Rezešova megússza?

Ittas járművezetés bűntette miatt első fokon hat év fogházra ítélte, a közúti veszélyeztetés vádja alól azonban felmentette Eva Rezešovát a Gödöllői Járásbíróság. Az ítélet ellen az ügyész a közúti veszélyeztetés megállapítása, és a büntetés súlyosbítása érdekében fellebbezett, amely lehetővé teszi, hogy másodfokon akár súlyosabb ítélet szülessen. A vádlott és védője viszont a felmentésért fellebbezett, vagyis annak kimondásáért, hogy Rezešova bűnössége nem állapítható meg. Nem tudni, mikor kezdődik a másodfokú eljárás a Budapest Környéki Törvényszéken, és milyen jogerős ítélet születik. 

1. Nehogy a végén ártatlan legyen a csaj

Eva Rezešova 2012. augusztus 21-én hajnalban Kassa felől érkezett Magyarországra, majd az M3-as autópályán ment Budapest felé. Autójában volt egy üveg vodka. Megállt egy benzinkúton tankolni. Úgy tudni, már ekkor is volt alkohol a vérében. Nem tartotta be a sebességhatárokat, átlagsebessége 145 km/ó volt. Szakértők szerint, egyes szakaszokon 175-tel, a baleset előtt, néhány száz méteren keresztül a belső sávban, százhatvan körüli tempóval ment. Biztonsági öve nem volt bekötve, és bár hívták telefonon, nem vette fel.

Az is biztos, hogy Rezešova jelentős sebességkülönbséggel érte utol a Fiat Puntót, majd részleges átfedéssel összeütköztek. A Fiat benzintankja az ütközéskor kilyukadt, rögtön kigyulladt, majd mindkét autó több száz méteren keresztül csúszott. A helyszíni vizsgálat kiderítette, hogy az ütközéskor a Punto és a BMW nem teljesen azonos irányban haladtak, ami azt jelentheti, hogy az egyikük éppen sávot válthatott.

2.  Rezešova gyilkos, kezeljék gyilkosként!

Ha valaki valakit meg akar ölni (akár úgy is, hogy azt gondolja, „benne van a pakliban, hogy az illető otthagyja a fogát”), azt a bíróság szándékos emberölésnek tekinti. Szándékos emberölésnek tűnt, amikor a Keleti pályaudvar mellett a BMW-s elütötte a rendőrt, és a motorosrendőrt eltaposó hummeres gázoló esete is.

Mielőtt megkérdezed: közúti veszélyeztetést az követ el, aki a KRESZ szabályainak megszegésével másokat veszélyeztet. Erre a mecseki motorbaleset a tökéletes példa. De hogy a közúti baleset okozása se maradjon ki: az tesz ilyet, aki megszegi a közlekedési szabályokat, és ezzel gondatlanságból nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, mint pl. nemrégiben, a győri kosarasok baleseténél. Egyáltalán nem mellékes, ha valaki ittas, vagy bódult állapotban vezet, mert az is bűncselekmény. Természetesen az eredmény egyik esetben sem mindegy. Emelkedhet a büntetési tétel, akár az ötszörösére is. Eva Rezešová „kettőnél több ember halálát” okozta.

3. Na tessék! Piás volt, gyorsan ment, szart a KRESZ-re, mit kell itt még variálni?

El kell választani egymástól több kérdést:

a) a baleset előtti gyorshajtása közúti veszélyeztetésnek számít-e?

b) valóban részegen vezetett?

A bíróság az első kérdésre nemmel felelt. Álláspontja szerint Rezešova gyorshajtása, és néhány száz méternyi belső sávban haladása nem minősült ilyen mértékű veszélyeztetésnek. A vád szerint a közúti veszélyeztetést egyébként nem ezzel a magatartásával valósította meg, hanem azzal, hogy egy tanú látott egy nagy sebességgel közlekedő X5-ös BMW-t, amelyik levillogja az előtte „szuttyogó”, éppen teherautót előző autót. A bíróság az autópályás térfigyelő kamerák felvételei alapján megállapította, hogy az az X5 nem lehetett Rezešova. A tanú hat perccel később ért ahhoz a kamerához, ahol előbb a Punto, majd két perc múlva Rezešova elhaladt. Nem derült ki, ki vezette a másik BMW-t. Akár lehetett a milliomosnő volt élettársa is, aki a hírek szerint megpróbálta utolérni. 

Eva volt élettársát, Erik Fischert, közvetlenül a baleset után kereste fel az egyik szlovák kereskedelmi csatorna stábja. Fischer elmondása szerint Eva éjjel fél kettőkor, vagyis a baleset előtt pár órával, már ittas állapotban hajtott el háza elöl és közben nekiütközött szomszédja kerítésének is. Fischer a zajra kinézett, de az autó már nem volt ott.

4. Ja, piás sem volt?

A baleset idején a korábbi Büntető Törvénykönyv volt hatályban. A régi Btk. – szemben az újjal – nem kötötte pontos véralkohol-szinthez az ittas vezetés fogalmát. Azt az Országos Igazságügyi Módszertani Intézet módszertani levele határozta meg. Ittas vezetés, ha a véralkohol-koncentráció eléri, vagy meghaladja a 0,8 ezreléket, mivel ilyen érték esetén a klinikai tünetek teljes köre, vagy azok túlnyomó többsége fennáll. A gyakorlat 0,5 és 0,8 ezrelék véralkohol-koncentráció közötti értékek esetén is megállapíthatja az alkoholos befolyásoltság állapotát. Ebben az esetben a klinikai tüneteket és az elkövető magatartását, vagyis a részegség szemmel látható megnyilvánulási formáit, és az elkövetés körülményeit vizsgálja a bíróság. Az új Btk. meghatározza, hogy 0,5 ezrelék feletti véralkohol szint ittas állapotnak minősül – függetlenül attól, hogy az elkövető valóban részegnek tűnik-e.

A kritikus véralkoholszintnek egyébként a járművezetés során kell fennállnia, hogy az ittas vezetést is ráhúzzák a baleset okozójára. Ez logikus, nem?

5. Aha, most jössz azzal, hogy a milliomosnő annyira megijedt, hogy a fejen álló X5-ben meghúzta a vodkásüveget, és csak ezért volt alkohol a vérében.

Szó sincs erről. A bíróság megállapította, hogy Rezešova részegen vezetett. Ugyan a bizonyításkor kiderült, hogy az ütközéskor 0,8 ezrelék alatt volt a véralkohol szintje, a tünetek alapján az alacsonyabb szint ellenére is arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott a balesetkor alkoholos befolyásoltság alatt állt. Egyébként a „ráivás” kiszűrésére alkalmas orvosi módszerek adottak. Ezért végeztek többszörös alkoholvizsgálatot. A baleset helyszínén egyszer mértek légalkohol szintet („szondázás"), majd a kórházban két véralkohol-vizsgálat és egy vizeletvizsgálat is történt.

Az általános élettapasztalatok szerint valószínűtlen, hogy a balesetkor az első dolga lenne valakinek, hogy kesztyűtartóból előrántson egy butykost, és csak ezután kezdjen menekülni az autóból. A bíróság nem is fogadta el a ráivásos sztorit.

6. És ezen mi tartott ennyi ideig? Ivott, ledarálta a Puntót, vagyis bűnös

Ez ennél azért bonyolultabb. Ahhoz, hogy valakit a bíróság elítéljen, az kell, hogy a bűnösségét kétségen kizáróan bizonyítsák. Ha egy tény nem bizonyított, vagy kétségek merülnek fel, azért a vádlott nem büntethető. A szlovák nő esetében az ittasságon kívül azt is tisztázni kellett, hogy az alkoholos befolyásoltság és a baleset bekövetkezése között van-e összefüggés.

Volt tehát a Punto, amely száz körüli tempóval előzött egy kilencvennel haladó pótkocsis Ivecót. Jött Rezešova, és nekiment a Puntónak. A szakértők azt kétséget kizáróan megállapították, hogy a két autó nem párhuzamosan haladt, és mintegy hatvan százalékos átfedésben ütköztek.

7. Tényleg, miért kell ennyi szakértő egy ilyen egyszerű ügyben?

Egyfelől nem volt egyszerű ügy. Másfelől volt több orvosi szakkérdés (az ittasság mértéke, az alkoholfogyasztás időpontja, illetve a sérülések súlyosságának értékelése stb.), és műszaki (baleseti mechanizmus) szakkérdés. A bíró jogász. Emlékszel, hogy a jogászi pályára lépett ismerőseid mennyire voltak erősek fizikából?

A bíró tehát a tényállás megállapítása során jelentősen támaszkodik a szakértőkre. Ezért is törekedett arra, hogy feloldja a szakértők véleményében megjelent véleménykülönbségeket. Nagyon ritka, hogy amit szakértők tényként megállapítanak, azt a bíró ne fogadná el. Külön érdekes, hogy dr. Melegh Gábor kezdetben – jogilag – nem volt szakértő. Rezešováék fogadták fel, ezért az általa készített vélemény eredetileg csak egy okirat volt.

Meleghet végül is bevonták az eljárásba, tehát véleménye már nem csak okirati bizonyíték. A kizárására irányuló indítványt végül elutasították. Egyébként az ügyben nagyon sok magánszakértő volt. A baleset pontos eseményleírása úgy változott meg a tárgyalás során, hogy Melegh Gábor színrelépéséig a Fiat úgynevezett betérési időszükséglete 2,2 másodperc volt, 1,1 veszélyhelyzetben töltött idővel. Elvileg ez elég lett volna, hogy Rezešova időben fékezzen, majd amikor utóléri a Puntót, egyszerűen kikerülje. Az új vélemény azt mondta, hogy a betérés nem volt befejezett, időszükséglete másfél másodperc, a veszélyhelyzetben töltött idő 0,75 másodperc.

8. Aha, már te is kezded, hogy a tűzhalált halt ember, aki nem is tud most védekezni, a hibás az egészért.

Nem. A bíróság ilyet nem mondott. Az biztos, hogy a Fiat előzésbe kezdett, és elvileg láthatta egymást a két sofőr. A bíróság viszont nem tudta kizárni, hogy a Punto vezetője is hibázott. Ez nem jelenti, hogy a puntós bűnösségéről bármit mondott volna a bíró.

Az biztos, hogy száz körüli sebességgel haladt, az ütközés nyomán azonban száznegyvenre gyorsult, ekkor lyukadt ki a benzintankt. A Punto nekipattant a kamionnak is, ahol az autó jobb eleje is megsérült. Ilyen esetekben mindig az az első kérdés, hogy elkerülhető lett volna-e a baleset. A bíróság szerint valószínűleg akkor is bekövetkezett volna a karambol, ha Rezešova egy kortyot sem iszik, és késlekedés nélkül, megfelelő erővel fékezett volna.

Egyébként a gyakorlatban ezen a ponton ér véget egy hasonló eljárás – egy felmentő ítélettel. Rohadtul nem mindegy azonban, hogy egy józan ember átlagos reakcióidejével, 7 m/s² lassulás esetén az ütközéskori sebességkülönbség alig tíz kilométer/óra lett volna, és nem hatvan. Ilyen esetben pedig nem rongálódhatott volna meg úgy a Punto, hogy azonnal kigyulladjon, vagyis a baleset sokkal enyhébb végkimenetelű lett volna.

A kérdés tehát most már csak az, miért nem volt megfelelő a reakcióidő?

9. Hát elvakította a szembejövő, ahogyan azt a szakértő mondta

Úgysem hiszed el, de nem. A bíróság egyetlen, a reakcióidő megnövekedését eredményező, Rezešován kívüli körülményt vett figyelembe: a Punto manőverét, amelyet három tizedmásodperccel számított be. A KRESZ-ből ismerős bizalmi elv azt is jelenti, hogy más szabálykövető magatartásában csak az bízhat, aki maga is szabálykövető. Vagyis Rezešova erre sem hivatkozhatott. A bíróság nem látta viszont bizonyítottnak, hogy a BMW vezetőjét elvakította egy szembejövő autó, ezért azt sem ismerte el, hogy Rezešová ezért reagált lassabban a kelleténél. Magyarán kizárólag azért reagálhatott későn, mert ivott, mégpedig sokat.

10. Az hogy lehet, hogy ez az ember egyik nap a bíróság által kirendeltként szakért, másik nap pedig átül a másik csapatba, és magánszakértősködik?

Lehetne ugyan arra vonatkozó szabály, hogy aki kirendelés alapján a nyomozóhatóságnak, az ügyészségnek, vagy éppen a bíróságnak dolgozik, ne folytathasson magánszakértői tevékenységet. Jelenleg azonban nincs ilyen korlátozó előírás. Azon pedig épp ideje lenne elgondolkodnia a jogalkotónak, hogy kizárja az eljárásból azt a szakértőt, aki korábban az ügy bármelyik szereplőjének dolgozott.

11. Akkor már csak három kérdés maradt: miért csak ennyi, és miért engedték ki?

A régi és az új Btk. is lényegében azonosan állapította meg a büntetéskiszabás szabályait. Annak igazodnia kell a bűncselekmény súlyához, a bűnösség fokához (szándékosság, gondatlanság), arra, hogy az elkövető mennyire veszélyes a társadalomra, továbbá az enyhítő és súlyosító körülményekhez. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a középmérték, vagyis a kiszabható büntetés alsó és felső határának átlaga irányadó.

Ebben az esetben a minimális büntetés öt, a maximális tíz év, vagyis hét és fél év az irányadó. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a magyar jog szerint Rezešova büntetlen előéletű, hiszen itthon valóban nem bünették még semmiért, csak otthon, Szlovákiában. Két kiskorú gyermekét neveli, csökkent börtöntűrő képességgel rendelkezik, valamint a sértetti közrehatást, vagyis, hogy a Puntó vezetője is elnézett valamit.

Súlyosító körülmény volt, hogy kettőnél több ember halt meg, azonban nem maradhat értékelés nélkül a negyedik áldozat halála sem, valamint azt, hogy Eva Rezešova a baleset előtt is szabálytalanul vezetett, gyorshajtott, nem volt bekötve, és tartósan a belső sávban haladt. A felsorolt okok miatt kapott első fokon hat év szabadságvesztést. Ez a közlekedési ítélkezési gyakorlatnak megfelelő, de szigorúnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a szakértői vélemények alapján elkerülhetetlen lett volna a baleset. Így a bíróság azt értékelte hat év fogházzal, hogy ha szabályosan és józanon vezetett volna Rezešova, nem halt volna meg négy ember.

Más kérdés a végrehajtási fokozat. Az irányadó régi Btk. szerint a büntetés börtön lenne, azonban a törvény lehetővé teszi az eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot. Az enyhébb végrehajtási fokozat indoka Rezešova betegsége miatt csökkent börtöntűrő képessége volt.

Vh fokozat	fegyház	börtön	fogház
	a szabadságvesztés börtönnél szigorúbb végrehajtási módja		a szabadságvesztés börtönnél enyhébb végrehajtási módja
Eltávozás	nem engedélyezhető	rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,	rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít
	életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll	életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll	életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel
Mozgás az intézeten belül	büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat	a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat	a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat
Külső munkahely	külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető	külső munkában kivételesen vehet részt	külső munkában részt vehet

12. De akkor most mégis miért van otthon, a luxuslakásában?

Sem az előzetes letartóztatás, sem a házi őrizet nem előrehozott büntetés. Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A házi őrizet akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére és a büntetőeljárás időtartamára, vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok (jelenjen meg a bíróság előtt, ne veszélyeztesse a bizonyítást) ezzel is biztosíthatók. Az elsőfokú ítéletet meghozó bíróság szerint Rezešova esetén nem volt indokolt az előzetes letartóztatás fenntartása, és a vádlott megjelenése a bíróság előtt a házi őrizettel is biztosítható.

Az előzetes letartóztatást és a házi őrizetet is beszámítják a szabadságvesztés büntetésbe. Egy nap előzetesben egy nap szabadságvesztésnek számít. Egy napi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap házi őrizetben töltött idő felel meg. Ebből az következik, hogy eddig a hatéves fogházbüntetésből tizenöt hónapot előzetesben már kitöltött Eva Rezešova. Ha minden gyorsan és flottul is megy, a másodfokú ítéletig még hónapok vannak hátra, vagyis előzetesben közel a felét leülné már.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a házi őrizet elrendeléséről egy külön végzésben rendelkezett a bíróság, amellyel szemben az ügyész fellebbezett. A Budapest Környéki Törvényszék - tizenegy nap házi őrizet után, december 3-án - úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés veszélye, ezért megváltoztatta az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság döntését, és a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen "kimért" hat évre Eva Rezešovát előzetes letartóztatásba helyezte. Vagyis úgy tűnik a milliomosnő nem a Prestige Towers egyik luxuslakásában fogja az ünnepeket tölteni.

13. Most akkor pontosan mennyit is kell majd ülnie?

Nem tudjuk. Most az elsőfokú ítéletről beszélünk, amely nem jogerős. A másodfokú, jogerős ítélet valamikor tavasszal várható, lehet súlyosabb, vagy enyhébb, akár fel is menthetik. Ha minden marad az elsőfokú ítélet szerint, a büntetés kétharmadának (négy év) kitöltése után feltételesen szabadulhat. Ebből a négy évből tizenöt hónapot már leült, a házi őrizete is jelent néhány napot, és mivel újra előzetesbe került, hát üli tovább. Érdekesség, hogy a régi Btk. a harmad-kedvezményt csak fogház esetén biztosította, és pl. a börtönbüntetés háromnegyedét kellett kitölteni, az új Btk. minden szabadságvesztésnél egyformán lehetővé teszi a kétharmad kitöltését követően.

14. Miután kijön a sittről, vezethet autót?

Ha másodfokon nem lesz változás pár évig nem. Az elsőfokú ítélet öt évre tiltotta el a járművezetéstől, de ne aggódj, ebbe nem számít bele, amíg a szabadságvesztését üli, majd csak a szabadulástól ketyeg.