Rengeteg autóba töltöttek hamis olajat
Egy liter motorolaj nagykereskedelmi ára körülbelül ötszáz forint, ebben már száz forint termékdíj is szerepel. Miért kerül a boltban végül literenként egy-háromezerbe? Tönkreteszik-e a kis autószervizeket és autósboltokat, az olajforgalmazó webshopokat az új szabályok, kell-e félni a hamis motorolajtól?
Január elseje óta szigorúan ellenőrzik a kenőanyagok piacát, mivel rengeteg hamis és csempészett motorolajat adtak el Magyarországon az elmúlt években. Az új törvény értelmében annak, aki kenőanyagok nagykereskedelmével, valamint az ehhez kapcsolódó import- és exporttevékenységgel foglalkozik, jövedéki engedélyt kell kiváltania. Tehát azoknak is is szükségük van engedélyre, akik webshopot üzemeltetnek és külföldről szerzik be az árut.
A dokumentum kiadását már tavaly kérelmezhették az érintettek, ám tudomásunk szerint sokan még most sem kapták meg azt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Megnyugodhatnak és tovább dolgozhatnak, amíg a hivatal nem határoz az ügyükben. Akik ezt elmulasztották, január 1-je óta nem árusíthatnak viszonteladóként motorolajat, amíg nem jelez vissza a hivatal.
Az olajforgalmazóknak részletes kimutatást kell készíteniük, hogy pontosan kinek mekkora mennyiséget adtak el, és persze arról is tájékoztatniuk kell a hatóságot, honnan szerezték be készleteiket. A NAV tudni fogja, hogy egy szervizbe vagy autósboltba mennyi motorolajat szállítottak legálisan.
Ezeknek a vállalkozásoknak olyan számlával kell majd igazolniuk a beszerzést, melyen szerepel, hogy végfelhasználóknak, vagyis nekünk, egyszerű autósoknak adták át az olajat, betöltötték a motorba, vagyis nem kereskedtek vele tovább. Vagyis a szervizszámlán az felhasznált anyagok közt említhetik majd meg a kenőanyagot.
A becsületes is pórul járhat
Egy megkérdezett műhely szerint azért lehet ez gond, mert a hulladékgazdálkodási törvény értelmében a szervizeknek évente egyszer le kell adniuk a fáradt olajat, és ha a leadott mennyiség sokkal kisebb, mint amennyi friss kenőanyagot vásároltak az adott évben, az egyből gyanút kelt. Ilyenkor felmerül, hogy eladták fűtőolajnak, vagy öreg dízelmotoros jármű üzemanyagaként füstölték el. A hivatal számára látható vállakozásokat könnyedén lekapcsolhatják, akik viszont kamucéget alapítanak, hogy nagy kedvezményeket érjenek el az olajforgalmazóknál, azok ezt is megúszhatják – véli a szerviztulajdonos.
Az engedélyköteles olajkereskedőknek, mint amilyen például a Totalcar áruház, nem kell jövedéki adót fizetniük, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre számíthatnak. Akinél mulasztást vagy törvénysértést talál a NAV, akár 600 ezer forintos bírságra is számíthat. Ez egyébként nem túl riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a hamisítás és a számla nélküli eladás annyira elterjedt, hogy azzal több száz milliós hasznot húztak a csalók. Suller Attila őrnagy, a hivatal szóvivője ugyanakkor igyekezett megnyugtatni, hogy a legálisan működő vállalkozásoknak nem kell tartaniuk az új szabályozástól.
Az engedély kiváltásának két sajátos feltétele is van. A kereskedőnek bizonyítania kell, hogy telephelyén rendelkezik egy kifejezetten a kenőanyagok raktározására kialakított, minimum 50 négyzetméteres helyiséggel, másrészt jövedéki biztosítékként 5 millió forintot be kell fizetnie, vagy az összegről banki biztosítékot kell nyújtania. Az összeg az olajforgalmazás befejezéséig hozzáférhetetlen marad, de a hivatal nem fizet kamatot. A szóvivő szerint ez nem is olyan sok pénz ahhoz képest, hogy egyéb ásványolajtermékek esetében akár 120 millió forint is lehet a pénzügyi biztosíték.
Miért a nagy hűhó?
Mint azt korábbi cikkünkben olvashatták, nem lehet pontosan tudni, hogy a Magyarországon kapható kenőanyagok közül melyek a valódiak, melyek nem. Ez nem is derül ki, ha az olaj nem kifejezetten pocsék, mert még a minőségére érzékenyebb modern motorok is csak egy-két olajcsere-ciklus után produkálnak hibatüneteket. A különböző termékeket mindenféle kiszerelésben hamisítják, ennek ellenére a nagy gyártók tavaly azzal kampányoltak, hogy a boltban és benzinkutaknál kapható flakonokra, illetve a kannás változatra kell figyelni. Ezek többségét hologramos matricával, vagy más, másolhatatlannak mondott jelzésekkel látták el. A csalók is felkészültek: a fáradt olajat tisztítás után újracsomagolják, vagy valamilyen olcsó olajat töltenek be, és mindenféle cimkét képesek utánozni. Így senki nem tudhatja, hogy amit betölt az autóba, az teljesíti-e a motor kenési igényeit vagy sem.
A leggyakoribb egyliteres flakonos, a négy-ötliteres kannás, vagy a kis- és nagyhordókban az autószervizekbe szállított kenőanyagok után csupán az áfát, és az úgynevezett termékdíjat kellett megfizetni. Az áfa huszonhét százalék, a termékdíj literenként száz forint, persze hivatalosan kilóban adják meg, úgy száztizenhárom.
A teljes itthon eladott mennyiség harmada, más forrásaink szerint kétharmada származik ismeretlen forrásból. A hivatalos éves kenőanyagpiaci forgalom ötvenezer tonna, de a Magyar Ásványolaj Szövetségnél azt mondták, ezen felül húszezer tonnához nem tartozik egy árva számla sem. Tekintsük ezt irányadónak. A motorolajokat nem csak hamisítják, csempészik is. Állítólag ezért fontos, hogy minden kintről behozott motorolajat forgalmazó cégnek ki kell váltania az engedélyt.
Zugkereskedő nepper
Egy megkérdezett, nagy alkatrészes cég szakembere szerint a zugkereskedő általában csak egy nepper, aki megkörnyékezi az autószervizt vagy a kis autósboltokat. Sokuk hajlandó kéz alatt átvenni az árut, és nincs túl sok kérdésük. Olyan nincs, hogy egy hatvan literes kishordónyi 10W-40-es olajat harminchétezer forintért meg lehet kapni, ez biztosan csalás.
A motorolaj kulcstermék az autós szakmában, mivel az autósok többsége akkor keresi fel a szervizt, ha elérkezett az olajcsere ideje, vagyis tipikusan 10-30 ezer kilométerenként. Aki olajcserére viszi autóját, azt sokszor valamilyen egyéb javítanivalóval is szembesítik, és ha már úgyis az emelőn áll a kocsi, kevés tulajdonos dönt úgy, hogy a felmerülő hibát valahol máshol javíttatja.
Az autószerviz nem csak motorolaj nagy- és kiskereskedelmi ára közti átlagosan legalább harminc százalékos különbözetet teheti el, hanem a munkadíjat is. Vagyis autótól és szerviztől függően alkalmanként további 15-25 ezer forintot, legalább. A szervizek tehát akkor is keresnek az ügyfélen, ha ingyenesnek mondják az olajcserét és csak az olaj kiskerárát fizettetik ki. Ha valamit javítani is kell, az további hasznot hoz, hiszen az alkatrészek árából akár ötven százalékos árkedvezményt kapnak a nagykerben. A képlet így vagy úgy minden autósra vonatkozik, és nem csak akkor érvényes, ha a szervizben betöltött olaj nem eredeti, vagy nem fizetik be utána a közterheket.
A NAV tájékoztatása szerint tehát most azoknak kell új bevételi forrás után nézniük, akik eddig külföldről behozott olcsó löttyöket, vagy regenerált fáradt olajat töltöttek márkás flakonba, és azt próbálták eladni. És kinek még? Az autószervizeknek, amelyek közül néhány eladta a márkás olaj után maradt üres hordót, vagy csak átadta, majd visszakapta - valamivel feltöltve. Egy márkajelzéssel ellátott olajoshordó használtan akár hatezer forintot is érhet, de ha tökéletes állapotú, a csalók az összeg többszörösét is megadják. A hordók visszagyűjtésére még most sem léteznek szigorú szabályok.
Egy kiskapu is maradt a törvényben. Ha az autósoknak árusító bolt, illetve a szerviz rendelkezik olyan számlával, amely a nála lévő tétel származását igazolja, és ezen szerepel, hogy további nagykereskedelmi tevékenységre nem alkalmas, nehezen bukhat le a hatósági ellenőrzésen. Hacsak nem találnak nála a feltüntetett mennyiségnél több kenőanyagot. Ez ellen még mindig könnyű védekezni. Egyszerűen jobban el kell rejteni a hamis olajat, és csak annyit kell megmutatni a vámosoknak, amennyiről számla is van.
