BMW-vel nyertek veterános Oscart a magyarok

RPM-show Essenben

2014.04.07. 17:23
Veterános körökben a kompromisszumok nélküli minőségükről ismertek a magyar RPM Styling Kft. autói. Ez a minden részletre kiterjedő gondosság látványos eredmény hozott a közelmúltban: az esseni Techno Classica vásáron a cég BMW 507-esének ítélték oda a FIVA Concours d'Elegance Super Category Cabriolet kategóriában a Best of Show díjat.

Ez körülbelül olyan szintű elismerés a szakmában, mintha magyar filmesek Oscar- vagy Arany Pálma díjat kaptak volna. Vagyis az RPM felért a csúcsra – egy ideje ott található már egyébként, csak mostantól fogva papírjuk és serlegük is van róla.

A céget tulajdonló és irányító testvérpár, Banga István és Zsolt eredetileg a saját autóik restaurálására hozták létre 2002-ben a céget. Kezdetben inkább hobbiszinten foglalkoztak a felújítással, majd az elkészült autók láttán másoktól is kaptak megbízásokat. Ma már mindketten az RPM-nek élnek, és a Magyarországot a mélybe taszító 2008-as gazdasági válság óta szinte kizárólag külföldi megrendelésre dolgoznak, mert ebben a szegmensben gyakorlatilag megszűnt a hazai kereslet.

Pár éve Winkler Robival jártunk az RPM budaörsi telephelyén, és tetszett, amit láttunk: elegáns, de nem hivalkodó ügyféltér, a műhelyekben patikatisztaság, a raktárpolcokon példás rend. Az elkészült autók pedig szebbek és jobbak az újkori állapotuknál is. Vannak, akik tiltakoznak az eredetinél tökéletesebb veterán járművek ellen, ugyanakkor nagyon sok megszállott és vastag pénztárcájú ügyfél igényli ezt, és a „túlrestaurálás” komoly irányzattá erősödött.

A Banga-gépeket én műalkotásoknak tartom, tisztelgésnek a járműipar legszebb legérdekesebb termékei előtt. Ha ilyen szinten restaurált autóm lenne, a klimatizált, szabályozott páratartalmú műanyag védőburokból csak tavasztól őszig venném elő, akkor is csak havonta egyszer, átmozgatni a belső szerveket. Nem lenne szívem csak úgy szaladgálni velük, nem merném otthagyni semmilyen parkolóban, nem tenném ki a kockázatnak, hogy gondatlanság vagy véletlen folytán megsérüljenek. Tudom, nyuszi vagyok.

RPM-es autót élőben látni nem is olyan könnyű itthon. Pár évvel ezelőtt még rendszeresen ott voltak például az Oldimer Expókon, álomszép Chargerrel, Mustanggal, Corvette-tel, de ma már idő és piaci érdeklődés hiányában nemigen járnak a hazai veterán kiállításokra. Következetesen kerülik a sajtónyilvánosságot is, ezért is örülünk, hogy a siker kapcsán sikerült megszólaltatni Banga Istvánt, aki a cégben a gazdasági ügyekért és az autók műszaki tartalmáért felelős, testvére, Zsolt pedig a gyártástechnológiával és a stílussal foglalkozik.

Maximalistaként Magyarországon se élni, se vállalkozni nem könnyű. Nektek hogyan sikerül?

Ilyenek vagyunk mind a ketten, úgyhogy ez valami családi vonás lehet, együtt kell élni vele... Csak akkor vagyunk elégedettek, ha sikerül elérni a magunk által felállított, és ma már a vevőink által is elvárt műszaki és esztétikai színvonalat. Az autókat addig csináljuk, amíg nekünk megfelelő végeredményt nem látunk. Ilyenkor se pénz, se idő, se tulajdonosi hiszti nem számít, a kocsiknak a lehető legjobbnak kell lenniük. Ha kell, háromszor szedjük szét és módosítjuk, vagy gyártjuk újra. Rengeteg tanulás és energia ment rá, hogy kitapasztaljuk azt a végeredményt, amit látni akartunk. Ez minden területre igaz a fényezéstől, a motorfűzésig, a bőrök anyagától a galvanizálásig. Egy autó általában egy év alatt készül el, és három év garanciát adunk mellé, ha a javításokat, karbantartásokat mi végezzük el. Európa egyik legnagyobb veteránautó-brókere, akinek részben dolgozunk, az RPM-et referenciaműhelyként kezeli. Tizenkét év munkája van benne, hogy ma már ott vagyunk a legrangosabb európai kiállításokon és vásárokon, és a gyűjtők egymásnak ajánlják a szolgáltatásainkat. A Techno Classicára például meghívást kaptunk, így nem kellett kifizetnünk a hatvanezer eurós standbérleti díjat.

Mint a honlapotokon is látható, több 507-es BMW-is felújítottatok már. Hogyan került képbe ez a típus?

Egy német autógyűjtő megvette a lila Chargerünket, és egy egyből megbízott az 507-esének a felújításával. Azután sorra jöttek az 507-esek, sőt, ma már Theis úr is minket ajánl a BMW alkarész vásárlóknak, mint biztos minőséget garantálókat.

Az 507-esből mindössze 250 darab készült, de az első szériából, amivel a díjat nyertétek, ennek alig 10 százaléka, 27 darab. Mennyire macerás egy ilyen kisszériás típus talpra állítása?

Kézzel gyártott autók ezek, tehát elég pontatlanok. A BMW 507-hez semmilyen szakirodalom nem elérhető, magunk méreteztünk le mindent, így a hiányzó alkatrészeket már mi gyártjuk le, csak minimális, más típusokkal (501, 503) azonos és beszerezhető alkatrészeket veszünk újonnan. Az új utángyártott alkatrészeket ugyanúgy felújítjuk a saját procedúránkkal, mintha a kocsiról szedtük volna le. A mi autóink nem csak a hézagok és felületek egymáshoz alakításában egyediek, hanem az összes külső és belső alkatrész egymáshoz alakításában is. Például a hűtőrácsokat mindig az adott helyre gyártjuk le, a díszléceket is pontosan a karosszéria vonalaihoz igazítjuk. A legtöbb gyári hibát javítjuk, de vannak, amiket nem lehet, mert rontja a kocsi gyűjtőértékét. Például az 507-es egyik lámpája feljebb van, de ennek így is kell maradnia. Ezek a sarkalatos pontok nagyon tapasztalt veterános öregektől tanulhatók el, akik már több ilyen kiállításon, versenyen szerepeltek. A BMW 507 kapcsán már minden lakott kontinensről kaptunk megkeresést, kérdéseket restaurátoroktól. Ha tudunk, szívesen segítünk, de alkatrészgyártásra egyrészt nincs kapacitásunk, másrészt szeretnénk a saját restaurálásaink színvonalának exkluzivitását megtartani

Hogyan fogadtátok az esseni díjról szóló hírt?

Díjat eddig sosem kaptunk, sosem neveztünk semmilyen kupára, ez az első ilyenünk. Nagyon meglepődtünk, nagyon büszkék vagyunk rá, csaptunk is gyorsan egy kis partit a dolgozóinkkal. Azért is örülünk a díjnak, mert egyfajta referenciaként működik a vevők körében, minket pedig arra ösztönöz, hogy még tovább tökéletesítsük a munkánkat, a folyamatainkat.

Milyen autók állnak most a műhelyben?

Rövidesen befejezünk három Ford Mustangot, emellett dolgozunk egy egyedi, 1970-es Plymouth Barracudán, és két BMW 507-esen. Most, hogy már egyik munka hozza a másikat, teljes kapacitással működik az RPM.