Ez lehet a veronai busztragédia valódi oka
Két évvel ezelőtt, egy jogszabály-módosítás miatt írtam részletes cikket arról, hogy Magyarországon több százezer autóst érinthet az alvási apnoe nevű lappangó betegség, amelyről sokszor még maga az érintett sem tud, de akit érint, súlyos balesetet okozhat. Ha ön is rosszul alszik, vagy rendszeresen lankad a figyelme napközben, különösen gondosan olvassa el a cikket, mert az akkori állítások most is érvényesek. Továbbra is kevés helyen tudják alaposan kivizsgálni ezt a problémát és a legfrissebb információk szerint korbábban annak a busznak a vezetőjét is ezzel a betegséggel kezelték, korábban, amely máig tisztázatlan körülmények közt tizenhét halálos áldozattal járó balesetet okozott Verona közelében, az autópályán.
A veronai tragédia kapcsán ma megjelent cikket ide kattintva olvashatja. Ebben azt írják, hogy az áldozatok hozzátartozóinak szervezett találkozón maga Czakó Tibor, a szerencsétlenül járt autóbuszt üzemeltető cég vezetője ismerte el, hogy a baleset estéjén szolgálatban lévő kollégáját korábban alvási légzéskimaradásos alvászavarral, úgynevezett alvási apnoéval kezelték. Czakó azt is elmondta, hogy munkatársa visszakapta vezetői engedélyét, így tavaly április óta ismét jogszerűen dolgozhatott. Mivel nem tudhatunk többet a részletekről, úgy gondolom, fontos, hogy ismét beszéljünk a betegségről. Erről olvashatnak az alábbi, eredetileg 2015-ben megjelent cikkben.
2011-ben 186, 2014-ben már 290 közlekedési balesetet történt az utakon azért, mert egy autós elaludt a volánnál. Az elalvásos balesetek nem csak nálunk jelentenek nagy gondot, ezért egy Európai Uniós előírás értelmében az alvászavarok tüneteire március vége óta külön figyel a háziorvos, ha valaki a lejáró jogosítványunkat szeretné meghosszabbíttatni. Mindez nem keverendő össze az egyszerű fáradtsággal és kialvatlansággal, mert alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki ugyan időben lefekszik este, mégsem tudja kipihenni magát, de fogalma sincs, miért.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában megváltoztatták a jogszabályt, amelyben leírják, milyen orvosi vizsgálatokat kell elvégezni, mielőtt újabb 5-10 évre meghosszabbítják a jogsinkat. A jogszabály jót akar, csakhogy az orvosok zöme nem készült fel a változásra. Akinek most jár le a jogosítványa, alvászavar-gyanú esetén kérdezéses tesztre, esetleg alváslaborban végzett vizsgálatra számíthat, és akár hetekig-hónapikig nem vezethet.
A negyven évnél idősebb magyarok negyven százalékának magas a vérnyomása, de Dr. Nagy Judit a Budai Egészségközpont igazgató főorvosa szerint nyugodtan írhatunk ötven százalékot is. A magas vérnyomás oka lehet a stresszes életmód, az elhízás, vagy akár a különböző alvászavarok, amelyektől tartósan felborul a szervezet működése. Könnyen lehet, hogy utóbbira az érintett magától sosem jön rá, pedig a lakosság 30 százaléka az élete során találkozik valamilyen alvászavarral, és a teljes felnőtt férfilakosság 4-8 százaléka küzd alvásfüggő légzészavarral, az úgynevezett alvási apnoe szindrómával, amelyre a jogszabály külön kitér. Ez csak egy a sok nappali aluszékonyságot, koncentrációkiesést okozó alvászavar közül, de népbetegségről van szó, mert messze ez a leggyakoribb.
A minisztérium szerint a teljes magyar felnőtt lakosság kettő-négy százaléka, tehát 2-500 ezer ember alvászavaros. Hamarosan százezrek jogosítványa kerülhet veszélybe, mert mindez ki fog derülni az orvosnál. Onnantól hosszú procedúra kezdődik, mint mindig, amikor valakinek a magyar egészségüggyel akad dolga.
Hogyan küzdj az álmosság ellen?
A két megkérdezett orvos szerint nemcsak a mentolos rágó, kávé- és teafogyasztás, vagy a cukorbevitel segíthet ébren maradni vezetés közben, hanem az is, ha rendszeresen tiszta csapvizet fogyasztunk, és óránként megállunk pár percre, kiszállunk egy kicsit tornázni. (a has- és hátizomgyakorlat is jót tesz a vezetés közben). Átmenetileg megteszi, ha felhangosítjuk a zenét, beszélgetünk az utasunkkal, esetleg letekerjük az ablakot, hogy megcsapjon a menetszél.
Az alváshoz készülődő ember a legnagyobb kényelemre törekszik, ezért legyen nagyon gyanús, ha azon kapjuk magunkat, hogy az üléstámla hátradöntésével, a kormányt az ülünkbe húzva és kicsit befűtve készülődünk-fészkelődünk, miközben koncentrálnunk kéne arra, ami az úton történik. Aki tartósan kevesebbet alszik napi öt óránál, az az egyszerű túlfáradás miatt is komoly kockázatot vállal, nemcsak az alvászavaros ember okozhat halálos balesetet egyetlen elbambulással.
Az úrvezetői jogsi orvosi részét ötvenéves életkor alatt tíz évente kell meghosszabbítani, hatvanéves korig csak öt évre adják, majd hetvenéves éves korig háromra, végül két évre. A hivatásos vezetői engedélyhez tartozó vizsgálat szigorúbb és évente esedékes, de ennél akár rövidebb időközönként is visszarendelheti az orvos a sofőrt, ha egy betegség vagy kezelés miatt indokoltnak ítéli a rendszeresebb kontrollt.
Ezeken az ellenőrzéseken korábban csak általános dolgokat ellenőriztek: megmérték a vérnyomást, gyors látásvizsgálatot végeztek, elkészítették a páciens vérképét és meghallgatták a mellkasát. Ezek alapján ritkán derült ki, hogy az illetőnek éjszakánként akár sok tucatszor megáll a légzése néhány másodpercre, majd az agyban az oxigénhiány miatt kialakuló stresszreakció hatására egy nagy horkantással indul újra.
Mivel a jogosítvány meghosszabbításához szükséges vizsgálatok zömét háziorvosok végzik, ezen túl nekik kell majd kitöltetniük az alvászavarokra vonatkozó európai orvosbizottság által összeállított kérdőívet, ha a többi vizsgálat eredménye arra mutat, hogy ez szükséges. Ezzel sok orvos még ma sem találkozott, pedig használnia kellene. A válaszok alapján bárkiről kiderülhet, hogy szüksége van-e részletesebb szűrésre egy hordozható készülékkel, vagy ami még komolyabb, alváslaborban végzett vizsgálatra ami ottalvással jár. Amíg ez nem tisztázódik, nem hosszabbítják meg a jogosítványát, mert az orvos is felelős, ha tud a problémáról, és mégis engedi vezetni az alvászavaros autóst.
Meddig kell várni?
Mivel a szomnologia, vagyis az alvásorvoslás csak ettől az évtől lett önálló szakág, nagyon kevés helyen képesek az országban az alvászavarok részletes kivizsgálására. Dr. Várdi Katalin, a terület szakértője összesen hét, az Országos Egészségpénztár által jóváhagyott helyet sorol fel, csak ezeken a helyeken írhatják fel az alvássegítő készüléket. Ahol ő dolgozik (a törökbálinti tüdőgyógyintézetben) most két-három hónapos a várólista, pedig a jogszabálymódosítás még nem zúdította rá a rendszerre a vezetéstől eltiltott autósok tízezreit. A szakember már most sem javasolja a vezetést azoknak, akik valamilyen alvászavarral érkeznek hozzá, hiszen ők a nap bármely szakában elveszíthetik a koncentrációs készségüket.
A doktornő parancsoló álmosságnak nevezi azt az esetet, amikor az autós, vagy kamionsofőr ugyan még nem csukja be a szemét, de az agya átáll az alvásközeli állapotra. Ilyenkor rendkívül nagy a baleseti kockázat. A hosszú távú monoton vezetés is okozhat hasonló problémákat, a túlhajszolt hivatásos sofőrök rendkívül veszélyeztetettek, de a látszólag rendezett életet élő, időben fekvő és nem korán kelő átlagemberek közt több százezren lehetnek, akik a következő jogosítványmeghosszabítás során döbbennek majd rá, hogy például a leggyakoribb alvászavarral, az úgynevezett alvási légzéskimaradással küzdenek, és ezért levertek mindig.
Nem kezelhetetlen a probléma, de aki megkapja a diagnózist, annak az alváshoz viselt légzéssegítő készülékre lesz szüksége. Az úgynevezett CPAP-gép drága, minimum 250 ezer forintba kerül, és ha most azt gondolják, hogy semmi gond, mert fizeti az állam, akkor tévednek. Az alvásszakértő szerint az Országos Egészségpénztár csak a súlyos esetekben téríti az ár felét, de az OEP csak azokat az eseteket tekinti súlyosnak, amikor valakinek éjjelente, egy órán belül harminc vagy több(!) légzéskimaradása van.
Alvászavarnak minősül a rendszeres végtagrángás, és mindenféle mikroébredéssel járó probléma is, amelyeken nem nyerjük vissza teljesen a tudatunkat, de ezek miatt is mosott rongyként ébredünk amikor reggel csörög az óra, viszont ezeket nem oldja meg a CPAP készülék, és nem tekinti súlyos esetnek az állam.
Most viszont, hogy a háziorvosokat, és a szakértőket sem készítették fel az új helyzetre, mindez inkább csak elméleti lehetőség. A tesztet is ki lehet úgy tölteni, hogy ne derüljön ki, ha valaki ezzel a problémával küzd, ráadásul egy közlekedési baleset után le lehet tagadni, hogy valójában azért ütköztünk, mert egy pillanatra elaludtunk a volánnál. Az ilyesmit nagyon ritkán deríti ki egy járműszakértő.
A jogszabályváltozásról biztosan csak azok tudhattak, akik rendszeresen olvassák a Magyar Közlönyt, a problémáról, amely miatt az orvosoknak vissza kell dobnia az alvászavaros autósok jogosítványhosszabbítási kérelmét viszont az Országos Rendőr-főkapitányságnál is tudnak. A rendőrök nem csak azt árulták el, hogy egy ideje évről-évre több elalvó sofőr okoz balesetet Magyarországon, de azt is, hogy sokan nem vallják be, hogy csak egy pillanatra akarták becsukni a szemüket, csak amíg jön a kanyar egy kicsit aludtak volna. Azt gondolják, abból úgy sem lehet baj. Pedig de.
