A rendőrség csodafegyvere biztosan jót tesz a költségvetésnek, mert bár darabonként 5,7 millió forintba került, ezzel is pontosan ugyanolyan könnyű hamis adatokat rögzíteni, mint a korábbiakkal. A rendőr áll az út szélén, te jössz az autóddal, ő véletlenül megmozdítja a traffipaxot, te pedig fizetsz 90 ezer forintot.
Olvasónk, P. úr nyugdíjas édesanyja május 9-én, éjjel háromnegyed tizenegy után, Gyulán, a Vértanúk útján autózott hazafelé Suzukijával. Ezen az éjszakán éppen itt álltak a rendőrök az új lézeres sebességmérővel, az ARH CAM-S1-gyel. A Suzukit is lefotózták, és mivel az egyik kép szerint P. úr édesanyja ötven helyett több mint százzal száguldott, néhány héttel később 90 ezer forintos bírságcsekket küldtek neki.
P. úr édesanyja biztos benne, hogy nem ment gyorsan, pláne nem ennyire gyorsan, ezért mi is letöltöttük a képeket a rendőrség jelszóval védett honlapjáról, ahová csak a megbírságolt autósok léphetnek be. A rendőrségi sebességmérések rendszere évek óta zárt, a traffipaxok kezelője nem tudja a helyszínen törölni a felvételeket, így a manipuláció kizárt. A helyszín koordinátáit, a helységnevet, az időpont- és sebességadatokat biztonságos adatkapcsolattal küldik a szombathelyi és nyíregyházi központba. A képeket utólag töltik le a gépekről, és ha az ügyintéző úgy látja, minden stimmel, postázzák a határozatot és a csekket. Ezúttal is úgy látta, aki nézte, pedig ezekkel a képekkel több gond is van. Harminc napon belül kell fizetni, 15 napon belül fellebezni vagy megkifogásolni a határozatot. P. úr édesanyja végül ez utóbbit választotta.
A traffipax a négy fotó egyikén sem jelezte az autó rendszámát, pedig a készülék gyártója, az ARH Zrt. úgy reklámozza a CAM-S1-et a honlapján, hogy az akár az országjelzéseket is azonosítja. Lehet, hogy csak ki volt kapcsolva a funkció? A rendszámot jól le lehet olvasni a két képről, és pont ez bizonyítja, hogy valaki megnézte a képeket, mielőtt megírták az elsőfokú határozatot. Az autót hátulról mérték be, erre utal a rendszámtáblán a műszaki vizsga és a környezetvédelmi vizsgálat érvényességét mutató matrica.
Az első felvételen, a 7981. sorszámú képen nincs érdekes információ, a következő három, vagyis a 7982-7983 és 7980 sorozatszámú fotók viszont beszédesek. Valamiért a nulla végződésű kép a legutolsó, ez a képfájlok háttéradataiból is kiderül. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a kamera a Vértanúk útja páros oldalán állt, és a jobbról balra haladó forgalmat figyelte.
Feltűnő, hogy a négy kép közül csupán egyiken szerepel egyszerre az autó távolsága és sebessége. Eszerint a Suzuki 106 kilométeres tempóban hasított, amikor befogta a lézer, és elkészült a bizonyíték. De van egy kis gond. Egyetlen olyan kép sincs, amelynek a közepén szerepel az autó, pedig a traffipax elvileg ott mér.
Hány méter, hány kilométer?
A távolságadatokat alapul véve számolgassunk egy kicsit. A Vértanúk útja 20/A kettő plusz egysávos főút, és mivel a három fontos kép egy másodpercen belül készült, ha az egyik pillanatban (7983. kép) a lézersugár egy 56,06 m-es távolságban lévő útfelfestésről verődött volna vissza, aztán 0,1 s múlva, (a 7980. képen) egy 59 m távolságban lévő felfestésről: az eredmény éppen 106 km/h lenne. Nagyon valószínű, hogy a kamerát egyszerűen bemozdították, és miközben mozgott, téves sebességadatot rögzített, majd ezt az éppen akkor arra haladó autó rendszámához párosította ahelyett, hogy egy pillanatra letiltott volna a mozgatás miatt.
A méréshez használt, másodpercenként akár több ezer lézernyalábot nagyjából a rögzített kép középpontjában bocsátja ki a lézeres traffipax, de a lőfegyverekkel ellentétben a lézer egyáltalán nem hord félre, csak a távolság növekedésével szóródik kissé. Egy száz méterre lévő autó felületén már körülbelül 30 centiméter a láthatatlan fénysugár átmérője.
Mivel P. úr édesanyjának Suzukija az egyik képen 56, a másikon képen, ahol a sebessége is szerepel, 59 méternyire járt a géptől amikor lefotózták, körülbelül 16-18 centiméteres lehetett a láthatatlan fénykör. A gyulai Suzuki a négy kép egyikén sem halad át a kereső középpontján, vagyis a rendőrségnek nincs olyan felvétele az autóról, amelyről feltételezhető, hogy valóban az ő sebességét mérték és nem valami teljesen mást.
A rendőrök is érezhették, hogy ez így nem lesz jó, ezért a 80-as végződésű kép elkészítéséhez kissé balra és felfelé mozdították a készüléket, hogy a kép közepére kerüljön a Suzuki. Ez nem sikerült, ennek ellenére elkészült a kép.
Mi történik, ha a kezelő rendőr éppen mozgatja a sebességmérőt, miközben elhalad előtte egy autó? A válasz ott van a TV2 februári riportjában. A felvételen a 28. és 33. másodperc közt egy ugyanilyen ARH-s készülék kijelzőjét mutatják, miközben a riporter Jámbor István alezredessel, a Közlekedésrendészet vezetővel beszélget. A kezelő mozgatja az állványon lévő CAM-S1-et és keresi a szemből érkező autót.
Keresgélés közben az út menetirány szerinti jobb oldaláról balra fordítja a gépet (a nézőnek balról jobbra). Ekkor áthajt előtte keresztbe egy szürke Citroën C3 majd eltűnik, és következik az, ami miatt most nagyon nem jó rendőrnek lenni. Miközben visszafordítják, az üres út sebességét is megméri a szupertraffipax, mert az aszfaltról úgy verődik vissza a lézernyaláb, mintha távolodó autó volna. A kép jobb alsó sarkán először a rosszabbul olvasható -22 km/h, majd -66 km/h jelenik meg. Ebben és az összes többi riportban is jól látszik, sőt egyszer el is hangzik, hogy az új berendezés közepén lévő kört kell a járművekre irányítani, mert csak így mér sebességet az új rendszer. A mérés csak akkor jó, ha a gép nem mozog. Ha mozog, a mozgatás sebessége is befolyásolja a végeredményt, akár felfelé, akár lefelé.
A gyulai rendőrök is autót kerestek akkor éjjel, ezért az CAM-S1 tévesen azt érzékelhette, hogy az üres út száguld el a keresője előtt. Fogalmunk sincs, hogy az ARH berendezését hány lépésben fejlesztették tovább a nagy bemutatkozás óta, de kétségbeejtő arra gondolni, hogy továbbra is autónak láthatja az utat, nem tilt le, ha mozgatják, esetleg készít néhány kitörölhetetlen felvételt, ha eközben felbukkan egy rendszámtábla a keresőben, de a célkereszten kívül.
Lézerrel mér, de hogyan?
Az ARH CAM-S1 a lézeres távolságmérés módszerével működik. A készülék lézerimpulzusok sorozatát bocsátja ki (másodpercenként akár több ezret), és ezek visszaverődésének sűrűségéből, illetve az eltelt időből számítja ki a távolság csökkenését vagy növekedését, továbbá az autó sebességét. Ha a mérés másodperceiben egyre nagyobb ütemben érkeznek vissza a nyalábok, a távolság biztosan csökken, és ennek az ütemnek a gyorsulásából számítja ki a gép, hogy mennyivel halad az autó. Mindez fordítva is működik, tehát ha távolodó autóról visszaverődő lézernyalábok visszaverődésének üteme túl gyorsan csökken, akkor túl gyorsan megy a távolodó autó. A készüléken előre be lehet állítani a sebességkorlátozást, eszerint fogja eldönteni: gyorshajtót fogott-e, vagy sem.
A szupertraffipaxokat idén februárban mutatták be újságíróknak, és áprilisban, egy országos ellenőrzésen magunk is láttuk működés közben. Akkor egy órán belül többször lefagyott, vagy elvesztette a kapcsolatot a központtal. Így elég sok gyorshajtó úszta meg, és többször újra is kellett indítani, ami alkalmanként 5-7 percig tartott. Még tél volt, amikor a hatalmas, húszkilós, autóban ülve nehezen használható ARH CAM-S1-et elkezdték tesztelni. Eddig jutottak mostanra?
Az utóbbi hónapokban kétszer is megkerestem a gyártót, de sem a rendőrségi bemutató idején, sem most, a cikk írása kapcsán nem kívántak nyilatkozni. A cég munkatársa levélben azt írta, ezt tiltja az ORFK-val kötött szerződésük.
Szerettem volna feltenni néhány kérdést Jámbor István alezredesnek, a Közlekedésrendészet vezetőjének, de ő nem nyilatkozhat az ORFK Kommunikációs Szolgálatának engedélye nélkül. A Kommunikációs Szolgálat viszont nem saját hatáskörben dönti el, ki, milyen ügyben nyilatkozhat, de kértek néhány kérdést. Ezeket elküldtem, most várok.
P. úr édesanyjának beadványát, melyben 5 ezer forintért részletesen leírta, miért kételkedik abban, hogy május 9-én éjjel ötven helyett százzal hajtott a Vértanúk útján, elutasították. Pedig leveléből kiderül, az úton előtte száz méterrel keresztben állt egy rendőrautó, mert a másnapi piacra készültek a városban. Lehet, hogy még ötvennél is lassabban hajtott. Most már nem derül ki. Fizetni fog, nem akar több izgalmat.
Mivel a gyártócég nem kívánt nyilatkozni, a rendőrség pedig nem nyilatkozott, mivel konkrét ügyekkel kapcsolatban nem nyilatkozhat, tettem még egy kísérletet, hogy legalább annyi kiderüljön, hitelesített berendezéssel készítették-e a 90 ezer forintos felvételeket akkor éjjel, Gyulán. Az összes, hatósági hitelesítést igénylő mérőeszközt (a hentesmérleget és a benzinkutat is) egy helyen, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál hagyják jóvá. Itt a képeken szereplő gyártási szám (114438B) megadása után kiderítették, hogy valóban az ARH CAM-S1-ről van szó, amely a maradék 159, frissen vásárolt lézeres traffipaxszal együtt tavaly decemberben kapta meg a használathoz szükséges engedélyét. Tehát már a fent említett TV2-s riport is egy hitelesített készülékkel készült. Ha ez így van, és ennek a gépnek tényleg így kell működnie, akkor vajon szólnak-e a traffipaxoló rendőröknek, hogy a világért se érjenek a géphez, amikor éppen mér?
Ha mostanában a cikkben szereplőkhöz hasonlóan furcsa rendőrségi fotókat készítenek önökről (tehát amikor nagyon nincs a képek közepén az autójuk), küldjék el nekünk, egyébként pedig vezessenek úgy, mintha egyszerre százhatvan, változóan megbízható szupertraffipax nézné önöket egyszerre, és rendszeresen megmozdítaná őket a mögöttük álló rendőr. Az ügyet a gyártócég és a rendőrség nyilatkozataival folytatjuk, ha mégis sikerül interjút készíteni velük.
