Rommá törik az autód, és nem segít senki

2017.10.20. 13:58
Ennél egyszerűbb baleset talán nincs is: mész a kétszer egysávos főúton kilencvennel, tökéletesek a látási viszonyok, ezért azt hiszed biztonságban vagy. Majd váratlanul eléd toppan egy őzsuta, és lerombolja az autód orrát. Olvasónk pontosan tudja, mi következik egy autós vadbaleset után és nem árt, ha önök is tudják: semmi jóra nem számíthatnak.

Néhány hete írta meg az Index, hogy évente ötezer-kétszáz közlekedési balesetet okoznak a magyar közutakon kószáló vadállatok. Bár az állam, illetve a vadásztársaságok sok helyen drótkerítésekkel próbálják kordában tartani az állatok mozgását, és figyelmeztetőtáblákat szerelnek fel a veszélyes útszakaszokon, ezek a módszerek rengetegszer hatástalanok. Egy augusztusi eset tökéletes példa arra, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, aki állatot gázol.

Szilveszter és barátai augusztus 20-án, reggel hét óra körül autóztak Szerencsről Miskolc felé a 37-es úton, amikor váratlanul eléjük lépett egy őz. Az állat az út bal oldalán lévő napraforgótábla irányából érkezett, és mivel a Citroen orra előtt mindössze méterekkel akart átszaladni, fékezés nélkül elütötték. Ez az útszakasz kilométereken át nyílegyenes, a vidék nem dombos, erdősáv sem szegélyezi, így ebben az időszakban jók a látási viszonyok. Ennek ellenére Szilveszter most is úgy érzi, esélye sem volt elkerülni az ütközést.

Egy kifejlett őzsuta testtömege 10 és 35 kiló lehet, eszmei értéke 300 ezer, a vadhús értéke pedig 25 ezer forint. Utóbbi adatokat a baleset után, a Szerencsi rendőrkapitányság helyszínelői által készített jegyzőkönyvben olvasom, később még lesz jelentőségük.

Az autóban öten ültek, de senki nem sérült meg, viszont az állat az út jobb oldala mellé csapódott és elpusztult, a Citroen pedig alaposan összetört. Egy ilyen használt C4 1,6 HDI manapság olcsó, legfeljebb 800-900 ezer forintért találni hasonlót a piacon, viszont mindez nem számít, amikor meg kell javíttatni a sérüléseit, mert az alkatrészek ára nem szánkázik az autó piaci értéke után.

A balesetben összetört a lökhárító, a jobb első fényszóró, a motorháztető, illetve a jobb oldali sárvédő, valamint rengeteg apró műanyagelem. Miközben a rendőrségi jegyzőkönyv szerint a becsült kár 300 ezer forint volt, a biztosítók által elfogadott Audatex rendszer kalkulációi alapján a felsorolásban szereplő négy alkatrész értéke önmagában is sokkal drágább ennél, nem beszélve a fényezés költségéről, illetve a szerelés munkadíjáról.

Kárfelv
Fotó: Totalcar

Naponta átlagosan tizennégy hasonló baleset történik az országban és vadelütéses esetekben közös, hogy az autósok, illetve motorosok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kapnak kártérítést, pedig polgári törvénykönyv megállapítja a vadásztársaságok felelősségét a vadállatok mozgásával kapcsolatban.

Csakhogy Szilveszternek többszörösen is pechje van, ugyanis a 37-es útnak ez a szakasza két vadásztársaság területe közt húzódik. Ez akkor derült ki, amikor nemsokkal a rendőrök után megérkezett a Taktaharkányi Vadásztársaság embere, hogy átvegye az útszéli árokban fekvő őztetemet. Az állat ennek a társaságnak a területéről érkezett, vagy, ahogy a vadászati törvényben írják, kiváltott.  

Szilveszter szeretett volna kártérítést kapni, ezért a baleset után azonnal megkereste a taktaharkányiakat, de később értesítette az út jobb oldalán túl kezdődő területért felelős Megyasszói Meggymag Kft-t is. Mivel egyelőre egyik cég sem fizetett egy forintot sem, elsőként megkerestem a taktaharkányiakat.

Nemes Sándor, a vadásztársaság vadászmestere erről az ügyről nem kívánt nyilakozni, de általánosságban elmondta, hogy szerinte elsősorban az a mérvadó, hogy volt-e az adott útszakaszon vadveszélyre figyelmeztető tábla vagy sem. Ha igen, egyik vadásztársaság sem vonható felelősségre. Ezután felhívtam ugyanennek a vadásztársaságnak a gazdasági vezetőjét, Madarasi Ferencet is, aki szerint ez egy tipikus róka fogta csuka helyzet, vagyis az autó tulajdonosa örülhet, hogy a vadásztársaság nem megy perre az okozott vadkár megtérítéséért.

A taktaharkányiak évente 5-6 hasonló esettel találkoznak, például amikor érik a közelben a kukorica, vagy amikor a vadállatok üzekedési időszaka zajlik. A villanypásztor talán segítene visszatartani őket, de költséges megoldás, vadászokat sem állíthatnak az utak mellé, a társaság számára elérhető vadkárbiztosítás pedig évente 600 ezer forintba kerülne, de így is csak 3 millió forintot, vagyis káronként 1 milliót térítene a biztosító. Az autósok számára jó megoldás nincs, kártérítést nem fizetnek, csak a táblák és ezektől függetlenül a balesetek.

IMG 6104

Mielőtt felhívtam Győrfi Istvánt, a Megyaszói Meggymag Kft. vadászmesterét, észrevettem, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv szerint a baleset egy olyan helyen történt, ahol nem volt kint a vadveszélyt jelző tábla. Győrfi szerint a 37-es útnak ezen a szakaszán kilométerenként szereltek fel ilyen táblákat, de azt ő is elismerte, hogy azon a helyen, ahol Szilveszter autója összetört, augusztus 20-án éppen ki volt döntve az oszlop, melyet később maga talált meg az árokban.

A vadászmester szerint a Taktaharkányi Vadásztársaságnak kellene kártalanítania az autóst, mert a törvény szerint az a mérvadó, hogy melyik irányból érkezett a vad és nem az, hogy hol történt a baleset. A túloldalon működő cégnél ezt éppen fordítva gondolják, természetesen.

Mivel a két cég egymásra mutogat, megkérdeztem Dr. Vágány Tamást, a DAS Jogvédelmi Biztosító jogtanácsosát, hogy mire számíthat ebben a helyzetben a balesetben vétlen autós, egyáltalán érdemes-e harcolnia az igazáért, illetve mi alapján dönt majd a bíróság, ha Szilveszer kártérítési pert indít akár az egyik, akár a másik vadásztársasággal szemben. 

A gépjármű üzemeltetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a polgári jogban, ezért amikor a vadászható vad és a gépjármű a közúton egymás útját keresztezi, akkor a vadászati törvény szabálya révén a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.

A Magyar Közútnak senki nem szólt

Az ügyben feltettem néhány kérdést a Magyar Közút Zrt-nek, mert kíváncsi vagyok, milyen gyakran ellenőrzik a vadveszélyre figyelmeztető táblákat a 37-es úton. A cég válaszaiból kiderül, hogy az utak forgalomszabályozásáról és a jelzések elhelyezéséről szóló rendelet alapján ezeket a táblákat az útszakasz melletti terület vadgazdálkodásáért felelős, illetve a vadászatra jogosult szervezet köteles elhelyezni és fenntartani, az út kezelőjének hozzájárulásával. A Magyar Közút szerint az cikkben említett két vadásztársaságtól nem érkezett társaságunkhoz a tábla kidöntésével kapcsolatos megkeresés és az augusztus 20-i balesetről sem tudtak. A cég Bordod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága tavaly tizenhárom vadelütéses esetet regisztrált, melyek közül kettő autópályán történt. Idén, idáig 18 bejelentést kaptak, hetet a közeli M3-as autópályáról.

Először azt kell megvizsgálni, hogy valamelyik félnek - annak magatartása vagy mulasztása révén - felróható-e a kár bekövetkezte. Az autós részéről ilyen lehet nemcsak az abszolút gyorshajtás, hanem akár a relatív gyorshajtás is (tehát amikor sokkal óvatosabban, lassabban kellett volna vezetni az egyébként mengedettnél). A vadásztársaság részéről ilyen lehet a vadnak a közút közelébe szoktatása különféle vadgazdálkodási tevékenység, berendezés révén. Erről egyébként Nemes Sándor azt mondta, cégük nem eteti a vadakat az út 3-400 méteres közelében.

Rossz hír Szilveszternek és minden autósnak

Ha felróhatóság nem állapítható meg, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek a tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ilyen rendellenesség a bírói gyakorlat alapján a vadnak a gyorsforgalmi úton történő megjelenése (a kutya elütése a gyorsforgalmi úton más megítélés alá esik).

Ebben az esetben sem a felróhatóság, sem a rendellenesség nem állapítható meg, így a felek maguk viselik a kárukat. Érdemes megjegyezni, hogy az autós sem köteles a vadban okozott kárt megtéríteni, bár gyakran ezzel riogat a vadásztársaságnak a helyszínen megjelenő képviselője.

Kidöntött tábla: hajszálnyi esély

Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a közút kezelőjének a felelősségéről sem. A vadelütésnél vizsgálni kell, hogy volt-e kihelyezve vadveszélyt jelző tábla, és ha nem, akkor miért nem (pl. nem is kérte a vadásztársaság vagy kérte, de elmaradt, ill. kidöntötték stb.) A közút kezelőjének ugyanis az út besorolásától függően meghatározott időközönként be kell járnia az utat és intézkednie kell arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban legyen.

Ehhez hozzátartozik a megfelelő jelzőtáblák kihelyezése, azok cseréje, pótlása, javítása. Amennyiben a baleset részben, vagy egészben arra vezethető vissza, hogy a közút kezelője e kötelezettségét megszegte, akkor a vadásztársaság mellett, illetve helyett vele szemben is érvényesíthető a kártérítési igény.

Nagy segítséget jelentene az autósoknak a vadásztársaságokra előírt - a hasonló esetekben kompenzációt biztosító - felelősségbiztosítási szerződés törvénybe foglalása, de addig is a vadkár ellen a legjobb megoldásnak a megfelelő casco biztosítás tekinthető. A Megyaszói Meggymag Kft.-nek van ilyen felelősségbiztosítása, éppen a hasonló esetek rendezésére, a Taktaharkányi Vadásztársaságnak viszont nincs, de a törvény szerint ez nem is kötelező.

Ha öreg az autód, megszívtad

Szilveszter kilencéves autóján volt érvényes casco, melynek díja egyébként évente körülbelül 50 ezer forint, így a Citroen javítását legalább részben fizeti a biztosító. Viszont, ha idősebb lenne az autó, szinte biztosan nem lenne rajta casco, mert a piaci értékéhez képest drága lenne a biztosítási díj. A magyarországon forgalomban lévő autók zömén egyébként nincs casco. Szilveszter autóját végül bontott lökhárítóval és sárvédővel, illetve új motorháztetővel és fényszóróval állították helyre, összesen 680 ezer forintért.

Ha nincs casco, zsebből fizeted az autód javítását

Mivel a magyarországi autóállomány átlagkora közel tizennégy év, sokan eleve elesnek ettől a biztosítási lehetőségtől, így ha autójuk elé kilép egy vadállat és azt elütik, örülhetnek, ha a vadásztársaság nem rajtuk akarja majd behajtani az állat elpusztulásakor keletkezett kárt. A mostani rendszerben nem számíthatnak kártérítésre, így hiába nem szegtek meg semmilyen szabályt, zsebből kell kifizetniük az autó javítását. Az Index cikkében említett, autósok számára elérhető vadkárbiztosítás lehet az egyetlen ésszerű megoldás a kisértékű, régi autók esetén. Ez nem teljeskörű casco, csupán a kötelezőbiztosítás mellé köthető kiegészítés. 

Az augusztus 20-án történt balesetről készült rendőrségi irat szerint Szilveszter nem hibázott, szabályosan autózott és nem láthatott vadveszélyre figyelmeztető táblát azon a helyen, ahol elütötte az őzet. Örülhet, hogy nem egy szarvast gázolt el, mert azt biztosan nem úszta volna meg ép bőrrel, és bármilyen bizarr ezt most leírni, örülhet annak is, hogy valaki korábban kidöntötte a baleset helyszíne közelében lévő figyelmeztető táblát, mert ha az a helyén marad, a Citroen javításán felül esetleg az őzsuta 300 ezer forintos eszmei értékét is neki kellene kifizetnie.