Végzetes balesetet okozott a nyárfavirág

Nyár közepe van, egy kissé esős napon. Idősebb házaspár halad Daewoo Kalosukkal a 31-es főúton, Jászberény felől Nagykáta irányába, amikor egy kanyarívhez érnek. Az autó megcsúszik, majd a szemből jövő kamionnal frontálisan ütköznek. A személyautót vezető férfi a helyszínen meghal, feleségét mentőhelikopterrel még kórházba szállítják, de az életét így sem tudják megmenteni. Látszólag ez az eset is sima ügy, de mi volt a baleset valódi oka? A www.karterito.hu jogászaival, Dr. Kozma Tamással és Dr. Tajti Szabolccsal elemeztük megtörtént jogi- és balesetekről szóló sorozatunk újabb ügyének részleteit.

A helyszínelés során megállapították, hogy a kanyarívet nem csupán a nemrég leesett eső után megmaradt víz borította, hanem komoly mennyiségű nyárfavirág is hullott az útra. Erről a párosításról - és még némi sárfelhordással megspékelve - a szakértők megállapították, hogy a baleset pillanatában hasonló tapadási együtthatók voltak jellemzőek az útburkolatra, mintha tükörjégen haladtak volna. Az idősebb sofőr meg is csúszott rajta, ettől megijedt, a fékbe taposott, amitől elvesztette uralmát a jármű felett és így csúsztak neki a kamion elejének. A sebesség egyáltalán nem volt eltúlzott, a Daewoo 60-65 km/órás tempóról kb. 40-45-re, a teherautó pedig 30-35-re lassult az ütközés pillanatában. A karosszéria sem sérült meg annyira, aminek alapján bárki azt mondta, hogy halálos áldozatai lettek a balesetnek.

Két felnőtt gyerek maradt árván a házaspár után, akik nyilvánvaló módon elkezdték a felelősséget firtatni, mivel úgy gondolták, hogy nem lehet egyértelműen az édesapjukra fogni a baleset bekövetkeztét.

Mivel az édesanya vétlen utasként szenvedte el a végzetes sérüléseket, így az utána járó kártérítést az autójuk KGFB-je terhére kifizette a biztosító. Ilyen esetben az még bizonytalan jogalap esetén is jár a Polgári Törvénykönyv alapján. Nem biztos persze, hogy végül csupán egyetlen vétkes lesz az ügy végén, a kártérítés felosztásának arányai is ekkor dőlhetnek majd el.

Halálos baleset esetén egyébként az összes közeli hozzátartozó egyenként jogosult kártérítésre. A régi Ptk. ezt "nem vagyoni kártérítésnek "hívta, az új szerint sérelemdíjra jogosultak. Persze ilyenkor komolyan vizsgálják, hogy milyen mértékű az elszenvedett veszteség, akár orvosszakértő és pszichiáter bevonásával is, nem bemondásra megy a dolog.

Lesarkítva a dolgot, nem az elhunyt életét fizeti meg ilyenkor a biztosító, hiszen azt pénzben kifejezni nem lehet, hanem azt, hogy mekkora lelki trauma éri a rokonokat a gyász kapcsán, illetve milyen mértékben változik az életminőségük. Jellemzően nem hatalmas összegekről van szó ilyen esetekben (maximum néhány millió forintról), viszont ez minden egyes hozzátartozónak járhat, ám különböző mértékben. Az új Ptk. szerint már akkor is jogos a sérelemdíj, ha csak a személyiségi jogok sérülése bizonyosodik be - pl. a teljes családban élés joga.

A felelősség kérdése a közútkezelőre terelődött, mivel felvetődött a kérdés, hogy mit keresett a nagy mennyiségű nyárfavirág az úttesten. Ők hallani sem akartak semmiféle felelősségről, így perré alakult és a bíróságon folytatódott az ügy, ahol a bíróság új műszaki szakértői véleményt készíttetett.

A szakvélemény szerint az jött ki, hogy közrehatásként bizony vezetéstechnikai hibát vétett a vezető, mivel nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedett (satuféket nyomni ilyen helyzetben az álmoskönyv szerint sem jelent jót), illetve már egy – két másodperccel előbb észlelnie kellett volna a szituációt és gázelvétellel stabilabban tarthatta volna a gépjárművet. Viszont fennállt a közútkezelő felelőssége is, mivel nem tett meg mindent, hogy a közlekedésre veszélyes útszakaszt időben megtisztítsák. Ezt az útellenőrzési naplóból lehet ellenőrizni. Annak hiánya esetén nincs is miről beszélni, hiszen az alapvető jogszabályi előírásokat be kell tartaniuk.

Ilyen és ehhez hasonló esetekben a felperes felelőssége az, hogy bizonyítsa, kára származott az okozó miatt, akinek viszont kimentésként azt kell bizonyítania, hogy a tőle elvárható módon egyértelműen mindent megtett, hogy a veszélyes helyzet, a kár elháruljon. A konkrét esetben a legutóbbi ellenőrzés két nappal korábban történt az adott útszakaszon, ami a törvényi minimumnak megfelelt. Mivel azonban a nyárfavirágzás a bírósági ítélet szerint sem egy váratlan dolog, arra időben fel lehetett volna készülni az ellenőrzés és takarítás sűrítésével, illetve a veszélyes útszakasz megfelelő jelzésével (ideiglenes kitáblázás), sebességkorlátozással.

A bíróság közbenső ítélete végül 60-40%-os arányú felelősséget állapított meg a közútkezelő és az idős úr között. Ennek hatására a kártérítési jogalapot végül a közutasok elfogadták, az már első fokon jogerős lett, így már csak az összegszerűség megállapítása maradt hátra a perben. Persze ez is lehet hosszadalmas: a már előzőleg említett bizonyítási eljárással, pszichiáter és orvosszakértő bevonásával, első- és másodfokkal még további két évig tartott, mire édesapjuk halála miatt is megkapták a kártérítést a gyermekek.