Ők tudják...

A 80 oldalon megjelenő lapban találunk némi autós magazinra jellemző tartalmat, a fő profil azonban a használtautók megjelenítése. Az első számban mintegy 1000 különféle autót mutatnak be. A fotók színesek, és a megszokott információkon kívül, mint életkor, futott km, köbcenti, stb., megtudhatjuk azt is, hogy az adott autónál végeztek-e a közelmúltban eredetiség vagy műszaki vizsgálatot, valamint, hogy részletfizetésre van-e lehetőség.

Szokatlanul alacsony a hirdetési tarifa: 5db színes képet készítenek az autóról 2000Ft+ÁFÁ-ért, ezért három alkalommal jelenik meg a hirdetés a lapban, és korlátlan ideig a neten, a www.autoexpo.hu címen. Az újság alapítói vállalták, hogy ezt az árat legalább egy évig nem emelik, ám nem nyilatkoztak arról, hogy a cég működéséhez szükséges tőkét ki biztosítja. Partnereket is választottak a sikeres működéshez: a hirdetésfelvétellel a Magyar Autóklub telephelyei és műszaki állomásai, valamint az NJL Kft. (eredetiségvizsgáló hálózat) foglalkoznak.

Az újság képviselői a Soroksári úti Jaguar szalonban megtartott sajtótájékoztatón mutatták be új terméküket. A hostessek kedvesek és csinosak voltak, legfőképp Magdi, a grapefruit levét azonban én hidegen szeretem, pezsgőt pedig ritkán fogyasztok délelőtt. A cég ügyvezetője, László Gábor bemutatkozó előadása szinte szóról-szóra megegyezett a kiadott sajtóanyag tartalmával, de így legalább megkímélték a meghívott vendégeket a súlyos jegyzeteléstől.

Az internetes változat prezentációját nem sikerült tökélyre fejleszteni, egy kis kivetítés után megegyeztünk abban, hogy mindenki jobban jár, ha a saját gépén nézi meg az oldalt. Az ezután feltett pár kérdésre adott válaszok kielégítőnek találtattak, csak a Totalcar írója maradt új információk nélkül a tulajdonosok kiléte és a médium furcsa csengésű nevét illetően.

Ezek után bejelentették az "Év autós újságírója" díj megalapítását, aminek közösen örültünk, majd kisorsoltak egyhetes tesztvezetésre egy Seat Cordoba Cuprát, ami sajnos már csak a szerencsés győztest, a Computer Panoráma újságíróját tette boldoggá. Röpke szendvicsevés következett, majd elmenőben bekukkantás a szerelőcsarnokba, ahol az épp cigarettaszünetüket tartó dolgozók kiválóan elmulattak a szerző sírásra görbülő száján, amint észreveszi a garázs hátuljában elhelyezett ezüstszürke E-type farát.

A Totalcar felkereste a témakörben piacvezető lap vezérigazgatóját, de az Expressz főnöke telefonon nem kívánt különösebb kommentárt fűzni a történethez, igaz megemlítette, hogy az elmúlt időszak ilyen jellegű próbálkozásai valamint a most megjelent sajtótermék alacsony hirdetési tarifái és a lap ára arra mutatnak, a tulajdonosok minden bizonnyal rendelkeznek a bevezetéshez szükséges tőkével, különben eszükbe sem jutott volna pont autós újságot indítani.