Traktor, dömper, munkagép, sportkocsi, nagyjából ezekkel lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését a legfogékonyabb években. Az Autószalonon kevés az igazi szörnyeteg, de jól megtervezett útvonallal tartalmas családi programnak is megteszi.
A családi egyterűeket kifejezetten gyerekközpontúan tervezik. De épp elég lesz egyszer majd sok időt tölteni ilyesmikben, most még ne büntessük vele az új nemzedéket. Az egyterű hasznos, kényelmes, praktikus, de érdektelen. Igazi szupersportautó nem sok lesz, de a gyerekekben sokáig nem fejlődik ki a Del Medico Imre, úgyhogy sportkocsiként simán eladhatjuk neki a kabriókat. Amit ne keressünk: Ferrari, Maserati, Porsche, Lamborghini.
Az új Mazda MX-5-öst viszont például még mi se láttuk, és végigjárhatjuk a klasszikus keménytetős kabriókat (Peugeot 206 és 307 CC) és az újabbakat (Opel Tigra Twin Top, Nissan Micra C+C) is. Ha bölcsésznek szánjuk, ne feszegessük a témát, egyébként azonban hívjuk fel a figyelmét, hogy a magasan elhelyezett többletsúly miatt keménytetős kabrióból igen ritkán lesz igazi sportautó.
Távolról sem újdonság, de legalább még mindig érdekes a Mazda RX-8. Kis jóindulattal sportautónak minősíthető, mindenesetre jól néz ki, és ha a Wankel-motor működése úgyis érthetetlen, az előrefelé nyíló hátsó ajtó műszaki előképzettség nélkül is élvezhető. A Peugeot 907-es tanulmányautója a korábbi feldolgozások Batmobiljára hasonlít, látod, kisfiam, ha több ilyen lenne, gyakrabban jönnénk Autószalont nézni
Cadillacet merőben gyakorlatias okokból Magyarországon ritkán látni. Most viszont már betelepült a forgalmazó, és megtekinthetők hárombetűs szörnyetegei, többek között az XLR sportkupé, ami 451 centi hosszú, és túlnyomórészt motorházból áll. Hatalmas sima felületekre törekedtek a formatervezők, így ez a gépháztető az Autószalon legalkalmasabb helye ötösikrek pelenkacseréjére.
Corvette-et viszont látni kell, nincs mese, csak abból modellautót is kell venni a gyereknek, mert effajta korrupció híján hazáig fog üvölteni. A Kiánál legalább megúszhatjuk a kisautóvásárlást; ha Picantót akarna a gyerek, csak előhúzzuk a zsákból a mackóját, tessék fiam, ilyened már van.
A Ford nem árulta el, mi lesz a meglepetés, és ezt csak helyeselni tudjuk. Kiviszik viszont a teljes modellpalettát, ami nem sokkal érdekesebb, mint egy szupermarket parkolója. Gyerekek viszont talán örülnek a StreetKa-nak, vagy összeszámolhatják, hány elemben különbözik a Ranger a Mazda B2500-tól.
Alonso tavalyi Forma 1-es autója ugyebár azoknak lenne érdekes, akik lelkesednek az ilyesmiért. Lelkesedésüket gyorsan lehűtheti, hogy a nagy adag kevlár valóban a kiváló pilótával körözött az előző szezonban, de ez nagyjából olyan, mintha egy életnagyságú Alonso-baba lenne tűzálló overálban: se motor, se váltó, se hűtő, úgyhogy a nagy nyilvánosság előtt az apuka csak a futóműhangolásról és az aerodinamikáról szerzett ismereteivel villoghat.
Luxusban sajátos helyen van a koreai Ssangyong: az elmúlt évtizedben a szegény gengszter terepjárója volt a "Powered by Mercedes-Benz" Musso. Gyerekekkel óvatosan látogassák a standot, mert lesz ott egy Rodius, amit még felnőttek is inkább csak kormozott üvegen át nézegessenek.
Néhány éve megnéztük a Tata standját, és el is határoztuk, kérünk tesztautót, mert ez a pickup csúnya ugyan, de biztos nem rossz. Nyitva volt az ajtó, benéztünk. Belül is ronda, de attól még lehet szeretni egy indiai haszonjárművet. Aztán sajnos orron át vettünk levegőt: kellemetlen, büdös-maró hígítós, vagy ördög tudja, milyen műanyagszag. Nem mertünk tesztautót kérni.
Az idei kínálatban is vannak bizarr elemek. A Tata vezérkarában különlegesen rendes emberek lehetnek, mert az Indica vagy a Safari csak a legnagyobb jóindulattal szép. A Crew Cab viszont már egész hitelesen imitál japán pickupot, ha átmegy a szagteszten, lehet, hogy kérünk is.
A Toyota Lexus-részlegéhez érdemes kisebb gyerekeket vinni, mármint akkorákat, akik még vagy nem kérdeznek, vagy legalábbis beérik az egyszerűbb válasszal. Ellenkező esetben baj lehet a Lexus RX hibrid meghajtású terepjárójánál, amivel mi is úgy vagyunk, hogy inkább elhisszük, mint értjük. Mindez persze magabiztos fellépés kérdése is: hogy működik, hogy működik, hát nagyjából mint a Prius.
Ha egy gyereket nem tartanak a világtól elzárva, nem lesz könnyű ébren tartani a Volvo standjánál. Már a modellpaletta felsorolása is hasonlít egy elalvós mantrához: S40, S60, S80, V50 - ha szemből nézzük, még a V50-et is hozzácsaphatjuk a tökegyforma Matrjoska-flottához. Lázba tehát nehezen jön majd, de ha szeretnénk, hogy felnőve jó ízlése legyen, erőltessük bele legalább kétféle Volvóba. A nagyobbikban magyarázzuk el neki, mennyire meghitt lehet svédek és bundakesztyűk viszonya, ha még a műszerfal kialakításában is kettejük harmóniájára törekszenek.
"Gyermek" alatt természetesen a fiúkat értettem. Lányokat Autószalonnal ne büntessünk.
