A Ford Escape-ból nem terveznek sokat, évente 20 ezer darabot. A tervezők úgy számolnak, hogy ha a SUV kategóriában megnyerik a csatát, a hibridek számára az egész amerikai autópiac bevehető bástya lesz. Akkor a következő terv, egy Futura nevű szedán elindítása is problémamentessé válhat 2005-ben.
Vannak, akik szerint a dízel és a villanymotor keveréke lenne a hibridkocsik biztosabb perspektívája. Természetesen a jelenlegi hibridár feléért. A gyártók messze nem tartanak még itt, de egyre lelkesebben próbálkoznak. Nemrég a Hyundai jelentette be, hogy startol a fejlesztés, aminek mintegy négy év múlva lenne valamilyen, az utakon is használható eredménye. A Fordnak már megy egy programja, a General Motors is fontolgatja, a Nissan pedig 2007-re már piacra ígéri a magáét.
A hibridautók piacának ura ma még a Toyota, a gyár már Magyarországon is bevezette hibridjét. Egyelőre 6 és fél millió forintos autója a különlegességeket kedvelő jópénzű vásárlók között számíthat érdeklődésre. A drága kocsik vásárlását többnyire nem valamilyen haszonelv diktálja. A a drága kocsi akkor éri meg, ha egyedisége okán értéktartása van. Ma a Priusról ilyen alapon nehéz jósolni. A hibrid magában hordoz egy másik haszon-tényezőt: kettős üzeme miatt keveset fogyaszt.
Az olajár tartósan magas szintje olyan fogyasztói pszichózist alakít ki, hogy az ember az autóval (is) szeretne spórolni. A költségcsökkentés gondolata főképp azokat keríti hatalmába, akiknek sokat kell autózniuk. A gond az, hogy a hibrid nem a hosszú országúti meneteknél kíméli a benzinre szánt pénzt, mivel üzemanyagtakarékos villanymotorja alacsonyabb sebességnél, a városi közlekedésben működik.
A fejlesztés irányának ilyen alapon kétfelé kellene válnia. Az egyik a városi autó, amely elsősorban (vagy kizárólag) alternatív üzemanyagot használna, s lenne a nem városi csoport, amelyik a kettős üzemű, azaz hibrid megoldást vinné tovább. A csak városi autóval kapcsolatos kezdeményezések nem jutottak túl a kísérelt szintjén, bár több autógyár nekiveselkedett ilyen projektnek. Alapvetően elektromos autókban gondolkodtak, márpedig ezek alapvető problémája, hogy hosszabb időt igénylő rendszeres akkufeltöltéssel működtethetők, tehát nem mindig állnak menetkészen, és hosszabb útra gondolni sem lehet velük.
A hibridek fő piaca ma még az az Egyesült Államok, ahol a vásárlók a nagy távolságok megtételére is képes kocsikat keresik, és az autópiac legdinamikusabb szegmense az úgynevezett SUV kategória, azaz a városi terepjáróké, amelyek általában erőteljesebb, nagyobb fogyasztású járművek. Ugyanakkor ebben az országban, pontosabban egyes államaiban, jelesül is elsősorban Kaliforniában léptettek életbe minden másnál szigorúbb környezetvédelmi szabályozásokat a közlekedésben.
Ezek a korlátozások természetesen nem tűzhetik ki célul, hogy a ma korszerűnek mondható autók kiszoruljanak az utakról. A kibocsátási korlátozások lényegében illeszkednek a járműipar technológiai lehetőségeihez. A hibridek simán megállják a helyüket a legszigorúbb kibocsátási korlátok között is. Az autó kevesebb benzint fogyaszt, hogy mennyivel, használatától függ. Mindenesetre a benzinspórolás a hibridek minden rendű használata mellett is egyértelműen számszerűsíthetővé válik. És ma ezt a városi közlekedésükre átlagban meg is tudják határozni: 30-40 százalék.
A hibridek konkurenciája az alternatívok lehetnek. A Honda a most bejelentett tervek szerint hamarosan egy klasszikus gázhajtásúval jelentkezik, melynek ára csak 15 százalékkal haladja meg a benzines Civic azonos felszereltségű modelljét. A flottaeladások feltornázására is gondoltak vele, de a nagy húzás egy olyan extra tartozék lehet, amivel a tulajdonos otthon is feltöltheti az autóját.
