Széles utak, angolkisasszonyok, amerikai stoptáblák

2007.02.19. 07:37

Bemelegítésként elmagyarázza, hogy az egész jobbkéz-szabály-kérdés nem a rendőrséghez tartozik: nem KRESZ kérdése. A rendőrség dolga, hogy betartassa a szabályokat, de hogy hová tegyenek milyen táblát, az a közútkezelő kompetenciája. Ezt hívják forgalomszervezési kérdésnek amiről bővebben a 20/1984-es miniszteri rendelet ben olvashatunk.

- Álláspontunk - mondja Jámbor alezredes -, hogy közbiztonsági szempontból nem az egyenrangú utak kereszteződése a legveszélyesebb. Ezekben statisztikailag sincs több baleset, azok is enyhébb kimenetelűek. Évente 4000-4500 baleset történik elsőbbség meg nem adásából, ezek kétharmada olyan kereszteződésben, ahol tábla szabályozza az áthaladást. Az elsőbbségmegnemadásos balesetek 5-6%-a történik jobbkezes utcákban.

Egyenrangú kereszteződésekben a balesetek 1,5-2%-a halálos, ez Magyarországon az összes baleset vonatkozásában 5%. Magyarországon 2005-ben 20 777 személyi sérüléses baleset történt, ebből 1139 halálos. Ez azt jelenti, hogy a balesetek 5,5%-a halálos. Ezzel szemben jobbkezes kereszteződésekben ez az arány 1,5-2%. Egyébként jobban is ki lehet vesézni, de nem igaz, hogy ez lenne a veszélyesebb útszakasz. Egy papíralapú kiadvány áll rendelkezésünkre, készítünk n-féleképpen csoportosított adatokat.

Közlekedéstudományi intézet tanulmánya arról, hogy az átlagos haladási sebesség változásából hogyan következik baleset bekövetkezésének valószínűsége. Ha plusz 10%, a sebesség, a baleset bekövetkezésének valószínűsége változás arányának négyzetével arányos, plusz 10% sebesség = plusz 21% balesetveszély. Még félelmetesebb számtani összefüggés, hogy a halálozási kockázat a negyedik hatvánnyal arányos, tehát 10% plusz sebesség 50% halálozási valószínűséggel jár. Autópályabaleseteknél ezért is magas a várható súlyosság.

Az Egyesült Államok gyakorlata is érdekes: ott nincs is egyenrangú kereszteződés: mindenkinek meg kell állni a stoptáblánál. Az indulhat először, aki elsőként ért oda. Ha belegondolunk, veszélyesnek tűnik, mert sorszámot nem osztanak, nagyobb forgalomnál a kutya se emlékszik már, ki mikor ért oda, de a lényeg, hiába lesz így nagy a koccanásveszély, a súlyos sérülések száma elenyésző. Egyébként a magyar statisztikából is kimaradnak azok a balesetek, amikben nem történt személyi sérülés.

Azért, ha már a rendőrök ennyire ajánlgatták, tulajdonképpen akár érdekes is lehet, mi a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium véleménye. Tehát nem releváns, csak érdekes, a természettudományos kíváncsiság is dolgozik bennem: mennyire unottan darálja majd el az illetékes munkatárs, mi az álláspontjuk. Ezzel ellentétben a minisztérium sajtóreferense szerint a GKM-hez már egy újságíró sem jutott el. Hiába, így kell sivatagosítani.

A forgalmat a közutak kezelője határozza meg, a jobbkéz-szabály ezen belül egy lehetőség. Tehát ez így nonszensz, nem lehet véleményük, ez a lényeg. Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője azt mondja, a kreszben úgy van, hogy a jobbkéz-szabályt akkor kell alkalmazni, hogy ha a közútkezelő azt mondja. Tehát nincs véleményük.
Több minisztériumi beszélgetőpartneremnek is feltettem a kérdést, vajon miért irányította az újságírókat hozzájuk a rendőrség, egyikük azt mondta, biztos mert meghallották a KRESZ szót.

Szemerkélő esőben kanyarodok a képviselői irodaház elé. Eddig sose gondoltam bele, mi van itt, talán ezt képzeltem Andrássy út 60-nak, vagy valami ilyesmi. Almássy Kornél farmerosan érkezik, az irodaházban csak így sportosan barkácsolgatnak, ma nincs parlamenti ülés. Mutatom neki a Blikk cikkét példának, hogy a sajtó jól interpretálta-e a javaslatukat. Mert gyanúm szerint lehetetlen, hogy ennyire se, füle se farka dologgal álltak volna elő. Igaz, nem ez volna az első eset a magyar politikában, még ha csak az újkori demokrácia utolsó hetét vesszük is alapul.

- Nagyjából pontos. Ugyanakkor mi nem azt mondtuk, hogy szüntessék meg a jobbkéz-szabályt. Azt szeretnénk, ha egyfajta felülvizsgálatra kerülne a jobbkéz-szabály. És kiválasztanának egy területet, amit kísérleti jelleggel betábláznának. Ott aztán meg lehetne figyelni, jobban működik-e, kevesebb lesz-e a baleset.
- Ez nem nagyon jelent meg.
- De igen, itt is... nem, ebben tényleg nincs. A sajtótájékoztatót a XII. kerület egy utcájában tartottuk, ahol a negyed óra alatt elment vagy harminc autó, közülük nagyjából nyolc adta meg az elsőbbséget. Az emberek sok helyen úgy közlekednek, mintha az adott utca, csak mert szélesebb, vagy jobb a burkolata, főútvonal lenne. A balesetek általában itt szoktak bekövetkezni.
- Ezért van a jobbkezes kereszteződés, hogy mindenhol lassítsanak.
- De nem lassítanak.

Almássy Kornél polgári foglalkozása építőmérnök, ami annyiban különbözik az építésztől, hogy nem házakat, hanem egyéb műtárgyakat, utat, hidat, vasutat tervez. A parlamenti képviselőség és az MDF-es alelnökösködés mellett tanít a Budapesti Műszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékén.
- Nyugat-Európában, Ausztriában és Németországban a szigorúbb szabályozás felé mozdultak el, arra törekszenek, hogy minél több kereszteződésben legyen egyértelműen meghatározva az elsőbbség kérdése. Hollandiában is ez a tendencia, a latin országokban meg az ellenkezője.
- Honnan veszi ezt?
- Szakmai anyagokban olvastuk.

Az MDF

Szerettem volna egy romantikus történetet az ötlet születéséről, ahogy mondjuk az alelnök kavargatja reggeli kávéját, és akkor egyszerre csak beüt a heurisztikus momentum: ejnye, no, mi lenne, ha eltörölnénk a jobbkéz-szabályt. Ilyen azonban sajnos nem volt. Az MDF-nek erre a célra saját Achimédesz-gárdája van, ezek a szakértők szállítják az ötleteket.
- Ó, azt hittem, ön a szakértő.
- Nem, illetve én is az vagyok, de én foglalkozok még oktatáspolitikával...
- Kovács László energiaügyekkel...
- Khm, tehát vannak szakértőink, és a KRESZ kapcsán is lesznek olyan témák, amiket részletesebben is kidolgozunk, például a vasúti átjárókkal kapcsolatban. Meg olyan témákkal, amik az emberek figyelmét egy kicsit jobban ráirányítják a hétköznapi problémákra.
- Alkaidásat játszanak az interneten, számszeríjjal készülődnek a Nemzeti dalra, Fletó elől kiszaladgálnak a parlamentből, és akkor az MDF így szeretné normális párt benyomását kelteni?
- Ez is benne van a dologban.

Női szerzetes-kvízshow

- És most kérem, meséljen valamit az angolkisasszonyokról!
- Angolkisasszonyokról?
- Honlapja visszatérő eleme.
- Látta már a honlapomat?!
- Hogyne, kétszer is. Némi túlzással tele van angolkisasszonyokkal meg elsőáldozással.
-Igen, a nagymamám oda járt, és ott elsőáldoztam. De ez most hogy jön ide? Úgy megragadt?
- Persze. És attól tartottam, csak afféle népszerűséghajhászó fordulat konzervatív szavazók részére. De remélem, nem. Na, ki alapította az angolkisasszonyok szerzetesrendjét?
- Nem tudom.
- Ward Mária.
- Honnan tudja?
- Készültem. A honlap alapján tartottam tőle, hogy majd szóba kerülnek, és nem akartam tudatlan benyomást kelteni.
- Jó, az alapítót nem tudtam, de az a templom tényleg nagyon fontos, mert a mai napig...
- Mit csinálnak az angolkisasszonyok?
- Lányiskolákat üzemeltetnek, ezzel a csúnya szóval.

Nem volt azért hiába. Például beszéltem a GKM-szóvivővel, akinek derengett valami a TotalCar olvasói KRESZ-reformos világmegváltásából . Úgyhogy átküldtem neki a linkeket, hátha. Meg Almássy alelnök úrnak is, hiszen ötleteink nekünk is vannak, használják egészséggel.

Ward-bónusz ínyenceknek

A másik Mary Ward (1827-1869) a XIX. században rendhagyónak mondható életpályát járt be: tudós volt egy olyan korban, amikor a lányok taníttatása nem volt nagy divat. Tudós családban nőtt fel, unokatestvére, William Parsons készítette el az akkori világ legnagyobb csillagvizsgáló teleszkópját. Mary viszont rovarrajzolási szenvedélyéhez segítségül a mikroszkópot tökéletesítette.

De mi nem ezért tartjuk számon, hanem tragikus halála miatt, ami autós-biztonsági szempontból mondható újdonságnak. William Parsons fiai tehetséges hobbigépészek lévén építettek egy gőzautót, ezzek mentek épp a fiúk, Mary és férje, amikor az angolkisasszonyos rendje alapítójának névrokona egy kanyarban kiesett a kocsiból, szerencsétlen módon az egyik hátsó vaskerék alá. A közelben lakó orvos csak a halál beálltát, és annak okát (nyaktörés) tudta megállapítani. 1869 tehát az az év, melyben az első ember autóbalesetben hal meg.