Kiszorítás

Október 25-én lépett életbe az új szabályozás, amelyben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium önálló küszöbértéket vezetett be szálló porra, a légszennyezésért egyik leginkább felelős anyagra. Ez alapján hozta meg december 10-én új rendeletét a főváros. A kén-dioxid és a szállópor koncentrációját most már külön kell mérni, korábban ezt a kettőt együtt mérték, de mióta visszaszorult a szénnel való fűtés, a kén-dioxid koncentráció nem ér el magas értéket.

Mindez kozmetikázta a szálló por koncentrációjának adatát is, és mivel a szálló porra önálló küszöbértékek nem léteztek, nem lehetett szmogriadót elrendelni. Természetesen nemcsak a szálló por mértéke alapján rendelhető el a szmogriadó, ez új elem (a kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, nitrogén-dioxid mellett), méghozzá olyan, ami néha át is szokta lépni a határt.

Hatályba lépés

Az új rendelet 2008. december 11-től alkalmazandó, a belvárosi közlekedés megtiltására vonatkozó rendelkezés pedig 2009. október 20-án lép hatályba, addig kell felkészülni a változásokra, akik közlekedni akarnak és akik majd a korlátozó intézkedések betartását ellenőrizni fogják. A rendelet hatálya Budapest Főváros közigazgatási területén, azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat.

Két fokozat lesz

A szmogriadó kisebb, tájékoztatási fokozatában nincs kötelező forgalomkorlátozás, és a legjelentősebb ipari légszennyezőket sem kötelezik korlátozásra. Viszont a főpolgármesternek tájékoztatnia kell a lakosságot a légszennyezettségről, illetve önkorlátozásra kérheti az autósokat és az ipari üzemeket, valamint elrendelheti az avar és a kerti hulladék égetésének tilalmát. Riasztási fokozatot kell elrendelni, ha két egymást követő napon a szálló por koncentrációja napi átlagban meghaladja az igen szigorú 10 mikrogramm/m3 értéket, és az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a harmadik napon sem várható javulás.

A levegő minősége a tájékoztatási fokozatban veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira, a riasztási fokozatban pedig a teljes lakosságra. Tehát a szmogriadóterv rendelet nemcsak a közlekedés korlátozásáról szól, hanem az összes levegőszennyező tevékenység korlátozásáról, amiből én most kiemeltem a közlekedési korlátozásokat.

Milyen korlátozásra kell számítani a közlekedésben?

Tájékoztatási fokozat

A főpolgármester tájékoztatja a lakosságot a határérték túllépéséről, felkéri a lakosságot, hogy önkéntesen korlátozza a gépjármű használatot, a benzinkutak használatát, az alapjárati üzemeltetést és vegye igénybe inkább a tömegközlekedést.

Riasztási fokozat

A főpolgármester tájékoztatja a lakosságot, és a közlekedést érintve elrendeli a gépjárművek Budapest közigazgatási területén való használatának korlátozását, tekintettel azok rendszámtábláján található utolsó számjelre: a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan, a naptár szerinti páros napokon csak a páros és nulla számjelű járművek közlekedhetnek. Emellett elrendeli a kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó gépjárművek fővárosi használatának szüneteltetését, különösen a dízel üzeműekét.

A páros/páratlan rendszámmal való közlekedési korlátozás nem vonatkozik mindenkire: a tömegközlekedési eszközök, az 5, 12, 13 környezetvédelmi osztályú gépjárművek, a megkülönböztető jelzéssel felszerelt gépjárművek, a diplomaták, a betegszállítók, az ügyeletes orvosok, a közfeladatot ellátók járművei, rendőrök, taxisok stb. és a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezők a korlátozás alatt is közlekedhetnek. A mozgáskorlátozott igazolvány biznisznek lesz oka ismét felvirágozni.

Feketeleves 2009. október 20 – kitiltás a belvárosból

2009. október 20-tól kezdődően a szmoghelyzet kialakulásának megelőzése érdekében a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek forgalma tilos lesz az október 20-tól, március 8-ig tartó időszakban az Árpád híd-Róbert Károly körút-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Lágymányosi híd-Dombóvári út-Sárbogárdi út-Hamzsabégi utca-Budaörsi út-Alkotás utca-Krisztina körút-Vérmező út-Margit körút-Bem József utca-Bem rakpart-Árpád fejedelem útja-Lajos utca-Pacsirtamező utca által határolt területen, kivéve a Budai alsó rakpartot. Ez a döntés független a légszennyezettségtől. A belvárosból kitiltás tehát csak jövő év októberétől lép életbe, azonban a rendelet többi része, már decembertől él!

Ki fogja ezt ellenőrizni?

A rendelet szerint a közlekedési korlátozások betartását a BRFK fogja ellenőrizni vagy további kijelölt hatóságok, tehát ha a rendőrségnek nem lesz kapacitása, másokat is bevonnak majd.

A rendelet deklarált célja az emberi élet és egészség megóvása

A légköri aeroszolok (szálló por, PM10) a levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszolképző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

A szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehéz légzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut és a szív-érrendszeri megbetegedések száma. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja és csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

A nitrogén oxidok pl. erős oxidálószerek, izgatják a szemet és a nyálkahártyákat, még az acél megmarására is képesek. A tünetek késleltetve jelentkeznek, tüdővizenyőtől akár a genetikai elváltozásig is képesek roncsolni testünket.

A szén-monoxid százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és a hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. A kén-dioxid nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

Az ózon is igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki.

Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is. A gyermekek különösen érzékenyek az ózonterhelésre.

Dugódíj, hídpénz

Jövőre már a dugódíj bevezetésével kíván foglalkozni a főváros. Lehet, hogy már a városhatár átlépéséért, vagy csak a belvárosi kerületekbe való bejutáshoz kell fizetni, de a hídpénz bevezetése is egy alternatíva. Demszky Gábor úgy nyilatkozott, hogy nem lát más megoldást a már 1,2 milliósra duzzadt budapesti autóstábor közlekedésének visszaszorítására, hogy Budapest élhetőbb, szerethetőbb legyen. Ehhez most tanulmány készül és megvizsgálják az európai nagyvárosok által bevezetett intézkedéseket is és a következő évtizedtől tervezik az itthoni bevezetését.