Fék rendben?

Harmincéves szerkesztőségi Zsigulinkkal zötyögtem épp a 100-as úton fejér megyei falumból a repülőtérre, amikor megtörtént a baj. Zöld mellényes emberek integettek, elém álltak, és betereltek egy parkolóba, egy furgon mellett terpeszkedő fura vasszerkezet elé.

"Jó napot kívánok, a Pest megyei közlekedési felügyelet ellenőre vagyok, csinálnánk itt gyorsan egy kis műszaki ellenőrzést, ha nem probléma."

Persze tudtam, ha probléma, ha nem, itten mostan ellenőrizve lesz. Átadtam a papírokat, kiszálltam, és érdeklődve figyeltem, mi ez az újdonság, mivel akarják a nyolcvanhetedik bőrt is lehúzni az autósokról. Aztán szép lassan kezdtem megérteni, hogy aminek tanúja, sőt szenvedő alanya vagyok, voltaképp értem történik, és jó dolog.

Az eljárás a következő: az ellenőrök megnézik a papírokat, érvényes-e a műszaki, a zöldkártya, a jogsi. Aztán jön a világítás, tudják, tompított: jó, reflektor: jó, féklámpa: jó, index: jó, most nem jó, jó, most nem jó.

És akkor jön az újdonság. A fékpad. Az ellenőr beül a kormány mögé (jobb, ha ő vezet, mert kell egy kis rutin a belendüléshez az elforgó görgők közé), távirányítójával működteti a padot, a mérőkocsi hátuljábol kihajtott monitoron nézi az eredményt. Első tengely, hátsó tengely, kézifék. A végén jön a kipufogógáz ellenőrzése, benzineseknél négygáz-elemző, dízelnél kormolás. Aztán jegyzőkönyv, ha valami nem stimmel, hatósági végzés.

A Zsigulinál nem stimmelt a hátsó, pardon, B tengelyen a fék. A két fék között 36 százalékos teljesítményeltérést mértek. 30% felett minősül veszélyesnek, így hát kaptam egy beutalót a lakcím, illetve a mi esetünkben a TotalCar székhelye szerint illetékes vizsgaállomásra. 30 napon belül kell elvinni a kijavított, vizsgára felkészített autót. Ha nem találnak semmi hibát, a vizsgálat díjtalan.

És ez az, ami miatt nekiültem cikket írni az esetről. Mert hát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a hatóság ingyen ellenőrzi autónk műszaki állapotát, ha veszélyesnek ítéli a kocsit, szól, én pedig kijavíttatom, hogy ne haljak meg se én, se más egy hirtelen fékezésnél. Ez egy szolgáltatás, amit az állam nyújt, ingyen. Ennek van értelme, nem az izzókészletezésnek, meg tuggyaemérállítottammegezésnek, zsebből zsebbe elintézésnek.

Sőt ha a tulaj úgy gondolja, a kényszervizsga után kifizetheti a normális vizsgadíjat, és már matricázzák is az újabb két évet a forgalmiba, rendszámra. Ha a vizsgálaton mégis elhasal az autó, ugyanaz történik, mint egy rendes műszakin: ki kell javítani a hibákat, és lehet újra próbálkozni, de az már fizetős, sőt ilyenkor a vizsgadíjat is ki kell fizetni (jelenleg kb. 7-8 ezer forint). Korrekt.

Ha harminc napon belül nem jelentkezik az autó vizsgára, vagy nem jelenik meg a papír, hogy a tulaj az autót inkább elbontja vagy kivonja a forgalomból, a felügyelet automatikusan kitiltja a járművet a forgalomból. Magánszemély fél, jogi személy egy milláig terjedő bírságra is számíthat.

A mobil mérőállomás egy minden jóval felszerelt Opel Movano furgonból és a hozzá kapcsolt utánfutóról legöngyölíthető fékpadból áll. Elöl normális vezetőfülke, középen kényelmes kis iroda laptopokkal, printerrel. Az ellenőrök nagy bánatára klíma nincs. Hátul egy beépített generátor lakik, fölötte a polcokon a gázelemzők, távirányítók, egyéb tartozékok. A mérőkocsi értéke a fékpaddal, generátorokkal, mindennel 16-17 millió forint.

Az első komplett mérőkocsit a tavaly októberi Budapesti Autószalonra rakták össze, akkor képezték ki az első négyfős brigádot is. A kocsi a tavaszi rügyfakadástól az első hóig kint van az utakon. Pont ebbe a pionírcsapatba futottam bele a Zsigulival. Aztán pár héttel később megkerestem őket még egyszer, hogy fényképészkedjek és tovább kérdezősködjek.