A három évtized során létezett első-, hátsó- és összkerékhajtású Corolla, négy-, öt-, hétszemélyes Corolla, "mezei" Corolla és "tüzes" Corolla. Ekkora tarkaság láttán nem csoda, hogy a Föld legnagyobb számban gyártott autója: kontinensenként más és más típuson díszeleg a Corolla jelzés.
 |
|
|
|
|
| 1966 | |
A kezdet kezdetén persze
csupán egyetlen Corolla létezett. 1966. novemberében
mutatták be, és a Toyota első, szélesebb néprétegeknek szóló
középkategóriás autója volt 1.1 literes elöl elhelyezett motorral
és hátsókerékhajtással.
Új, 1,4 millió négyzetméteres gyártelepet húztak fel, bevezették a számítógépes minőségellenőrzést - szóval alaposan rákészültek a bemutatóra. Korábban a Toyota havonta 40000 darabos kapacitással üzemelt, ez a mennyiség meghatványozódott, hiszen a Corollából egymagában havonta 20000 darab készült el és még ez sem volt elegendő a kereslet kielégítésére.
|
|
|
|
|
| 1974 USA | |
Miután sikerült a hazai viszonyokat rendezni,
megindult a világméretű hódítás.
Először Amerika került sorra: 1970-ben a feljavított, 1.2
literes motorral szerelt változat a második legnépszerűbb
importautónak bizonyult.
Következett Európa, Dél-Amerika és Afrika. A hetvenes évek közepére sikerült virágporral behinteni az egész Földet. Ekkora piac már túl nagy falatnak bizonyult egyetlen típusnak. Egy brazil polgár másfajta családi autóról álmodozott, mint egy amerikai vagy francia. Ráadásul egyre népszerűbbé váltak az elsőkerékhajtású autók is.
|
|
|
|
|
|
| 1982 | |
Ekkor jelent meg a hátsókerékhajtású Corollával
párhuzamosan az elsőkerékhajtású változat. 1982-ben Amerikában
egyszerre árusították a két verziót. A vásárlókat kevéssé izgatta a
termékstruktúra rendezetlensége, és egyre nagyobb számban
vásároltak a Toyota világautóját.
Egyre több helyen kellett összeszerelő üzemet nyitni. Az
innen kigördülő típusok is színesítették a Corolla kínálatot.
Ráadásul Japánban nemcsak Corolla, de Sprinter néven is meg lehetett vásárolni ugyanazt a modellt eltérő felszereltséggel. Japán első számú autógyártója fokozatosan fejlesztette kereskedőhálózatát, ahol néha ugyanaz a típus is feltűnt eltérő névvel és megcélzott vásárlói réteggel. Így eshetett meg, hogy a Toyota Sprinter Trueno és a Corolla kombi valójában ugyanazt a járművet jelölte meg.
|
|
|
|
|
| 1986 | |
A gyakorlat a mai napig fennmaradt, hiszen a
Daihatsu (amely Toyota tulajdon) Terios terepjárója a Toyota
Toyopet autószalonjaiban is feltűnik Cami típusnéven.
Amikor a Toyota
rali-világbajnokságot nyert egy összkerékhajtású Corollával
1999-ben, a japán, amerikai, távol-keleti és latin-amerikai
vásárlók csodálkozva bámulták a képernyőt. A diadalmas Corolla
ugyanis az európai és ausztrál piacra szánt változat volt, amelynek
nevén kívül kevés köze volt a másutt kapható hasonnevű típusokhoz.
|
|
|
|
|
|
Az immár Magyarországon is kapható E120
kódjelzésű generáció tagjaival jobb a helyzet, hiszen Japánban,
Ausztráliában és Európában is ugyanazok az autók kerülnek eladásra.
Persze
a japán piacon kicsit megvariálták a dolgot: az 1.8 literes
motorral szerelt ötajtós változat a Corolla kereskedőhálózatban
kapható Corolla Runx néven, míg az 1.6 literes variáns Allex néven
a fiatalos Netz hálózat üzleteiben kelleti magát.
Akinek a fenti okfejtés kicsit zavaros, ne aggódjon. Tanulmányozza figyelmesen a lentebb ajánlott Corolla történeti oldalakat, tanuljon meg japánul, a Toyota honlapján barangoljon az egyes kereskedőhálózatok elkülönített weboldalain és hamarosan kitisztul a kép.
|
|
