Amerikai sufnituning

2001.06.07. 09:26
Kapcsolódó cikkek (1)
Aki azt hiszi, a hátrafelé fordított baseball-sapka újdonság, annak van rossz hírem: nem az. Már a '30-as években voltak olyan kaliforniai srácok, akik így is utaltak rebellis mivoltukra. Ők azok, akik elindították az amerikai hot rod mániát.
 
   
    E régi újság címlapján a sóstavak győztes hot-rod variánsa, egy áramvonalas "fürdőkád" látható

Amerikában minden hot, azaz menő. És semmi sem az, aminek hallatszik. Hiszen a hot dog nem kutya, hanem mustáros virsli kifliben, a hot shot nem egy forró lövés, hanem egy jó arc, a hot rod pedig nem egy felmelegített rúd, hanem különleges autó.

Teljesen egyszerű, szinte prózai körülmények között születtek az első hot rodok. A San Francisco-i, Los Angeles-i tinédzsereknek a '20-as években nem sok pénzük volt. Összekuporgattak 10-20 dollárt és vettek egy romos Ford Model T-t. Kicsit kipofozták, további takarékoskodással hozzájutottak új hengerfejekhez és jobb porlasztókhoz és máris kész volt felspécizett autójuk. Padlógáz, és a menetszél már le is vitte a szükségtelen karosszériaelemeket. Aki esetleg párhuzamot vél felfedezni az első amerikai hot rodok és a hazai Zsiguli és Skoda-átépítési mánia között, nem jár rossz nyomon.

 
   
  Az egyik legjellegzetesebb hot-rod-fajta: a Deuce. Egy a végletekig lecsupaszított Ford kaszni és bivalyerős motor

Ezzel az azonos pontok véget is érnek. Ahogy egyre több és több hot rod riogatta a békés polgárokat Los Angeles, Burbank és San Diego utcáin, a rendőrök is a csirkefogók nyomába szegődtek. Ekkor a rodderek taktikát változtattak, és a környékbeli sóstavak mentén rendeztek gyorsulási versenyeket.

A második világháború után, 1949-ben a Utah állambeli Bonneville-i sóstó adott helyet az első hivatalos hot rod versenynek. Ekkorra már kialakultak a jellegzetes járműfajták: a harmincas évekbeli Ford V8-ból kialakított, leültetett, megkurtított tetejű kupék, a sárhányó és motorháztető nélküli roadsterek (avagy Deuce-k) és a teljesen egyedi "fürdőkádak". Utóbbiak roppant áramvonalas és roppant gyors versenyautók voltak.

 
   
    Az 1949-1951 között gyártott Mercury-k átalakításával kezdődött a kustom irányzat

Lassan létrejöttek a hot rodon belüli kasztok: a hot rod inkább versenyautókat, a street rod közúti forgalomra alkalmas rod-ot jelölt. Új fogalomként divatba jött a kustom kar, melyre az első és mindmáig legjobb példa az 1949-1951-es Mercury átalakítása. Itt a forma finomítása a lényeg, nem az, hogy minél gyorsabban menjen a lestrapált Ford. Az ötvenes években több olyan autót is bemutattak, amelyből egyedileg átalakított szemkápráztató csodajárgányokat lehetett faragni. Egy ilyen átalakított Ford F100 pick-up Magyarországra is elkerült, több amerikai autótalálkozó sztárja volt már.

 
   
 

A hot rod lényege a motor. A kézikönyvek oldalakon keresztül sorolják, hogyan lehet olcsón megduplázni például egy 1936-os Ford V8-as teljesítményét. Nem véletlen, hogy külön megnevezés, a speed shop jelzi az üzleteket, amelyek a rodokhoz kínálnak hengerfejeket, porlasztókat, vezérműtengelyt és ezer más kütyüt. A külalakra ezek a segédletek sokkal kevesebb szót vesztegetnek. Le kell szedni mindent, ami felesleges, esetleg a tetőt is alacsonyabbra szabni és hadd szóljon.

Mára ezekhez a házilag épített csodaautókhoz is sok száz cég kínál kiegészítőket, műanyagból komplett kasznikat, hengerfejeket, motorblokkokat. A hobbi túlterjedt Amerikán. Európában leginkább a hűvös északon a svédek és norvégok jeleskednek, de Ausztrália és Dél-Afrika sem maradt el. Filmeket is lehetne említeni. Ott van az Amerikai Graffiti, amelyben George Lucas saját ifjúságát meséli el - főszereplők természetesen az autók. Azután ott a Grease.

 
   
   

Nem véletlen, hogy amikor a Chrysler a '90-es évek elején rákapott a retro-irányzatra, Amerika háromszoros hurrával válaszolt. Ahogy nekünk a Trabi-korszak, nekik a speed-korszak jelentette az ifjúságot. A Plymouth Prowler legalább formailag utalt a dicső múltra, sőt egy pick-up prototípus erejéig még egy V8-as motorral sikerült teljessé varázsolni a képet. A PT Cruiser, amelyről nemrég lelkendező cikkben emlékeztünk meg, szintén külalakjában hordozza varázsát. Szinte az összes design-kelléket összehordták, ami megérinthet egy hot rod rajongót.

Tom Gale, a Chrysler egykori tervezőfőnöke, maga is hot rod építő volt, a PT Cruiser szellemi atyja. Jó munkát végzett - külsőleg. Hiszen a fél autó műanyag, motorja átlagos. Így igazából csak egy látványos egyterű-kombi-családiautó kombinációt sikerült létrehozni. Mindenki boldog, az ortodox hot rod-rajongók meg csendben elvonulnak a sarokba a Kustoms magazin legújabb számával.