Mitől döglik a turbó?

A Porsche Hungaria, a Renault, a Peugeot és Citroën hivatalos turbójavító műhelye, Mitsubishi, Borg Warner gyári képviselet, több mint tízezer megjavított turbófeltöltő – amikor betoppantam a Ferrykerhez, azonnal tudtam, jó helyen vagyok. Akikkel nincs hivatalos szerződés, azok megszokásból hordják hozzájuk a turbókat, a Smartétól az energiaipari gázmotorokéig mindent megszerelnek, vagy amit nem érdemes, cserélik. Némi tapasztalat összegyűlt az elmúlt tizenöt évben.

Köszöntésképpen egy vattaúj, felmetszett BMW-turbót nyom a kezembe Jäckl Ferenc, és már mutatja is, mire kell figyelni. Ennek már tömör anyagból mart a kompresszorkereke, az nehezebben robban szét, mint a régebbi öntvények – máris mélyvízben lubickolunk. Apró öntvényhibák, zárványok mindig előfordulnak az öntött kerekekben, aztán ha bármilyen okból túlpörög a feltöltő – nem is kell feltétlen chiptuningra gondolni – lehet majd szedegetni az alumíniumspént a csigaházból.

A turbónak alapvetően rossz híre van, mindenki retteg a javításától, hiszen nem olcsó; és bármi történik a motorral, mindig a feltöltőt okolják. Pedig a helyzet az esetek túlnyomó többségében pont fordított: a turbó szinte mindig a közmondásos fallosz rosszabbik végén van. Kilencven százalékban kenési elégtelenség a meghibásodás oka – állítja Ferenc magabiztosan – és ilyenkor szinte soha nem a turbó a ludas. Eltömődött olajjáratok, olajszennyeződések, szerelési hibák miatt elmegy az apró csapágyak kenése, és már kész is a baj. De a tudatlanság legalább ugyanekkora probléma.

A tudatlanság sokrétű: bár a turbófelújító első számú vívópartnere a szerelő, a technikát legalább olyan gyakran öli meg maga a tulajdonos.

Persze, nem kell mélységekben ismerni a kvarkok és gluonok kölcsönhatásait, hogy fel merjük kapcsolni a villanyt a nappaliban, de a turbómotorok inváziója az utóbbi években, évtizedekben azt is magával hozta, hogy a hőskorral szemben ma már olyan júzerek milliói használnak turbós autókat, akik fel sem ismernék a feltöltőt, ha a kezükbe adnák. Nem az ő hibájuk, én sem tudnám megkülönböztetni a rozst az árpától, de nem is megyek aratni. Ellenben ha valaki turbós autóval jár, és az új autók között talán már ez a többség, saját érdeke, hogy néhány alapvető dologgal tisztában legyen.

Ebben a tekintetben elég komoly az autógyártók sara, hiszen egyrészt ők nevelték az autótulajdonosokat az autó van értem, nem én az autóért hitre, és egyre gyorsabban terjed az evangélium, hogy a géppel bármit meg lehet tenni, amit enged, azért van, hogy kibírja. Másrészt sokszor a kezelési útmutató 362. oldalán emlékeznek meg egy félmondatban arról, hogy egy autobahnos pörkölés után nem kéne tán azonnal levenni a gyújtást, ha hosszú életet szeretnénk a turbófeltöltőnknek.

De ne vizionáljunk katasztrófát, inkább nézzük meg, mivel tudjuk elkerülni. Az ősi bölcsességek ma is érvényesek, bármennyit is fejlődött a turbó-technika: a hidegen hajtás és a forrón leállítás ma is ugyanúgy bántja a feltöltőt, mint húsz éve. Vagyis indítás után érdemes várni pár másodpercet, amíg egyáltalán kialakul a rendes olajáramlás a turbófeltöltőben, és az első kilométereken nem árt kicsit óvatosabban közlekedni.

Viszont az óvatosságot túlzásba vinni sem jó – aki mindig ezerötszáznál felvált, egyáltalán nem kíméli a motort. Ahogy a jó Motordoktorunk részletesen kifejtette, extrém alacsony fordulaton nincs meg a kellő olajnyomás, ezért hiába pötyög csak a turbó úgymond a saját alapjáratán, a kenőanyag hiánya ilyenkor is kopást okoz. Változó geometriás turbófeltöltőknél további probléma, hogy a rostély állítószerkezete kellő átmozgatás hiányában elkokszosodik, hajlamos a beragadásra. Ezeket a turbókat kötelező néha meghajtani, városon kívül, nagyobb terheléssel, hogy szó szerint kiégjen belőlük a korom.

A hő általi halál elkerülése szempontjából pedig a leállítás lehet kritikus. Egy rendes autópályás hajsza után még percekig izzás közeli hőmérsékleten lehet a turbó háza – ha nem hagyunk neki időt a lehűléshez, és hirtelen állítjuk le a motort, a csapágyakat hűtő olajáramlás hiányában könnyen odakozmálhat a tengely, és megint a turbójavító forgalmát fogjuk hizlalni.

Ha már megvannak az alapok, lépjünk tovább. A második oldalon mindenki megkapja a magáét, szerelőtől az autógyárakig. Szaftos sztorikból nincs hiány a turbós szakmában.