Minden autóba ez kéne
Ford Active City Stop
Az elektronika fejlődése lehet, hogy okoz néha bosszúságot, de egyértelmű, hogy az előnyök többségben vannak. Ezek közé tartozik a kis sebességnél működő biztonsági rendszer, amely ma már egy Fiesta-méretű autóban sem science fiction.
Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, két fejlett technológiára is szükség van: egyrészt olyan fékrendszerre, amely emberi beavatkozás nélkül is képes akár a maximális fékhatást kiadni; másrészt olyan szenzorra, amely felismer egy felénk közelítő objektumot. Egészen pontosan egy autót – hiszen amikor megtorpan a sor, bár mi megyünk, az érzékelő szemszögéből a másik kocsi közelít.
Hogy szükség van-e ilyen vészfékező rendszerekre? Aki még nem bambult el soha, tegye fel a kezét! Ugye, egy pillantás a mobilra, a gyerekre a hátsó ülésen, vagy épp a tükör bámulása, amikor épp sávváltásra készülünk, de megtorpan a mi sávunk... ezer oka lehet. Nyugodtan jelentsük ki, a vezető nem tudja az idő 100 százalékában, hogy mi zajlik előtte. A jobbak 90 százalék fölött járnak, de csak a jobbak, higgyék el. Ehhez képest a legköltségesebb javításokat okozzák az ilyen kis sebességű karambolok, amelyek már sokszor elég intenzívek ahhoz, hogy egy-két hűtő, lámpa, fém és műanyag elem cseréjét tegyék szükségessé.
Erre találták ki az Active City Stop nevű rendszert, amely a szélvédő felső szélén elhelyezett lézerszenzort használja az előttünk megtorpant autó felismerésére. Fontos tudni, hogy a számítógépet az autók és motorkerékpárok észlelésére programozták, tehát gyalogosok és egypúpú tevék hiába lépnek elé maximális önbizalommal, valószínűleg nem fogja őket felismerni. Hogy mi alapján dolgozik az Active City Stop? A fényvisszaverő felületeket ismeri fel, mint a rendszám vagy a hátsó lámpatestek.
Az autó egyébként 10 méterre „lát” el, de nyilván szükség van némi reakcióidőre neki is. Ezért 30 km/óráig működik, és 15 km/óráig mondják, hogy biztosan megakadályozza az ütközést. Ezek a számok azonban sebességkülönbséget jelentenek, vagyis ha ötvennel rohanunk egy hússzal cammogó felé, az ugyanazt jelenti, mintha mi csak harminccal mennénk, az meg állna.
Egy biztos, ilyenkor fékezni kell, akkor is, ha a vezető nyomja a gázt. Valahogy így:
Mindez szép az oktatófilmen, azonban a valóságban egészen brutális a fékezés: ez nem komfortfunkció, a cél a minél gyorsabb megállás. Száraz aszfalton ez 1 g nagyságú gyorsulást is jelenthet, miközben dolgozik a blokkolásgátló. Az automata váltós járműveknél ez nem is jelent gondot, viszont a kézi váltósok ilyenkor lefulladnak, ezért a vészvillogó is automatikusan bekapcsol. (Ha netán a sofőr mégis gyorsan kikuplungolt, akkor nem.) Rendben, de mi a helyzet, ha a vezető inkább kikerülnénk az ütközést? A vezérlés a kormány elfordítását is figyeli, és ha 90 fokosnál nagyobb értéket érzékel, a fékezés elmarad.
Vajon meg lehet zavarni egy ennyire fejlett elektronikát? Biztos igen, de a fejlesztők arra törekedtek, hogy ez ne következzen be. Az olyan eseteket is figyelembe vették, ami zavarhatja az optikai rendszereket, mint például a vakítás. Mivel a szenzor saját lézert használ az objektumok megvilágítására, ezért sem a sötét, sem a szemből sütő nap nem zavarja meg. Nem hiszik? Akkor nézzék meg a videót:
A hasonló rendszerek tényleg hatékonyak, olyannyira, hogy az EU brüsszeli illetékesei azon törik a fejüket, hogy kötelezővé tegyék minden autóban. Lássuk be, ebben van ráció, hiszen amikor egy Active City Stop rendszerrel fékező autó mögött jön egy másik, annak is meg kéne állnia valahogy. Különben oda a hátsó lökhárító, hiába mentettük meg az elsőt.