Fogyasztásmérés: prémium vs. normál gázolaj vs. étolaj

Gondolkodott már azon, vajon igaz-e a nagyobb teljesítmény, kisebb fogyasztás felirat a prémium dízelek kútoszlopán? Fogas a kérdés, mert ez két olyan jellemző, amit nehéz egzaktul mérni, viszont könnyű elhinni, vagy bebeszélni magunknak, ha bő tíz százalékkal, vagyis egy-két ezressel többet köhögtünk ki egy tank dízelért. Valljuk be: szívünk mélyén mindkettőre nagyon vágyunk. Ezért kimentünk a reptérre, és méregettünk.

Amikor megszerveztük a nagy kiskunlacházi NEDC-tesztet, amire egy Fiesta ST-t is kivittünk, kaptunk a Fordtól egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Volt egy előszériás B-Maxuk, aminek nem nyert kártyát osztott a sors, vagyis az itthoni oktatási, meg ki tudja milyen vendégszereplése után leselejtezés, bezúzás várt rá. Ráadásul olyan, manapság már ritka egyszerűnek számító üzemanyagrendszere volt, amit viszonylag könnyű megbontani, és kannából etetni. Sejtik, mekkorát csillant a szemünk, amikor a Ford műszaki igazgatója felvillantotta a lehetőséget, hogy kivihetjük a reptérre, és azt tankolunk bele, amit csak akarunk.

Ha tehettük volna, egész álló nap dízelt pancsolunk, de rengeteg mérés várt ránk, ezért úgy döntöttük, önmegtartóztatást gyakorolunk, és a lényegre törünk: kétféle kúton kapható gázolajat, az OMV prémiumát, a MaxxMotiont és a normál OMV dízelt hasonlítjuk össze, és veszünk még mellé egy kis egyáltalán nem prémium, Sunol étolajat, hogy legyen benne betyárság is.

A B-Max nemcsak azért volt tökéletes tesztalany, mert nem kellett félteni a motorját, hanem mert nem volt se a tankban, se útközben üzemanyagszivattyúja, így le lehetett kötni a motornál a be- és kimenő ágat. Rádugtunk két átlátszó tömlőt, belógattuk egy kannába, és máris lehetett cserélgetni az üzemanyagokat. Miután néhány PET-palackba bőségesen kiengedtük a keveredett löttyöt a visszafolyó ágon, egyértelműen látható volt már a folyadék színéből is, mikor sikerült rendesen átöblíteni a szűrőből, nagynyomású szivattyúból és a nyomócsövekből álló motor környéki rendszert. Az étolajnál még a kipufogógáz szaga is erős indikátor.

Némi tanakodás után abban a mérési módszerben állapodtunk meg, hogy beállítjuk százra a tempomatot, ami a B-Maxszal még kényelmes tempó a lacházi gurulóúton, de nem állandó tempónál mérünk, mert az nem életszerű. Precízen beálltunk négyesben hatvanra, ami nagyjából 1500-as fordulatszámnak felel meg, és ott indítottuk el egyszerre a mérést és a tempomatot. Hagytuk, hogy felgyorsítson százra (2400 ford/perc), ahol tartotta a tempót a gép, majd az indítástól számított egy kilométer után leállítottuk a műszert és megnéztük a végeredményt. Ez az általában használt fordulatszámtartományt szépen lefedi, és nagy pontossággal tudtuk ismételgetni unásig, amire szükség is volt, mert minden igyekezet ellenére egy-két tizedes szórás akadt a mérésben, de három fel-le autózás után elégedettek voltunk, látszott, hogy minimális a különbség, csak van némi lejtése a pályának. Végeredményként hat mérés átlagát fogadtuk el, három lefelé és három felfelé vezető úttal.

Természetesen a B-Maxnál is ugyanolyan körültekintően állítottuk be a guminyomást, leállítottuk a klímát, bemelegítettük a motort, mint az NEDC-s mérésnél, hogy minden stimmeljen, de itt csak az összehasonlíthatóság volt a követelmény, vagyis hogy a körülmények változatlanok legyenek.

Az öblítéseknél egyértelműen látszott, hogy más a normál, sárga gázolaj és a MaxxMotion színe: utóbbi halványzöld. Hangra, szagra, teljesítményre semmi más különbséget nem éreztünk a prémium és a nem prémium között, és alapkérdésünkre, hogy kevesebbet fogyaszt-e belőle az autó, egyértelmű nem a válasz.

	OMV normál	OMV MaxxMotion	Sunol étolaj
fogyasztás (l/100km)	9,001	9,003	10,148
átlagsebesség (km/h)	93,29	93,17	91,53

Ehhez képest az étolajos öblítésnél egyből elkezdett dadogós lenni az alapjárat, majd alig akart felpörögni szegény TDCi, végül beállt egy kelletlen vömmvömmözésre, bő 3-400-at ingadozott az alapjárat. Nem ízlett a közös nyomócsöves rendszernek a hideg növényi, na. Ahogy ötliteres kis kannánkban, amit az utasoldali lábtérben helyeztünk el, kicsit felmelegedett az anyag, ezáltal csökkent a viszkozitása, és a motorvezérlő is elkezdte megtanulni az új paramétereket (hagytunk időt az úgynevezett rövid távú adaptációra), kisimult a járása, de a biztonság kedvéért mentünk egy keveset a tényleges mérések előtt, hogy hozzászokjon a gép. A hosszú távú járáskiegyenlítést irreális lett volna kivárni.

Érezhetően legyengült a B-Max, saccra tíz-húsz lóerőt is veszítettünk. A sebességgörbéken nem, de az átlagsebességen látszik a különbség, hogy lomhábban gyorsult az autó, és benne ülve rémesen erőtlennek hatott. Végigautóztuk a hat menetet, kicsit filozofáltunk a lángossütő-szagban, aztán visszakötöttük a gyári üzemanyagrendszert. A teljesítményveszteség és a motor érezhető tiltakozása egyértelműen mutatta, hogy nem lenne jó vége, ha a közös nyomócsöves dízelt csak úgy megtáplálnánk étolajjal.

Nem lepett meg, hogy semmi fogyasztásbeli előnyt nem sikerült kimutatni a prémium dízelnél, de a miénknél sokkal nagyobb tudománnyal is szerettem volna egy ellenőrző mérést, ezért elvittem a mintákat az Ámei Zrt. laboratóriumába, ahol mindent meg tudnak mondani az ásványolajipar összes termékéről – minőségellenőrzéstől tanúsításig ők azok, akik az összes elképzelhető műszerrel és szakértelemmel rendelkeznek.

Elsősorban az égéshőre voltam kíváncsi, amit – mint megtudtam – egy kedves kis géppel, az úgynevezett bombakaloriméterrel határoznak meg. Leegyszerűsítve azt mondja meg, mennyi energia van az üzemanyagban, ami valamennyire összefüggésben van azzal, hogy mennyit fogyaszt belőle az autó. Nyilván összetett kérdésről van szó, nem olyan egyszerű a dolog, hogy minél nagyobb az égéshő, annál kisebb a fogyasztás, de az eredmények egybevágnak a méréseinkkel: a prémium üzemanyagnak alig egy hajszállal, kb. egy százalékkal nagyobb az égéshője (45,8, ill. 45,2 MJ/kG), az étolajé viszont 13%-kal kisebb.

A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a MaxxMotion cetánszáma magasabb, de a normál gázolajé is bőven teljesíti a szabványt. A túl alacsony lobbanáspont, ami már nem felel meg az előírásoknak, Dr. Kása Zoltán, az Ámei vezérigazgatója szerint abból is adódhat, hogy előtte benzin tárolására használtuk a kannát, amiben bevittem az üzemanyagot, de a benzinkutaknál is előfordulhat ilyen apró szennyeződés. Ennél lényegesebb a bekevert biokomponenes aránya, ami a normál gázolajunknál 5,8 % volt, a prémium dízelnél viszont nem lehetett kimutatni, mert olyan hidrogénezési eljárással kezelik, ami megnehezíti a mérést. A fogyasztásban esetleg akkor adódhatna mérhető eltérés, ha a gázolajok fajsúlya eltérő lenne, mivel az égéshőt kilogrammra, a fogyasztást pedig literre vonatkoztatjuk. Azt is elárulták, amikor bementem az eredményekért, hogy a prémium gázolajoknál tapasztalataik szerint a hidegindítási jellemzőknél vannak jelentős különbségek a normál dízelhez képest.

A következtetés egyszerű: nagyobb teljesítményért vagy kisebb fogyasztásért nem érdemes MaxxMotiont tankolni – más prémium üzemanyagokra nem szabad következtetni a méréseinkből. Viszont amikor Szibériába megy az ember farkasvadászatra, esetleg síelni az Alpokba, nem hülyeség drágábbat tankolni, ha mínusz 20 környékén vagy alatta kell reggel bekurblizni a dízelt.