Én, autógyilkos? Soha!
Hogyan tartsam karban az autómat?
Az autó jó műszaki állapota olyan, mint egy hitel. Nullkilométeres korában veszi fel az első tulajdonos, és minden szervizlátogatáskor fizeti a törlesztőrészletet. Tulajdonosváltáskor a hitel átruházódik: ha egy gazda slendriánul végeztette a karbantartásokat, a büntetőkamatot az új tulajdonos fizeti.
Egy átlagos autós nem autóbuzi. Az ő igénye, hogy ha beül az autójába, az mindig induljon, gyorsuljon, ha gázt ad, lassuljon, ha fékez, és hűtsön vagy fűtsön, ha szükséges. Az autósok jelentős része ablakon kidobott pénznek tart minden tankoláson kívüli költséget. Pedig a féltengelyt, gyújtógyertyát, talpascsapszeget ugyanakkor használják el, amikor a tankolt üzemanyagot. Kiránduláskor, munkába menet, vagy a gyermeküket iskolába szállítva.
Longlife szerviz. Nem tudom magamban tartani a véleményemet, de tudják, a szerelők mindig okoskodnak. Talán azért alakult így, mert a műhelyemben rengeteg mechanikai hibával találkozom, ide kattintva olvashatnak néhányat. A longlife szerviz kifejezést valószínűleg a marketingszakma alkotta meg. Gépészmérnök biztosan nem volt közöttük. Valahogy a „vedd meg, használd, dobd el” filozófiát próbálja meg ránk erőltetni. A távoli jövő az elektromos autók elterjedésével biztosan ezt fogja majd eredményezni, de egyelőre nem tartunk ott. Az igazsághoz tartozik, hogy a gyártók extrém igénybevétel esetén kifejezetten tiltják a hosszú olajcsere-periódust, de az autó kézikönyvében eddig a fejezetig ritkán jutnak el az átlagos felhasználók.
Ez nem a hifibeállítás és a klímaprogramozás környékén olvasható. Ön nem jár Münchenbe hetente 140-150 kilométerórás átlagsebességgel, tehát nem teszi ki autóját extrém igénybevételnek, gondolja. Kapaszkodjanak meg: annak az autónak a motorja van kitéve a legnagyobb igénybevételnek, amibe reggel beültetik a gyereket, elmennek az öt kilométerre lévő óvodába, majd a három kilométerre lévő boltba, végül haza. A motor kenési rendszerének két fő ellensége van az elhanyagolt olajcserén kívül. Az egyik az üzemanyag, a másik a víz. Ezek sajnos akkor is belekerülnek, ha nem az olajbeöntő nyílásba tankolnak, és nem öntözik kerti kútból a motort.
A motor hidegindításától az üzemi hőmérséklet eléréséig tart az úgynevezett bemelegedési szakasz. Ezalatt a motormenedzsment több üzemanyag bevitelére ad utasítást, hogy az autó menetteljesítménye megfelelő legyen. A bemelegedés arányában az üzemanyagigény csökken. Aki vezetett életében ma már korszerűtlennek számító karburátoros autót, például Zsigulit, emlékszik még, hogy fokozatosan kellett a szivatót visszatolni, ezzel csökkentve az extra dúsítást. Ugyanezt végzi most helyettünk a motorvezérlő elektronika szoftvere.
A cél, hogy a sűrítőtérben mindig elegendő homogén üzemanyag-levegő keverék álljon rendelkezésre. A plusz befecskendezett mennyiség egy része távozik a kipufogószelepen, ezzel boldogítva a katalizátort, egy jelentős része pedig a még hideg hengerfalra kicsapódva kerül a forgattyúsházba, ezáltal a motorolajba. A hőingadozások miatt a levegő páratartalma is megjelenik a forgattyúsházban kondenzvíz formájában, ezzel tovább hígítva a motorolajat.
Ha a víz, a benzin vagy a gázolaj megfelelő kenőképességű folyadék lenne, a gyártók ezekkel töltenék fel motorolaj helyett az autónk motorját. Sajnos azonban ezek nemkívánatos anyagok a kenési rendszerben. Szerencsére a motorolaj minősége megőrizhető, de annak feltétele az üzemi hőfok elérése, ami körülbelül 120 Celsius fok. Ezen a hőmérsékleten a bekerült kondenzvíz és üzemanyag jelentős része elpárolog, ezzel maga a motorolaj regenerálódik.
A motorolaj üzemi hőfokra való melegedésének ideje nagy mértékben függ a külső hőmérséklettől és a motor típusától. Egy kétliteres dízel motorolaja átlagos téli reggelen, kis araszolás után 60-70 kilométeres sebességgel autózva nagyjából 20 kilométer alatt éri el az üzemi hőmérsékletet. Ekkor kezdődik el az említett párolgás, öntisztulás. Mindenképpen ajánlott a szervizelés szükségességét az autó használati szokásokhoz igazítani.
Vannak az autóban más, karbantartást és cserét igénylő folyadékok is.
Hűtőfolyadék
Fő feladata a motor működésekor keletkező veszteséghő elvezetése. Segítségével könnyedén megvalósítható az utastér fűtése is. Egyes vélemények szerint a vízpumpa kenésében is szerepet játszik, de utóbbi tulajdonsága vitatott, ugyanis a vízpumpában használt tömszelence egy nagy széntartalmú, úgynevezett önkenő anyagból készült tömítőgyűrű.
Egyik fő tulajdonsága a dermedéspontja, ezt általában szervizben vagy benzinkúton ellenőriztethetjük egy erre a célra hitelesített refraktométerrel. Cseréjét a gyártók jellemzően nem írják elő, ökölszabályként a négy év vagy 100 000 kilométeres periódus javasolt. Ha utántöltése szükséges, mindenképpen a gyárilag előírt folyadéktípust alkalmazzák, lehetőleg készre kevert állapotában. Célszerű desztilláltvízzel keverni a hűtőfolyadékot.
Kormányszervo-folyadék
Feladata a kormányerő rásegítés szivattyúja és munkahengerei közötti hidraulikus kapcsolat biztosítása. Egyes járművek kormányműve közvetlen elektromotoros rásegítéssel rendelkeznek, ezek nem tartalmaznak ilyen folyadékot. Ha a szervofolyadék elhasználódott, habosodhat, ezáltal a kormány tekerése közben rendellenes zajokat hallhatunk. Cseréje 100 000 kilométerenként javasolt. Mivel a rendszerből nem távolítható el maradéktalanul az összes folyadék, a cserét érdemes kétszer egymás után elvégezni.
Fékfolyadék
Feladata a nyomás közvetítése a fékpedál által működtetett főfékhenger és a kerékfékhengerek között. Legfontosabb tulajdonsága a forráspontja, ami az idő elteltével folyamatosan csökken, ahogy nő a víztartalma, ami a levegő páratartalmából a kiegyenlítőtarttályon keresztül, illetve a fékhengereknél, de még a hajlékony gumifékcsöveknél bediffundálva is bekerülhet a rendszerbe. Mivel az autók reggeli indítását döntő többségben nem befolyásolja a fékfolyadék állapota, elmondható, hogy jellemzően ennek cseréje az egyik legelhanyagoltabb karbantartási művelet. Kettő évenként cseréje javasolt.
Váltóolaj
Feladata a váltómű belső súrlódásának csökkentése, alkatrészek súrlódási hőjének elvezetése. Egyes gyártók előírnak kilométerhez kötött cserét, ekkor ennek a periódusnak a betartása fontos. Gyakran azonban nincs kötelező karbantartásról gyártói utasítás, ebben az esetben 100 000 kilométerenként ajánlott a csere, ugyanis a fogaskerekekről, szinkrongyűrűkről apró fémszemcsék válnak le, ezek szennyezik a váltóolajat. Automata váltót érdemes az erre a fődarabra specializálódott szakműhelyben szervizeltetni.
Ablakmosó folyadék
Feladata a szélvédőre, egyes típusoknál lámpákra tapadt szennyeződések leoldása. Ha a koncentrátumot nem desztillált vízzel hígítják, a rendszer fúvókái hajlamosak lesznek a kicsapódó vízkő miatt az eltömődésre. Ugyanilyen hiba a téli átállás mellőzése, a fagy komolyabb kárt tehet az ablakmosó motorban. Egyes típusoknál a cseréjéhez komolyabb karosszériabontás szükséges, tehát ne feledkezzünk meg róla!
Gyakori probléma manapság, hogy gazdasági okokból az autók ritkán jutnak el szervizbe. A járműveknek azonban nem olajcserére van szüksége, hanem revízióra. Szükséges időközönként átvizsgálni a futóművet, fékeket, lekérdezni a hibatárolókat, ellenőrizni, nincs-e bármilyen rendellenesség, ami befolyásolhatja a biztonságos üzemeltetést.
Egyszerűnek tűnő munkafolyamatokat is el lehet rontani. Gyakori probléma például, hogy az olajleeresztő csavar tömítésének cseréjét nagyobb meghúzási nyomatékkal helyettesítik, ezáltal az olajteknőben előbb-utóbb megszakad a menet. Lehetőség szerint minden alkalommal cserélni kell a leeresztőcsavart és a tömítését.
A következő általánosan elkövetett hiba az olajszűrő túlhúzása. A mai járművek jellemzően betétes szűrőkkel vannak szerelve. Ezeknél a típusoknál a szűrőház szétcsavarozható, és egy gumigyűrű tömít a meghúzás erejétől függetlenül. Ennek ellenére gyakran tapasztaljuk, hogy túlhúzzák. Biztos ami biztos. Ez kifejezetten tilos! A szűrőház meghúzása csak nyomatékkulccsal történhet, jellemzően 25-30 Nm nyomatékkal.
Nem csak egy olajcserét lehet elrontani, egy egyszerű fékjavításnak is lehetnek járulékos negatívumai. Amin biztosan nem éri meg spórolni, az a fék. Kevesen tudják, de a gyártók előírják az új féktárcsák bejáratását, ami azt jelenti, hogy az első kétszáz kilométeren kerülnünk kell a vészfékezést. Ennek több oka van, egyrészt a tárcsában gyártás során maradó feszültség fokozatos megszüntetése, másrészt a fékbetét tökéletes beilleszkedése.
A fékjavításnak is alapvető művelete az alkatrészek tisztítása. Egy rozsdás kerékagyra felszerelt féktárcsa nagy tempónál történő fékezés esetén a kormány rázásához vezethet. Ha a fékbetétek felfekvő felületeit nem tisztítják és kenik rendesen, az a beszorulásukhoz, megégésükhöz vezethet, ami kerülendő.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a fék szerelésénél a megfelelő segédanyagok alkalmazására. Sajnos a széles körben elterjedt rézpaszta/szpré használata kifejezetten tilos! Ehelyett speciális, erre a célra forgalmazott termékeket kell használni.
Fontos, hogy az autójuk rendszeresen át legyen vizsgálva. Van ügyfelem, aki íratott velünk egy listát az autója hibáiról, prioritási sorrendben. Mivel egyszerre nem tudta kifizetni a javítást, három alkalommal értünk a lap aljára, de a végeredmény egy megbízható használati tárgy lett.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat.
