A német autóklub, az ADAC szokásos téligumi-tesztjében két, itthon is nagyon népszerű méretosztállyal foglalkoztak. A 175/65 R14-es méret a Suzuki Swift, Opel Corsa, Fiat Punto és többi hasonló kisautó jellegzetes abroncsa, míg a 195/65 R15 a kompakt Golf, Mégane és Corolla tipikus kategóriája.
Nem túl jó arány, hogy az idei ADAC téligumi-teszten a kipróbált negyvenből nyolc abroncs, azaz kerek húsz százalék „nem ajánlott” minősítést szerzett. Akit csupán az érdekel, hogy a legrosszabbat elkerülje, annak itt a lista: a kisebb méretben a Gislaved, a Maxxis, a Tigar, a Ceat és a Linglong került feketelistára, míg a nagyobbaknál a Nankang, a Marshal és a Wanli. Csupa ismeretlen, de nagyon távol-keleti hangzású név, naná, többségükben ezek a gumiabroncsok fapadosai, az ázsiai csúcsgagyik. Többségükkel kapcsolatban az ADAC gumigurui kijelentették, hogy ha tehetnék, betiltatnánk a forgalmazásukat.
Általánosítani nem kedves dolog, az ártatlanság vélelme pedig minden gumimárkának, még a feltörekvő ázsiaiaknak is kijár. Viszont az elmúlt évek teszttapasztalatai alapján egyáltalán nem nagy vakmerőség kijelenteni, hogy az olcsó, no name gumik kifejezetten vacak teljesítményt nyújtanak, ezért inkább kerülendők.
Hogy egy minőségi abroncs drága? Én, illetve mi itt, a Totalcar szerkesztőségében inkább veszünk gyengébb, idősebb vagy kevesebbé extrás autót, mint hogy a gumivásárlásnál spóroljunk, s Önöknek is csak ezt tudjuk tanácsolni. Csak egy kiragadott példa: a vizes úton 100 km/óráról fékezés próbáján a legjobb gumival szerelt kocsi már áll, amikor a legrosszabb még 40 km/órával száguld. Egy 40 km/órás ütközés pedig igen látványos lemezkárt vagy tetemes javítási költségeket eredményezhet, ezt Kár-Park blogunk törései kitűnően bizonyítják. És akkor a jobb gumival elkerülhető személyi sérülésekről még nem is beszéltünk, pedig lehetne.
Ugye azt már nem tényleg kell túlragozni, hogy télre téli gumi kell? Nem elsősorban a hóesés miatt – azért is, persze –, hanem a hideg levegő és a fagyos aszfalt miatt. A nyári gumi optimális működésének hőmérsékleti tartománya nagyjából 7-5 Celsius-fok körül kezdődik, ez alatt anyaga jelentősen veszít rugalmasságából. A keménnyé, rideggé váló gumi pedig rosszabbul tapad, mint a kifejezetten hideg hőmérsékleti viszonyokhoz fejlesztett téli gumi. A különbség már száraz aszfalton is érezhető, de hideg időben vízen meg persze havon már tragikusan vacak egy átlagos nyári gumi. Jó, de nem tökéletes megoldás a négy évszakos abroncs, ahogy ez a teszt eredményeiből is kiderül majd. Csak olyanoknak ajánlanánk, akik kifejezetten keveset autóznak, és mindenképp egy garnitúrát akarnak használni télen-nyáron.
Itt említeném meg, hogy az M+S (az angol „mud + snow”, illetve a német „Matsch + Schnee”, azaz sár és hó) rövidítés önmagában csak annyit jelent, hogy az abroncs valamelyest „télálló”. Például a teszt mindkét méretkategóriájában (egyébként egészen jól) szereplő, új Goodyear Vector 4 Season négy évszakos gumin is megtalálható ez a jelölés. Hiányzik viszont a hópihe stilizált szimbóluma, vásárlásnál erre is érdemes odafigyelni.
Soha ne keverjük az autón a nyári és a téli gumikat, a kettő ilyen, kettő olyan egyáltalán nem megoldás, sőt. Főleg kanyarban életveszélyes helyzeteket idézhet elő ez a párosítás.
Érdemes a tengelyek között rendszeresen cserélgetni a gumikat, mivel elsőkerék-hajtású kocsiknál az első pár gyorsabban kopik. Viszont ha már jelentős a különbség a két pár téli gumi között, akkor a kevésbé kopottakat kell hátra tenni. Ez talán ellentmond a józan paraszti észnek, hisz az első kerekek kormányoznak és viszik át a vonóerőt, de nem ez, hanem az ívmeneti viselkedés a lényeg. Az alulkormányzottság (orrtolás, ilyen lesz a kocsi kopottabb első, jobb hátsó gumikkal) a legtöbb sofőr számára könnyebben kezelhető és kivédhető viselkedés, mint a hirtelen túlkormányzottság. Utóbbi a farolás, amire akkor válik hajlamossá a verda, ha elölre tapadósabb, hátulra kopottabb gumikat teszünk. Kérdezzék csak meg a driftereket.
Ami a kopottságot, azaz a minimális profilmélységet illeti, a törvényi előírás 1,6 milliméter, de ez már rég a súlyos közúti veszélyeztetés kategóriája. 3-4 mm profil alatt a téli gumi megérett a cserére.
Nézzük, miből választhatunk, ha már meggyőztük magunkat, hogy kell a téli gumi, illetve hogy a lehető legjobbat vegyük. Szerencsére mindkét méretosztályban találunk bőven „különösen ajánlott” és „ajánlott” minősítést elérő gumikat, van miből válogatni. Egy mintázat sikeréhez egyébként a száraz és vizes aszfalton, valamint a havon és jégen mutatott jó teljesítményen túl alacsony gördülési ellenállás, jó zajkomfort és nem túl gyors kopás szükségeltetik.
A 175/65 R14-es méretben a Vredestein Snowtrac 3, a Continental WinterContact TS800, a Goodyear UltraGrip 7+ és a Dunlop SP Winter Response szerezte meg a legjobb, különösen ajánlott minősítést. Ezek közül a Vredestein új mintázata nevéhez méltón különösen havon brillírozott, s bár a fehér porban viszonylag sok gumi teljesített jól, de egy se tudta megközelíteni a Snowtrac 3 eredményeit.
Jégen persze az összes itt próbált gumi elmaradt a műfaj ászaitól, a skandináv országokban használatos szöges gumiktól, de ez nem nagy csoda. Jó hír viszont, hogy a befagyott Balatonon csupán három abroncs lenne rosszabb az átlagos szintnél, azok sem nagyon.
Száraz aszfalton már jelentősebbek a különbségek. A Goodyear Vector 4 Season négy évszakos gumija például végeredményben ugyan ajánlott lett, de szereplése okozott negatív meglepetést. Arra ugyanis senki sem számított, hogy a teljes évre tervezett mintázat pont száraz aszfalton marad el jelentősen a téli gumik élmezőnyétől. Sima flaszteron még a Linglong bizonyult gyengének, különösen pocséknak pedig a Tigar és a Ceat.
Téli gumiknál is nagy vízválasztó maga a víz. A tesztelt típusoknak 30%-a szereti a folyékony közeget, közülük is a Continental emelkedik ki. A mezőny alsó egyharmada viszont kifejezetten víziszonyos, közülük is a Linglong a legdurvább. Az öt darab nedves aszfaltos teszt közül négyen megbukott. Sőt, ha tehetik, a tesztelők nála az érdemjegyek 5,5 pontos legrosszabb értékét 6-ra emelték volna, annyira gyűlölték a vízzel locsolt pályán.
Szerepel az ADAC-vizsgálatok között egy nagy sebességű próba is (ne feledjük, a teszt a korlátozások nélküli Autobahnok hazájában készült). Ilyenkor a megadott sebességindexnek (esetünkben T, azaz maximum 190 km/h) megfelelő tempóval, illetve valamivel afölött vizsgálják a gumikat. A kérdés csak annyi: szétszakadnak-e vagy sem. Szerencsére még az egyébként minden szempontból szörnyű, no name termékek is átmentek ezen a vizsgán.
Megbukni a fogyasztási vizsgálatokon nem lehet, óriási hátrányba kerülni viszont nagyon is könnyű. A Michelin Alpin A3, a kistestvér BFGoodrich és a Tigar megmutatja, hogy téli gumi is lehet kis gördülési ellenállású és ezért kifejezetten takarékos. A Goodyear négy évszakos gumijához és a Hankookhoz (e tekintetben a teszt legrosszabbjai) képest 6%-ot spórolnak meg, azaz 100 kilométerenként majd fél litert. Azért ez már jelentős különbség.
Viszonylag sok, összesen kilenc további típus (Michelin Alpin A3, Fulda Kristal Montero 2, Bridgestone Blizzalk LM 20, Pirelli W190 Snowcontrol, Semperit Master-Grip, Hankook W 440 Icebear, Sava Eskimo S3, Matador Nordicca Basic MP52, Barum Polaris 2) lett ajánlott, míg kettő (BFGoodrich g-Force Winter, Maloya Cresta 220) feltételesen ajánlott. Ebben a kategóriában öt mintázat (Gislaved Euro*Forst 3 Silica, Maxxis Presa Snow Wintermaxx, Tigar Winter 1, Ceat Artic III, Linglong Winter-Hero Radial 652) végzett a sereghajtó „nem ajánlott” rubrikában valamilyen súlyos hiányosság miatt. A részletes értékeléseket a következő oldalon olvashatja.
Ha inkább a 195/65 R15-ös méret eredményeire kíváncsi, lapozzon a harmadik oldalra.
