Látja? Nem látja? Na látja!

Régóta zavart valami, itt motoszkált a fejemben, de nem tudtam megfogalmazni. Aztán tavaly elautóztunk Svédországba, és minden világos lett. Szó szerint. Mégsem ez juttatta eszembe a témát, hanem egy bő száz levélből álló szerkesztőségi levélváltás, hogy ki mit tiltana be az autókban. Bandi a gyújtásra világító műszerfalat, én magát a világításkapcsolót. Ki se lehessen kapcsolni.

Olvasgattam a baleseti statisztikákat, de csak sejtéseim vannak, hogy a hiányos világítás lehet az egyik fő megbúvó bajforrás. Ugyanis lakott területen nappal nem kötelező, ugyanakkor sok hely van csupán az általam bejárt napi úton is, ahol jobb lenne, ha mindenki világítana. És nem az egónövelő Audi könnycseppre, meg a BMW éndzsölájra gondolok, hanem a rendes tompítottra.

Hozok is példát: a Szépvölgyi út és a Virág Benedek utca sarok. Szinte magunk mögé betekintve kell elsőbbséget adni a hegyről lefelé száguldozóknak, több balesetet is láttam már itt, egyben közös volt szinte mind: a hegyről lerobogó nem világított, aztán valaki kikolbászolt elé. És a statisztikába hogy kerül be? Az elsőbbség meg nem adása; 20% az összesített baleseti statisztikában.

Vagy ott vannak a jól belátható egy vagy kétszámjegyű főutak, ahol ugyan kötelező volna világítani, sokan mégsem teszik, aztán valaki egy tötymörgőt megelőzne, aztán csatt, ott a baj, az elszámított hellyel. Mi kerül a statisztikába? Gyorshajtás 44%, vagy előzés 3%.

Ez összesen 67% az okozott balesetek közül, ahol mérhetetlenül, búvópatak módjára ott lehet, hogy valaki nem volt jól látható, pedig akár lehetett volna. Mit mond a szabály?

Tehát elméletben és gyakorlatban is lakott területen kívül világítani kell. Lakott területen belül viszont ránk van bízva a döntés: éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. Namost itt a legnagyobb baj. Ugyanis, ha én úgy megyek, hogy délelőtt nyugatra, délután meg keletre, akkor nagyon jól látok, hiszen végig mögöttem van a nap. Most kérdezzük meg a szembejövőt is erről, akit azzal vert meg a sors, hogy a nagyi tőle keletre van, és ebédre szembe megy a nappal. Nem kell senkit kérdezni, készítettem pár képet a tipikus helyzetekről. Látszik? Semmit se látni, csak ha valaki méltóztatik túlbuzgósági alapon felkapcsolni a lámpáját.

Ez ismét bizonyítja, hogy az emberekre még egy villanykapcsolót se szabad bízni, nemhogy képviselőválasztást. Semmit.

Hogy megy ez máshol?

Európában télen Szlovákiában és Bulgáriában kötelező világítani. Összesen 16 országban, köztük nálunk is tompított használandó lakott területen kívül is, Svédországban pedig mindig mindenütt használni kell a lámpát.

Én ezt venném alapul, ha hozzányúlnék a KRESZ-hez. Ártani nem árt, de ha csak egy balesetet meg lehet spórolni vele, már megérte. A polgár nem kerül folyamatosan mérlegelési helyzetbe, hogy vajon kell-e a lámpa? Mi indokolja, hogy felkapcsoljam? Elhagytam-e már a lakott terület vége táblát? (Erről jut eszembe, a múltkor láttam olyat, aki előttem ment 4-5 falun keresztül, és következetesen kapcsolgatta a tábla vonalában le meg fel. Na ő az igazi hülye.) Nem felejti el, mert ugrik 30 rugó.

Elfelejti lekapcsolni és lemerül az akksi? Szinte minden autóban van sípolás, vagy bimbammolás, ha nincs, tegyen bele, 1500 forint az autósboltban. Esetleg nézze meg, ha kiszállt, a motort se hagyja járva. Vagy vegyen Fiatot, Nyegleó huszonéves Tipóján megvételkor az első tulaj felkapcsolta a lámpát, és azóta minden leállításnál a kocsi magától lekapcsolja, indításnál meg fel. Ha modern autója van, ott a menüben be lehet állítani, hogy mit mikor tegyen. Sokat fogyaszt tőle a kocsi? Többet, mint amibe kerül az egész ház akadálymentesítése, ha a kamazos elnézi? Esetleg egy családi sírhely 3-4 koporsóval? Na ugye?

Egy újabb javaslattétel, ha végeztünk a B125 kampánnyal. Mindig, mindenhol, mindenen égjen az a tompított.