Kedves Városvezetők! Eddig bántott, hogy a budapesti tömegközlekedés ára csak megközelíti az európai nagyvárosok hasonló szolgáltatásaiét.
"A 13%-os emelés megfelel a 2381/1999.(XII.16.) Főv.Kgy. határozatnak is, amely szerint a BKV viteldíjait az 50 %-os költségfedezeti mutató eléréséig úgy kell megállapítani, hogy azok az aktuális infláció mértékéhez viszonyítva 5%-os reáltarifaszint-emelkedést biztosítsanak." (Részlet a közgyűlési előterjesztésből .)
Értik? Januártól 270, aztán megint lesz 8% infláció, tehát a jövő év végén is 17%-kal nő a vonaljegy ára, 2009-ben 330, ezzel a lendülettel két év múlva 400 forint lesz? Miért is bosszantó mindez? Mert nem foglalkozik a vásárlóerővel. Nem érdekli az autókkal túlzsúfolt város problémája. Semmit nem ígér, sőt, ahogy rebesgetik, járatritkításokat kapunk a drágább bérletért, vonaljegyért.
Eleve ez a vonaljegy is egy idejétmúlt idiótaság. Most tényleg épelméjűnek gondoljuk azt, aki mondjuk Csepel-külsőről az angyalföldi Béke térre megy, és közben nem kevesebb, mint 5 jegyet lyukaszt? Ma 1150-ért, januártól 1350-ért. Ugyan már, legfeljebb egyet a metrón, mert ott bármikor jöhetnek ellenőrök.
Az utazásra jogosító jegy nálunknál boldogabb (és jellemzően gazdagabb) országokban réges-rég egy utazást, de nem egy viszonylat igénybevételét jelenti. Tehát ha épp Rómában vakációzom, történetesen a város szélén fekvő, de még mindig az olcsóbb szállások között nyilvántartott Szent István Házban, onnan bizony a Galleria Borghese minimum három járatot igényel. Arrafelé 1 euró a jegy , de nem hármat, csak egyet érvényesítek. Ugyanis a bélyegzéstől számított 75 percig használhatom, bármennyi buszon, villamoson, illetve a korlátozás alapján a két metróvonal egyikén. Vagyis 255-260 forintért utaztam annyit, mintha Csepelről a Béke térre igyekeznék.
Nálunk is tervezik. SMS-ben, 499 forintért + üzenet díja. Sikere garantálható. Igaz, a külföldieknek, akiknek pont optimális lenne, semmit nem ér. Aztán meg többe kerül, mint Bécsben az 1,70-es (kb. 440 Ft), igen drága tarifa. Továbbá macerás az ellenőrzés, sokkal bonyolultabb, mint rákukkantani a bélyegzésre. Micsoda nagyképű konzumidiotizmus, amikor papíron is működik, bárhol a világban. Ez csak egy adminisztratív döntés, merem állítani, nemhogy csökkenne a díjbevétel az időalapú (1 eurós) jeggyel, ellenkezőleg, az emberi természet miatt (alapvetően nem szeretünk lopni, vagyis a következmények visszatartanak) növekedne. Persze ki kéne dobálni a maradék lyukasztós jegyérvényesítőket, néhány nosztalgiamániás nagy szomorúságára.
Milánóban is ideális a helyzet. Olyan kerek összeg az az 1 euró, nincs szívük drágítani. Pedig ott is szép sűrű ám a villamoshálózat, metrójuk is három van. Meg napijegyük, 3 euróért. 24 órás, nem kicsinyeskednek, hogy éjfélkor vége a mulatságnak. Nálunk? Ma 1350 Ft, a javaslat szerint 1550 Ft. Milánóban most ősszel is annyi a turista, hogy szombaton kár bemerészkedni a városba, mégis elég nekik érte 770 forint. Ön szerint érdemes bliccelni ilyen nevetséges összeg mellett? Én nem láttam senkit. Pedig minden fontosabb nevezetesség lábáig visz a három földalatti. Ja, automata vizsgálja az érvényességet a metró bejáratánál. Nincs olyan, hogy félrelököm az ellenőrt.
Ezek nagyvárosok, biztos mesterségesen tartják ilyen alacsonyan a tarifát, mondhatnánk. De mi van Padovában, ebben a kedves kisvárosban? Sűrűn buszhálózat, középen pedig a gumikerekű villamos. Mennyiért? 75 perces jegy (ezzel oda-vissza végig lehet menni a villamossal) 1 euró, havi bérlet 30 euró. Kicsit olcsóbb mindkettő, mint a jövő évi budapesti. Sőt, 10 euróért 12 jegyet adnak. Ezek nem normálisak, meglopják saját magukat, nemdebár, kedves Városháza?
Mindenhol lógnak, ez vitathatatlan. Padovában is vannak szarrágók meg csövezésből élő illegális bevándorlók dögivel. Az ellenőr ritka, mint a fehér holló, kockáztatnak persze. Csak ha jön, akkor nem tréfál ám: tömegközlekedési járat félreáll, ajtók lezárva, jegykezelő automaták vezetőfülkéből kikapcsolva. Akkor késő bánat, felesleges a kapkodás, és nincs mentség. Aki nem fizeti ki a büntetést, belenyúlnak a táskájába.
Rómában is láttam a metódust, nem egyszálbelűkből áll a gárda, hárman körülveszik még a legnagyobb díjbirkózót is. Igaz, akinek vagy jegye, annak nyájas hangon kellemes utazás kívánnak. És láthatóan örülnek, hogy nem kell vegzálniuk. Persze, hogy nem kell, megveszem a hetes turistabérletet rongyos 16 euróért, és nincs gondom rájuk. Ez nálunk sem drágább, igaz, ott a napijegy csak egy ezres. Megint ez a méltánytalan jótékonykodás, bezzeg a mi közgyűlésünk, az majd rendet tenne.
De miért is ez a téma a Totalcaron? Mert tele a város gépjárművel. Képtelenül zsúfolt. Reménytelen dugók bármely napszakban, télen-nyáron, most már hétvégén is. Mit szeretnénk? Kevesebben járjanak autóval, többen üljenek tömegközlekedésre. De nem ez a legjobb módszer a mondvacsinált indokokra egyébként is könnyen hivatkozó autósok meggyőzésére. Sőt, lesznek olyanok, akik megdühödnek, és csak azért is beállnak a sorba. A sok ráérő ember, szoktam nézni a suhanó villamosból, HÉV-ről.
Igaz, nem boldog kárörömmel. Mert a dugó az ország versenyképességét közvetlenül és áttételesen is rossz irányba befolyásolja. Közvetlenül, mert a termelőképes órákat rostokol értelmetlenül lassú előrejutása alatt. Közvetve pedig mert ettől félve a mobilitás, vagyis a mozgékonyság sérül, hisz' emberünk nem vállalja el a távolabbi, de jobban fizető feladatot. Egyeseknek tényleg nem alternatíva a vonat, busz, villamos, tehát azokat, akiknek muszáj, hagyjuk kocsival menni.
A nagyvárosi tömegközlekedés, sőt, maga a közösségi közlekedés világunkban többe kerül, mint amit kérni lehet érte. Nálunk, Budapesten az a cél, hogy elérjük az 50%-os arányt, vagyis hogy legalább a felét fizesse az utas, a másikat meg mindenki más, az adójából. A rendszer mégsem igazságtalan, mert ha nem így lenne, már belefulladtunk volna a szmogba, rég elmenekült volna a városokból mindenki, omladozó romjaikon visszavadult háziállatok vadásznának. És a boldog ősközösségben élnénk újra. Vagy inkább költöznénk egyik élhetetlenné vált kommunáról a másikra.
Ezt megelőzendő, még nem késő leállítani a visszafejlesztéseket. Bár tudom, elképzelhetetlen, és Rákosi korát idézi az önkritika, de a hatékonyság javítása nem kizárólag járatbezárásokkal érhető el. Tessék csak megtúrni azokat a pompás közbeszerzéseket, vagy ne dobjanak ki 6 milliárdocska bánatpénzt az előzőnek az új, baráti számítástechnikai szolgáltató bekerülése érdekében. Vagy tényleg annyira tragikusra sikeredett az előző szerződés? Ki kötötte? Hűtlen kezelés?
De az igazán méltánytalan a drasztikus tarifaemelés. Tavalyról idénre is nagy volt a drágulás (13%), és összesen nyolc tized százalékkal sikerült növelni a díjbevételt. Értik, utasvesztés. Mindegy, hogy valóságosan vagy a bliccelők számának megugrásával. És nincs olyan hatékony ellenőrzés, hogy ne legyen minden harmadik utas lógós. Vagy jövőre minden második.
