Trükközne a biztosítással? 10 évet is kockáztathat

2010.01.22. 16:30
0 hozzászólás

Szinte mindenki találkozott már ilyen esttel, de legalábbis a szomszéd keresztanyja lányának a férje már mesélt hasonlót: trükkösre akarta venni a biztosítást a delikvens, aztán:
a., - sikerült és nagyot kaszált/lényegében újjáépítette a romot a biztosítási pénzből
b., - ráfaragott, de csúnyán.

Persze nagy a kísértés, sőt, messze nem kizárt, hogy a monitort nézők között is van olyan, aki egy-egy koccanáson csak nyert, de jó lesz vigyázni, a biztosítók Nagy Testvérként figyelnek minden egyes esetet. Az alábbi sajtóközleményben felsorolt esetek legyenek az intő példák.

Fiktív autólopások, törések és megrendezett tűzkárok a leggyakoribb vagyonbiztosítási csalási módszerek között

A nemzetközi Generali Csoport adatai szerint világszerte továbbra is jelentős a biztosítási csalási kísérletek száma. Az elkövetőket az sem érdekli, hogy egyes országokban akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak.

Nyugat-európai szakértői becslések szerint a bejelentett káresemények mintegy 14 %-ában az ügyfelek igyekeznek jogosulatlan kárigényt érvényesíteni. A csalások nagyságrendjében Magyarország sem marad el ettől, hazánkban a jogosulatlan kárkifizetések több tízmilliárd forintot tesznek ki évente. Az ügyfelek gyakran végig sem gondolják, hogy a biztosítási csalás bűncselekmény, és ha a biztosító feljelentést tesz, annak Magyarországon akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet a következménye.

Sokszor emlegetett, filmbeillő eset az az életbiztosítási csalás, melyet 2006-ban próbáltak elkövetni hazánkban: „Nagy összegű életbiztosítás megkötését követően egy asszony kárigényt nyújtott be azzal, hogy férje egy görögországi nyaralás során szörfbalesetben életét vesztette a tengerben. Természetesen a holttest nem került elő. Kiderült, hogy a kedvezményezett feleség több biztosítótársaságnál számos életbiztosítást kötött, összesen közel 100 millió forint (376 000 euró) értékű haláleseti szolgáltatással. A szolgáltatási összegek kifizetését minden biztosító elutasította és magánnyomozót kértek fel az eset kivizsgálására. A magánnyomozó megállapította, hogy a biztosított, aki állítólag életét vesztette, valójában egy farmon él Csehország vagy Szlovákia területén. A rendőrség a férfit és cinkostársait letartóztatta és Magyarországon vádat emeltek ellenük. A Generali által kifizetendő összeg közel 20 millió forint (75 000 euró) lett volna.” – meséli Horváth László, a Generali biztosításvizsgálati csoportjának vezetője.

A vagyonbiztosítások területén a gépjármű-biztosítások mellett a legtöbb csalási kísérlet a tűzkárokhoz kapcsolódik, mert az elkövetők úgy vélik, hogy a tűz minden bizonyítékot elpusztít majd, és így könnyen hozzájuthatnak a nagy összegű kártérítésekhez. Az életbiztosítások tekintetében elkövetett csalásoknál gyakori a fiktív testi sérülésekre benyújtott kárigény, az orvosi dokumentációk meghamisítása, a súlyosan beteg biztosítottra megkötött életbiztosítások, illetve lényeges körülmények szándékos eltitkolása. Azonban a statisztikák világszerte azt mutatják, hogy a biztosítási csalásokkal leginkább érintett üzletág a gépjármű-biztosítások területe. Habár a gépjármű-biztosításoknál a csalások előfordulása nem köthető kifejezetten márkákhoz, az értékesebb márkák, mint a Mercedes, Volkswagen, BMW vagy Audi más gépjárműtípusokkal összehasonlítva gyakrabban bukkannak fel a biztosítási csalások aktáiban, mivel a drágább gépjárműtípusok esetén a kifizetett kárösszeg is nagyobb és így szembetűnőbb. Ez persze nem jelenti azt, hogy az olcsóbb márkákkal nem követnek el csalásokat. „Magyarországon a Suzuki személygépkocsikkal elkövetett csalások száma volt az egyik legkiemelkedőbb. 1994 végétől 2 év alatt 500 casco lopáskárt jelentettek be a biztosítótársaságunknál Suzuki személygépkocsikra. 1995-ben már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra. A biztosító vizsgálati csoportja a rendőrséggel együttműködve vizsgálta a gyanús eseteket, mely során kiderült, hogy a legtöbb esetben fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjárművet a tulajdonos tudtával/megbízásából külföldre vitték, és ezt követően jelentették be a lopáskárt. A rendőrség 60 fő gyanúsított ellen csalás miatt folytatott eljárást, melynek során az „ellopott” járművek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldről. 1997-re a Suzuki autók lopásgyakorisága 6 százalékról 1 százalékra csökkent!” – mondja Horváth László.

A gyanús kárbejelentések hatékony kezelésére a tulajdonos Generali PPF Holdinghoz tartozó közép-kelet-európai társaságok valamennyi országában létrehozták saját biztosítási csalásokat vizsgáló részlegeiket. A társaságok egy része hosszú ideje – a Generali-Providencia 1992 óta, a Česká Pojišťovna pedig az 1990-es évek második felétől – működtet ilyen szervezeti egységeket. Az itt dolgozó munkatársak általában igazságügyi vagy rendőrségi nyomozói gyakorlattal rendelkeznek. Minden gyanús esetet vizsgálati szakértők ellenőriznek, akik szoros együttműködésben dolgoznak a rendőrséggel. Általános jelenség a biztosítótársaságok közötti együttműködés is, mind az adott országon belül, mind nemzetközi szinten.

„Az idei évben vezetünk be társaságunknál egy olyan „biztosítási csalás analitika” rendszert is, mely elemzi és értékeli a bejelentett káreseményeket, és a megfelelő kritériumok alapján azonnal jelzi a vélhetően gyanús eseteket, ezzel is segítve a visszaélések kiszűrését és felderítését.” - jegyzi meg Horváth László.

Néhány további eset a közép- és kelet-európai országokban elkövetett biztosítási csalások közül:

Csehország egy kieső részén egy Renault sofőrje fának ütközött. Habár az autó csúnyán összetört, a vezető sértetlenül szállt ki az autóból. Azonnal telefont ragadott, és fél óra múlva az összetört autót vontatóra rakták, majd sietve távoztak a helyszínről. Másnap a vontató az összetört Renault-val és annak sofőrjével visszatért, és lerakta az autót ugyanahhoz a fához, ahol előző nap a baleset történt. A sofőr ismét telefont ragadott, csakúgy, mint előző nap. Nem sokkal később ki is érkezett a rendőrség egy másik vontatóval. Hogy mire volt jó ez az egész? Amikor az autó vezetője fának ütközött, alkohol hatása alatt állt. Tudta, hogy kártérítési igényét így a biztosító elutasítja, és cascója egy fillért sem fizet majd. Másnap, amikor az alkohol kiürült a szervezetéből, visszatért a helyszínre, és ezúttal nem egy vonatós barátját, hanem a rendőrséget hívta. Azt azonban nem vette észre, hogy az esetnek - mindkét nap - szemtanúja is volt, aki a sofőr viselkedését felettébb furcsának tartotta.

2009-ben Romániában egy közalkalmazottként dolgozó BMW-tulajdonos 8 000 euró összegű kárigényt nyújtott be a Generalihoz. Elmondása szerint a baleset úgy történt, hogy egy Citroen beleszaladt hátulról és nekilökte őt egy kerítésnek, melynek következtében a BMW eleje és hátulja is összetört. Minden javítást egy olyan szerviz végzett, mellyel a Generali korábban nem állt kapcsolatban. Az alapos vizsgálat során a Generali kiderítette, hogy a szerviz tulajdonosa maga a BMW tulajdonosa volt, míg a Citroent vezető személy az ő egyik alkalmazottja. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a gépjármű elején található sérülések közel egyévesek voltak, és azok javítását egy másik biztosítótársaság már megtérítette. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a balesetben résztvevő Citroent néhány nappal korábban vásárolták, azt is a Generalinál biztosították, és a Citroen tulajdonosa is bejelentette már kárigényét a biztosítóhoz.