Menetpróba: RDO-3211 Komondor

Tudom, az olvasó szemszögéből nézve szemétség, mert miért is ne tudhatná meg azt bárki, hogy milyen típusú lőszernek nem áll ellen a páncél? Hát kérem azért, mert ezen a gyártó reményei szerint magyar, és akár külföldi katonák élete múlhat. És ez nem vicc. Mindössze annyit tudhatunk meg, hogy az alap páncél NATO-minősítése  L3+, ami röviden azt jelenti, hogy például 30 méterről ellenáll a 12,7 mm-es géppuskalőszernek, amely 914 m/s sebességgel közlekedik. Azaz 3290 km/órával. Nem elírás, háromezer-kettőszázkilencven, ami a hangsebesség két és félszerese. Továbbá kibírja, ha felrobbantanak alatta egy nyolckilós bombát.

De hogy még pontosabb legyek: ez az L3+ szint csupán az a minimum, amit bevallanak. A megadott védelmi szint az alap szendvicsszerkezetű páncélzatra vonatkozik, ami a külső fém burkolatot jelenti, az alatta lévő pár réteg valamivel, amit soha sem tudunk meg, hogy pontosan mi. Feláras extraként a páncélzat bővíthető, kívülről. A prototípuson is ilyen látszik: kábé úgy néz ki, mint a nikecelles hőszigetelés, amit elfelejtettek bepucolni.

Zsitnyányi Attila, a fejlesztő cég, a Respirátor Zrt. vezérigazgatója rögtön bevallja, az utastérben látható kézifegyverek hatástalanítottak, vagy airsoft-átépítések. Bár még így is sokat adnak a hangulathoz, Winklerrel együtt érzékenyültünk el, amikor megláttuk az AK-47-est, és társait.

A magyar fejlesztésű járművet, amely hivatalosan ABV (atom-bio-vegyi)-felderítő feladatokra készült, Erdőkertes mellett próbáltuk ki. Winkler mondta a helyet, már többször forgatott errefelé terepjárókat a tévéműsorba. A megfelelő terepen kívül a helyszín mellett szólt az is, hogy Winkli telefonjában megvan a száma egy közel lakó traktorosnak, aki hihetetlen rutinnal cibálja ki a forgatás végén az elakadt gépeket. Sosem árt az ilyesmi...

Hogy mi a fene ez a Komondor? Alapvetően egy nagy karriert befutott úgynevezett MRAP (Mine Resistant Ambush Protected) járműféle, hasonló, mint az amerikaiak Cougarja – nem, nem a Mercury, hanem a Force  Protection  nevű  cég  által  gyártott, amiből egyébként Magyarországnak is van pár darab, sivatagi álcázófestéssel. A járműosztály Afganisztánban és Irakban futott be szédítő karriert, noha eredetileg nem az amerikaiak, hanem a dél-afrikaiak és a britek találták ki, a kevésbé hagyományos hadviselés ellenszereként. Nevezetesen az otthon fabrikált, úgynevezett rögtönzött robbanószerek (IED - Improvised Explosive Device) ellen. A Dél-Afrikához, Észak-Írországhoz hasonló zűrös helyeken ugyanis azzal harcolnak, amit találnak: beletömik a robbanószert valamibe, ami pont kéznél van: egy táska vagy egy autó, tökmindegy, és rárobbantják a menetoszlopra. Az ilyesmit nehéz felismerni előre, de a remek MRAP többnyire kibírja, nem véletlenül vették át a liszenszet az amcsik villámgyorsan, amikor kiderült, mekkora szükség lenne rá.

A Komondor is a klasszikus recept szerint épül fel, azaz az alja V alakú, aminek az a feladata, hogy a robbanás erejét elterelje oldalra. Az egész bódét úgy kell elképzelni, mintha egy házikó kontúrját a háztető csúcsára állítanánk. Csak azért tűnik a kocsi normál hasáb formájúnak, mert a V alakú padlólemez mentén lévő szabad helyre külső szekrényeket építettek, ahová lehet ezt-azt pakolni, mondjuk álcahálót, és hasonlókat. A lényeg, hogy olyan cucc legyen benne, amiért nem kár, ha robban a tákolt bomba, mert olyankor az szekrényestől megy a lecsóba.

Winkler megpróbálja kiszedni Attilából, hogy mégis milyen technika mozgatja ezt a 15 tonnás kolosszust, de a válasz mindössze annyi, hogy: mindegy, gyakorlatilag nincs jelentősége, mi van a prototípusban, hiszen a megrendelő majd szabadon választhat. Van benne egy mindegy gyártmányú, 280 lóerős motor, de a mindegy gyárnak van 320 lóerős sorhatosa is, az is bekerülhet. Van alatta egy mindegy mechanikus váltó, amit magyar fejlesztésű váltószerkezet varázsol félautomatává; továbbá, a mindegy cég remek összkerékhajtási rendszereket is készít, esetünkben 4 x4-es hajtásképlettel. A Komondor bővíthető is, alapból hat méter hosszú, de a 7,2 méteres verzió már hatkerekű, persze itt is mindegyik hajtott. És az alváz? Na, az nincs. Mivel a Komondor önhordó, mint egy páncélszekrény.

És legalább olyan könnyen nyílnak-csukódnak az ajtói. Ami síkon állva még nem gond, de domboldalon már óvatosan kell kinyitni, mert ha az embert könnyedén kirántja a vezetőülésből, ha túlzottan kapaszkodik a kilincsbe. Ilyen helyzetben szinte reménytelen dolog becsukni, de természetesen feláras extraként ajtószervo is kérhető hozzá. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki Komondorokkal szeretné felszerelni a hadseregét.

Hogy miért tenné? Hát azért, mert ez a járműtípus nem csak atom-bio-vegyi-felderítő célokra felel meg, mint a prototípus, hanem tökéletes páncélozott csapatszállítónak, parancsnoki járműnek, páncélozott mentőjárműnek, de a platós verzió kiváló lehet mindenféle rakétaindító állványok hordozására, és még sorolhatnám az ötleteket. A gyártó cégek profiljába viszont főleg a vegyvédelmi vonulat passzol, számukra a katonai járművek jelentik az újdonságot, bár az antré elég erősre sikerült. Pláne, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vállalati innováció ösztönzésére kiírt pályázatának támogatásában készült. Ugye-ugye, mire nem jó egy Széchenyi-terv?