Bemutató: Dacia Sandero, Sandero Stepway és Logan

A Balaton felé nyomulunk az Érdi emelkedő belső sávjában. Eltelt már néhány hosszú másodperc a százas sebességkorlátozást feloldó tábla óta, ahol azonnal letapostam a gázpedált. Most várok. Az igazság pillanatai ezek az új Dacia Sandero Stepway Comfort TCe 90 CVT-ben és önök megérdemlik, hogy tudják, mekkora akaratot adnak 5,8 millió forintért a román-francia márka emblémájával. 

Egy nappal korábban hozták házhoz a teljesen új, ötajtós Daciát, a harmadik generáció korai példányát. Sajnálatomra nem kicsontozott kivitelt, a magyar piac egyik legolcsóbb új autóját küldte a gyár, hanem a full, kivéve bőr verziót. Pedig a 3,4 millió forintos Access lefegyverzően őszinte vallomás lehet arról, hogy mennyire elfogyott a levegő a fapados autók számára Európában.

Az alapkivitelbe 65 lóerős, ezer köbcentis, háromhengeres szívó benzinmotor kerül, szép hangú rádiót, navigációt és luxusfelszereléseket nem adnak, csak a körpanorámás kilátás és a végtelen egyszerűség jár a pénzért. Ismerem a későbbre várható alapmotort, az új Daciákkal platformazonos Clio V-ben vezettem. Nem fájt, de nem is tettem ki olyan extrém körülményeknek, mint most a csúcs-Sanderót az M7-esen. Tovább gyorsulunk, az emelkedő derekán már 110-nél áll a mutató és érzem, hogy meglesz a legalitás határa, mire felérünk.

Ötféle felszereltségi szint létezik a két új Daciából. Én a közép-középre, az emelt hasú, körbeműanyagozott, hatos kézi váltóval szerelt egyliteres, turbós benzines Stepway-re szavazok, amely 4 millió 349 ezer forintról indul. 

Kiviteltől függetlenül sokat változott a Sandero-Logan páros. Az autók kilenc centivel szélesebbek elődeiknél, az ötajtós 4,1, a lépcsőshátú körülbelül 4,4 méter hosszú és mindkettő körülbelül 1,5 méter magas, illetve az emelt Stepway néhány centivel meghaladja őket. Az elsősorban a 16 colos kerekei miatt tisztességes 174 milliméter hasmagasságú Sandero Stepway-t városi terepjárónak nevezték a sajtótájékoztatón, de összkerékhajtásról nincs szó, arra ott a Duster.

A Sandero tetővonala elöl egy, hátul két centiméterrel alacsonyabban fut elődjéhez képest a generációváltással a meredekebb szélvédő miatt is kedvezőbb az autó légellenállása. Nem csak pici motorokkal próbálnak becsúszni a rettegett 92 g/km szén-dioxid-kibocsátási átlag alá, hanem a formával is, a gyári adattábla szerint egyelőre sikertelenül. A környezetvédelmi törekvésekkel éppen az SUV-divat megy szembe, ideje volna elengedi ezt, mert lassan nem lehet már továbbzsugorítani a motorokat.

Aki olcsó autót vesz, ugyanúgy szeretné érezni, hogy sokat kap a pénzéért, mint aki a Dacia-perspektívából nézve fényűző Juke-ot választja ugyanezeken az alapokon. Az autózás "nagy kék, ikeás táskájában" mostantól 328 literes a csomagtartó, kérhető hozzá elválasztó polc is. Négy centit nőtt a hátsó lábtér a négy- és ötajtós modellekben. Lazán befértem magam mögé, pedig 183 centi vagyok, a fejem sem verte a tetőt és jól esett, hogy mindenhová kerültek pakolórekeszek az utastérben. Aki a Logant választja, annak 528 liter csomagteret ígérnek, két centivel alacsonyabb küszöbbel, de a két autó alapvetően nagyon hasonló. 

Tovább mászunk az érdi emelkedőn a gazdagok Daciájával, (spoiler: megvan a 130 km/h!), és bár múlik a vágyakozás a fapados kivitel után, az érzés helyét némi megdöbbenés váltja. Az évek óta divatos kolbászzsír-metál Sandero Stepway a 90 lóerős, 142 newtonméter csúcsnyomatékú turbós benzines motorral egyszerűen elfogy a hegymenettől. A váltó eszi a lovakat, a fordulatsszámmérő mutatóját ötezerig lendíti, ha lenyomom a pedált az alatta lévő kick down kapcsolóig, más viszont nem nagyon történik. Szeretném kipróbálni a kézi váltós verziót, mert az lehet a kulcs, ráadásul ott 160 newtonméter a motor forgatónyomatéka, ami elég lehet egy 1,1 tonnás autóhoz.

Az átlagfogyasztás-mérő stabilan 9-10 liter körül áll a hajtósabb pályaszakaszokon, és csak a füredi lehajtóhoz érve csillapodik kilenc liter alá. Nagy igyekezettel 6,8 literig sikerül levinni az átlagot, amikor érintőgázon, kevés megállással megkerüljük a Balatont az üres országúton, vagyis a városi tempót kombináltuk az ott elérhetetlenül egyenletes haladással. Itt, kocogótempóban volt igazán élhető a menetzaj is, amely főként a szél miatt erős autópályán.

A kezdetek óta bejött nekem a Dacia-koncepció, és ahogy látom, az európai vevőknek is. 2004-óta hétmillió példányt adtak el mindenféle modellből, ebből 2,1 millió volt Sandero. Az első Logantól kezdve minden ilyen utcai modell Renault-technikát használ, korábban olyan korrekt motorok kerültek a Daciákba, mint az a 1,6-os nyolc- és tizenhat szelepes benzines, vagy éppen a mindenkori 1,5dCi-k, száz lóerő alatti teljesítménnyel. 

Az új idők, és az elbaltázott európai szabályozás miatt ezeket rég kukázták a Sanderókból és Loganokból, így háromhengeres motorokkal kell kibékülnünk. Most már nem terveznek dízelváltozatot és erősebb benzineset sem, csak száz lóerős kettős üzemű (benzin+lpg) Logant ezzel egyféle hajtással, egyféle kivitelben, 1300 összesített hatótávolsággal, 4,6 millió forint listaáron, később pedig hibridet, de arról nem sok szó esett a bemutatón.

Pedig a Sandero és Logan ennyi generációval a háta mögött igazán korrekt konstrukció már. Reális autók nyugat-európai időseknek és fiataloknak, illetve tehetősebb közép-európai magánvevőknek. Nem csak a fentebb taglalt méretek szólnak mellettük, de a józanság és a 3 év garancia is.

A futómű nagyon primitív, mindenféle úton mindenféle egyenetlenség megérezni benne, sőt, nagyobb tempónál korrigálni kell a kormánnyal a Stepwayben, mert oda az egyébként jó egyenesfutás. Az autók belterében olyan helyeken is szövetkárpit látható, ahová drágább márkák már nem tesznek, ilyen például a műszerfal teljes szélességében, vagy éppen az oldalajtók kartámaszai. Ezeket fekete-fehér cérnával díszítették a tesztautóban, amelynek egyébként az üléseivel sem volt gond, a vékonyított fejtámlák többórás autózás után sem kényelmetlenek, és az olcsó műanyagok sem zörrentek meg a nagy országúti, illetve autópályás kaland során. 

Ugyanilyen klassz az este valóban hatékony ledes fényszóró, amely alapáron kerül az új modellekbe, egyúttal felismerhető karaktert ad a lapos orrnak is. A Dacia-párosban olyan extrák is felbukkanhatnak, mint a hátul kamerás parkolóradar, holttér-érzékelő, a mobiltelefon tükrözésre felkészített hat hangszórós rádió, illetve a mostani Dusterből ismert, elektronikus klímaberendezés vagy éppen az emelkedőn elindulást segítő rendszer. 

Aki ma új autót szeretne venni, egy idő után megérkezik a Dacia kínálatához, mert és bár az Accessre még várni kell egy kicsit, illetve teljesítménye miatt az aztán tényleg a kompromisszumok-kompromisszuma lehet, viszont a becsületéért alattam küzdő karácsonyfa-Stepway alapár 5,2 millió, teleextrázva, tempomattal pedig 5,8 millió forint. Alkudni biztosan lehet és kell, manapság nem csak ezeket a brutális újautó-árakat fontos megszokni, de azt is, hogy a készletautó az igazán jó vétel. Nézem is mindjárt a hirdetéseket, hátha jut egy józanabb példány az előző generációból.