Rövid BMW-határozó

Untitled Document

Érdekes módon a neten is inkább a kódjelet használják, és nem a típusmegnevezéseket. A www.e12.de honlap az első ötös széria híveinek nyújt rengeteg hasznos tudnivalót, de említhetném a www.e46fanatics.com oldalt is. A BMW nem aprózta el a dolgot. Igazi németes precizitással ügyeltek a részletekre: példának okáért a 600-as Belgiumban összeszerelt licencváltozata külön kódjelet kapott. Viszont poroszos fegyelemnek nyoma sincs: a 700-as sportkocsi volt az E107, ehhez képest az X5 terepjáró E53.

Az elmúlt harminc évben alig akadt példa arra, hogy egy kódjel a nyilvánosság előtt, mint felvállalt típusjelzés szerepeljen. Vannak, akik ennél bátrabbak, hiszen a Hyundai az XG luxuslimuzint éppen a belső elnevezést megtartva dobta piacra. A BMW a C1 kétkerekű zárt motorkerékpárral tett eddig kivételt, illetve az E1 elektroautó-prototípussal. Érdekes módon már évekre előre lehet sejteni a jövendő típusnevek kódjait. Lesz C2 is, a BMW 3-as széria következő generációjának kabrióváltozata.

E?       E 107   E 114   E 6   E 10   E 3   E 21   E 12   E 23   E 24   E 26   E 28   E 30   E 31   E 36   E 46   E 53

Röviden és tömören a lista időrendi sorrendben:

E501,E502,E503,E507 - a megfelelő típusok, ha elhagyjuk az E betűt az elejükről.

E100: Az olasz Isetta törpeautó német licencváltozata. Ezen belül volt E101 (250 cm3), E102 (350 cm3) és E103 (külföldön összeszerelt Isetták).

E106: Az Isettából kifejlesztett 600-as kisautó.

E107: A Magyarországon is népszerű 700-as kétüléses nyitott sportkocsi, amelyet 1959-1962 között kínáltak.

E114: A 02-es sorozat (1502, 1602, 1802, 2002), amelyekkel a bajor autógyár először merészkedett a sportos családi limuzinok piacára és amelyet olyan szépen meghódított az elmúlt 35 év folyamán.

E3: A hathengeres ikerlámpás limuzin, amelyet a BMW hirdetéseiben röviden csak "Wundercar"-nak titulált. Az 1968-1977 között gyártott típus egyik neves híve Jacqueline Kennedy Onassis volt.

E9: A CS sorozat, azaz 2500, 2800 és 3000CS.

E21: A 02-esek utódja, az első hármas sorozat, amely 1975 és 1983 között szerepelt a piacon. Készült egy középmotoros prototípus is, ez lett az E22

E12: Az első ötös sorozat. A BMW azért éppen 5-sel kezdődő típusjelzést adott az új középkategóriás autónak, mert az Isetta-korszak utáni ötödik generáció született meg éppen.

E23: Az ősi hetes széria. Már 1972-ben megszülettek az első vázlatok és 1977-ben debütált.

E24: Hatos széria.

E26/1 és E26/4: A középmotoros BMW M1 szupersportkocsi két változata.

E28: Az ötös sorozat második generációja. Formailag nem változtattak jelentősen, de szélesebb lett a motorválaszték és az "erőgépek" kedvelőinek rendelkezésére állt a gyárilag tuningolt M5 is.

E30: Az 1984-1991 között gyártott hármas család, amelybe a kétüléses Z1 sportkocsi is beletartozik.

E31: A 8-as széria, amelynek gyártásával 1999-ben hagytak fel. Utódját 2003-ra tervezik.

E32: A megújult 7-es család.

E34: Újabb ötösök (1989-1996).

E36: Újabb hármasok (1992-1999). Az Amerikában készülő Z3 roadster (E36/7), az M3 compact prototípus (E36/5S) és az M Roadster (E36/8S) is e família része.

E38: Az ősszel leváltandó 7-esek.

E39: A jelenlegi 5-ös széria. A listában olyan csemegék is feltűnnek, mint a hatos felélesztésére tett első kísérlet: E39/3: 6 Coupé 5-ös alapon. Az E40-E45 közötti terület egy részét nem használták fel, egy-két szám pedig prototípusok azonosítására szolgál. Példának okáért az E44 egy kisbusz.

E46: A jelenlegi hármas széria.

A következő néhány számból az E50 érdemel figyelmet: a Mini utódja, amelyet a Rover készített.

E53: A Z3-hoz hasonlóan szintén Amerikában készülő X5. Van egy E53S is, ezt 2000-ben a Genfi Autókiállítás BMW fogadásán résztvevők láthatták: X5 12-hengeres McLaren motorral.

E52: James Bond autó, azaz a Z8 roadster, amelynek fejlesztése ezek szerint előbb indult, mint az X5-é.