Féltengely javítás, felújítás

Az alkatrészt Tóth Sándor féltengely felújító műhelyében ismerhetjük meg közelebbről.
A féltengely az autó hajtásláncában foglal helyet. A sebességváltótól közvetíti a nyomatékot a hajtott kerekekhez. Működése ennyiben ki is merül, csak ott van és forog, gondolják a laikusok. Igazuk is van, amennyiben egy hátsókerékhajtású, merev hidas autóra gondolnak, mint például a Lada család jól ismert tagjai, bár ott a váltó és a hátsó híd között még van kardántengely is, de ez most nem ide tartozik.

Ebben az esetben tényleg csak forog a féltengely, és nem sűrűn hibásodik meg. Problémát egyedül a csapágyazás okozhat, de ez a csapágyak cseréjével egyszerűen orvosolható. Más viszont a helyzet, ha elsőkerékhajtású autót nézünk. Ott ugyanis, a kerekek kormányzása miatt már nem elég az egyszerű forgótengely. Különleges csuklóra van szükség, amely a kormányzás okozta szögelfordulás mellett képes átvinni a forgó mozgást is.

Ez a speciális csukló a féltengely leggyakrabban előforduló hibájának központja. Négy részből áll: -harang, -csillag, -kosár, -golyók. A golyók számát tekintve több típust is megkülönböztetünk. A leggyakoribb a hat golyós, de létezik három, és négygolyós változat is, sőt, egyszer sikerült javítanunk UAZ-t, amiben ötgolyós csuklót találtunk, ilyet azóta sem láttam.

A váltó felől nyomaték érkezik a csillagba, ami átadja a golyókon keresztül a harangnak, és a haranghoz illeszkedő bordás tengely tudja a kerékagyba továbbítani. A golyók vonalszerű felületen érintkeznek a haranggal, és a szögben elfordulást pontosan ez a golyós kapcsolat tudja biztosítani.

A meghibásodás kopás formájában jelentkezik. A harangban és a csillagban kialakított ,,golyópálya" megkopik és az így létrejött ,,gödörbe" belesüllyed a golyó. Mikor a kormányt teljesen kitekerjük az egyik irányba, és induláskor halljuk a jellegzetes kattogó hangot, ami a féltengely kopását jelzi, akkor a golyók ebből a gödörből ugranak ki, és ebbe esnek vissza, ez adja a kopogó hangot. Három golyós csukló esetén 6 koppanás hallható egy fordulat alatt, persze ha minden golyó ásott magának vermet.

A harang és a kosár a megfelelő felületi keménység érdekében edzett. Az átedzett felület vastagsága lehetővé teszi a felújítás legegyszerűbb módját. Mindkét elemben kiköszörüljük a golyó útjából a kopott részt, és a köszörülésnek megfelelően nagyobb golyókat teszünk az így kialakított vályúba. Ezzel kész is. A kosár csak a golyókat tartja össze, nem visz át nyomatékot, ezért ritkán kopik. De természetesen a nagyobb golyókhoz ezt is át kell alakítani.

Az így felújított csuklót telenyomjuk az előírásnak megfelelő lítium-bromid tartalmú zsírral, és ráhúzzuk a vadonatúj gumiharangot, minden bajok forrását. A kopást ugyanis a gyártási hiba mellett a kenőanyag hiánya okozza. Gyártási hibán a túl keményre edzett alkatrészt értem. Ebben az esetben kipattog a golyók alatt a felület. A leggyakrabban az Audinál fordul ez elő, főleg az újabb típusoknál. A kenőanyag hiányt pedig szivárgás okozza, ha a gumiharang sérült.

A sérülés kétféle módon keletkezhet. Gyenge minőségű a gumiharang, elöregszik, és kiszakad. Ez miatt maximum ötévente érdemes lecseréltetni a gumiharangokat, így elkerülhetjük a féltengely felújításával járó költségeket. Ha Suzukink van, érdemes egyéves korában meglátogatni a műhelyt, ugyanis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy annyira gyenge minőségű gumiból készülnek a harangok, hogy egy évet is alig bírnak ki. A kiszakadás előfordulhat mechanikai sérülés miatt is. Például egy faág, vagy a járda széle is okozhatja.

15 éve foglalkozunk féltengely felújítással, és nem győzzük hangsúlyozni, hogy minden a gumiharangon múlik. Ennek állapota határozza meg a féltengely állapotát. A gumiharang anyagán már külön szakma dolgozik. Létezik gumiból és kemény műanyagból is, igazából egyik sem jobb a másiknál. A lényeg, hogy ha az autó áll, akkor is elöregszik, tehát mindenképpen ki kell cserélni.

A féltengely váltó felöli végén, szintén találunk egy dudort, amelyet gumiharang véd. A gumi szerepe itt ugyanaz, mint a csuklónál, csak a belsejében más a helyzet. Az itt található görgök a kerék tengelyirányú elmozdulását kompenzálják. Ha elkopnak, vagy szétesnek ezek a görgők, azt nem kattogás jelzi, mint a csuklónál, hanem a remegő, szitáló kormány. Ez a szitálás nagyobb sebességnél gyengül.

A féltengely roppant érzékeny az autó néhány további alkatrészének állapotára is. Például, ha a motortartó bakok szakadtak, akkor a motor, és vele együtt a váltó is nagyobb mozgásra képes. A féltengely viszont nem tudja tolerálni a nagy mozgásteret, és a legváratlanabb helyen törik el. Ha a csuklóban a kosár törik el, a darabjai befeszülnek, és megáll a hajtás, nem tud az autó tovább menni. Ilyenkor a kosárcsere nem elég. Újra eltörik, ha nem cseréljük ki a motortartó bakot. Fontos szabály, hogy a motortartó baknál valamennyit ki kell cserélni, mert ha csak egy szakadt, és azt cseréljük, a többi is biztosan kilágyult már, és tönkreteszik az újat is.

A lakatosok munkáján is sok múlik. Karambolos javítás után előfordulhat, hogy a doblemezek nem a helyükre kerülnek vissza, pedig a tornyok helyzetén is sok múlik. Ha kissé odébb vannak, megváltozik a nyomtáv. A kerékösszetartást be tudja állítani a futóműves, csak éppen néhány centiméterrel kijjebb, vagy beljebb van a kerék. Sokan ezt észre sem veszik, csak azon csodálkoznak, hogy a féltengely milyen hamar elromlik. Persze, mivel a belső része, ami a tengelyirányú elmozdulást kompenzálja, nem alaphelyzetben van, így a kiegyenlítési lehetőség csak az egyik irányban működik.

Hasonló a helyzet a versenyautóknál is, bár itt a különböző típusok adta korlátokat kell átlépni. A probléma akkor áll fenn, ha a versenyautó ugrat, vagy repül. A földet éréskor előfordulhat, hogy kicsúszik a féltengely a helyéről, mert a tengelyirányú kiegyenlítés nem enged meg ekkora kilengést. Ilyenkor a féltengely váltó felőli, görgős részét kell kissé hosszabbra átalakítani, vagy olyanra cserélni, amely eredetileg hosszabb. Például a Lancia-hoz teljesen illeszkedik a Subaru alkatrésze, csak az elmozdulási hossz a kétszerese.