Ember a kormányhoz? Minek?

New Holland T8.435 traktor, automatikus táblavégi fordulóval

2017.06.24. 07:28
Eddig sem a kormányzásba szakadtak bele a robotkormányos mezőgazdasági gépekben, de a technika fejlődik, és újabb lépést tesznek a gépek az ember nélküli jövő felé. Vagy talán nem is, csak a lényegre kell figyelnie a kezelőnek.

Mint minden szektorban, a traktoroknál is apránként adagolják a fejlesztéseket. Először csak a sort tartja a traktor pár centi pontossággal, aztán már azt is tudja, hol kell kikapcsolni a vetőgép egyes vetőelemeit, hogy ne pazarolja az értékes vetőmagot. Még senki sem tudja, mikor tűnnek el a gépkezelők a traktorokból, kombájnokból vagy a permetezőgépekből, de nem is biztos, hogy hamar. Dr. Virág István, az Agrotec GPS termékmenedzsere szerint az ember nélküli gépek inkább a végtelen, egybefüggő területekre lesznek ideálisak, és különben is: egy csomó gazda szeret a gépekkel dolgozni. Akármilyen hihetetlen, ennek van visszatartó ereje a GPS-es segédlettel működő precíziós gazdálkodásnál is, de alapvetően minden gazda tudja, nagyon drága a vetőmag és a műtrágya, a beruházás mindenképp megtérül, ha elég nagy a birtok.

Természetesen minden, magára adó traktorgyártó kínál nagyjából hasonló fejlesztéseket, vagyis GPS-alapú kormányzás is szinte minden jelentős mezőgazdasági erőgép gyártónál elérhető, az eltérés a finomságoknál látszik. A New Holland rendszere nagyon összetett, akár egy komplex gépflotta menedzselését is összefogja. Egészen odáig, hogy a gépek egymással is kapcsolatban vannak, mondjuk aratáskor ha gyorsít a kombájn, mellette a traktor automatikusan ugyanezt teszi. A gazdának ma már nem is egy konkrét gépet kell kiválasztania, hanem a gyártót, amelynek a rendszerét évekig használni fogja – ha megszületett a döntés, nincs más út, mint a márkahűség.

A fejlesztések itt is fokozatosan jelennek meg, időnként mindenki lép egyet. A New Holland ilyen előrelépésként dobta piacra a sorvégi fordulók automatizálását, amit eddig a gépkezelőre bíztak a robotkormányos rendszerek. A rendszert Páty határában egy New Holland T8.435-ös traktor mutatta be, és bár a videón a traktor önmagában mozog, oda kell képzelnünk mögé egy hatméteres fogásszélességű bármit, ami munkát végez. A New Holland önvezető rendszere is GPS-alapú, amit úgynevezett RTK-rendszer tesz egészen hihetetlenül pontossá: 2,5-3 centi ez az érték, míg a GPS önmagában néhány méteres pontosságra lenne képes.

Ahogy dr. Virág István elmondja, minden fontos forgalmazó cég saját RTK-t épített ki Magyarországon, így van belőlük vagy hatféle. Az RTK földi sugárzású rádiójelekkel vagy mobilneten keresztül küldi a GPS-korrekciós jeleket. A pátyi New Holland traktor egy helyi gazdáé, Kovács Bálinté, ők saját RTK-adót telepítettek. Mindkét verziónak van előnye és hátránya, a saját adó önmagában, terepakadályok nélkül tíz km-es távolságig ad rendkívül nagy pontosságot, de egy-egy fasor, domb, hegy beleszólhat a dolgokba, ilyenkor már vagy átjátszót, vagy mobilnetes megoldást kell használni.

Önmagában azonban még a GPS, még RTK-segédlettel is kevés lenne, hiszen ilyenkor azt tudjuk, hogy épp merre jár a traktor teteje, ahol a GPS-vevő modult van. Hogy a talajon zajló tevékenység pontossága akkor is megfelelő legyen, ha nem tökéletesen vízszintes a felület, tudnunk kell, a traktor épp merre dől. Ezért a rendszer része egy dőlésérzékelő is, amelynek adatai alapján a számítógép mindent átszámol a talajszintre.

A traktorok önvezető funkciója teljesen más elvek alapján működik, nem kell kereszteződésekben tájékozódniuk, megállni, ha a kocsisor megtorpan és hasonlók – az ehhez szükséges szenzorok, kamerák hiányoznak is róluk. Valójában a traktorral bemagoltatják a területet, és ha ez egyszer megvan, a gép ismeri az adott táblát. Ha valamilyen véletlen folytán az egyik éjszaka kinőne egy százéves tölgyfa a tábla közepén, a traktor nekimenne – ez viszonylag ritka jelenség, de néha szükség van a kezelőre, olyannyira, a vezetőülésben van egy érzékelő, amely az ember jelenlétét figyeli. Ma már tehát nem lehet azt megtenni, amit Kovács Bálint mesél, hogy a régebbi gépeknél még hajnalban, amikor már majdnem elaludt, kicsit kiszállt, hogy kocogjon a traktor mellett.

A sorvégi forduló további terheket vesz le a vezető válláról, mert egyáltalán nem kell azon törnie a fejét, melyik fogásba fordul. A gép ismeri a táblát, beosztja magának az optimális fordulási rendet, ha úgy jön ki a lépés, kihagy egy-két fogást, és később visszatér. Ezzel semmi gond, a robotkormány olyan pontos, hogy nem marad ki semmi a művelésből.

A fordulóhoz közelítve csipogással megerősített figyelmeztető üzenetek rázzák fel a gépkezelőt, ezeket jobb leokézni, és akkor minden megy tovább a maga rendjén, a gép a határvonalnál ráfordul a következő fogásra. A fordulás közben a kormány mozdulatlan, a robotkormányzás közvetlenül a kormány hidraulika rendszerébe avatkozik be. Ha az ember fülel, talán valami nagyon távoli kis surrogó hangot lehet is hallani, ahogy dolgoznak a szelepek és közben látszik, hogy a kormányzott első kerekek milyen finoman szabályzott módon terelik a kijelölt vonal mentén a gépet, akkor is, ha nem teljesen sík a terep.

Ahhoz rövid egy ilyen bemutató, hogy az ember ellenőrizze a munka minőségét, hisz az eredmény hónapok múlva értékelhető. Egy dolog azonban biztos: a gép programozásakor István lepróbálta a dolgokat a rendelkezésünkre álló táblán, emiatt aztán már meg voltak a keréknyomok. A rendszer kipróbálásakor látszott, hogy a második körben pontosan ugyanazokban a keréknyomokban halad a New Holland T8-as, vagyis ez a GPS-RTK nem kuruzslás, ez tényleg képes pont ugyanott végigmenni többször is. Az önmagukat kormányzó gépek nagy haszna akkor is megmutatkozik, amikor intenzív idénymunkára van szükség, mert a kezelő nem fárad el annyira, ha 12-14 órát kell dolgoznia, és rosszabb látási körülmények között is folytathatja a munkát, porban vagy éjjel.

Bálinttal és Istvánnal az automata rendszerek emberi oldaláról is sokat beszéltünk. A tapasztalat az, hogy a gazdák is ugyanúgy viselkednek, mint bárki más az életben, például figyelik, hogy a szomszéd gazdának egyenesebb-e a vetése, és hasonlók. Az viszont sokat mond a dolog hatékonyságáról, hogy a teljesítménybérben foglalkoztatott traktorosok mindig a robotkormányos gépekre hajtanak a cégeknél, mert azzal többet fognak keresni. Bálint szerint az ilyen rendszerek, és úgy általában a modern gépek kellenek a fiatalok megtartásához a gazdálkodásban. Az ő gyerekei sem maradtak volna, ha MTZ-n kell dolgozniuk.

Ami a vasat illeti

A T8.435-ös traktor tömege az első híd kivitelétől függően 13-14 tonna. A T8-asok motorja egységesen 8,7 literes, hathengeres dízel, Adblue-s kipufogógáz-tisztító rendszerrel – az egyes változatoknak azonban a teljesítménye más és más, 320-tól 435 lóerőig öt teljesítménylépcső létezik. A maximális teljesítményadat egyébként EPM-mel, azaz Electronic Power Management bevetésével értendő, ez a funkció a névleges teljesítménynél valamivel többet hoz ki a motorból, ha például TLT-kihajtás és hidraulikahasználat miatt szükség van rá. Valamennyi T8-as elérhető Powershift és fokozatmentes Autocommand sebességváltóval. A kipróbált 435-ös modell az egyetlen a sorozatban, amely kizárólag fokozat nélküli nyomatékváltóval kapható. Az AutoCommand fokozat nélkül váltásra képes, amit egy trükkös bolygóműves megoldással érnek el: a hajtást kettéágazik egy mechanikus és egy hidrosztatikus ágra, és e kettőt kombinálja össze ügyesen a bolygómű. Ezután még négy mechanikus fokozat is van, így létezik négy optimális sebesség, amikor kizárólag mechanikus az erőátvitel (amikor a hidrosztatikus ág pihen), és ilyenkor a létező legkisebb a váltómű vesztesége. Akit részletesebben érdekel a CVT felépítése, ebben a videóban alkothat képet róla (kb 2:25-nél van ez a rész).