Dízel kajzerek

Ráadásul a fertői Joisban vártak ránk a PT Cruiser átszabott második generációs képviselői, mit tesz isten, szintén közös nyomócsöves dízellel. A hangulat elkezdett a tetőfokára hágni. A parkolóban elektromos ülés- és kormányállítás - a 300C még mindig hatalmas.

Pár perc múlva már az autópályán hasítunk, a forgalom szórványos, a gázpedál a padlóhoz ér, mi elfehéredő arccal befogjuk a szánkat, és visszavonunk minden becsmérlő kijelentést, amit valaha dízelautóra tettünk. A háromliteres CRD ugyanúgy 218 lovas és 510 Nm-es, mint a Csirkében, viszont ezt az 1928 kg-ot 7,6 másodperc alatt gyorsítja százra, és nem álló helyzetből a leggyorsabb.

Az ötméteres test, a vibrációtól és zajtól tökéletesen mentesített karosszéria és az alig hallhatóan mormogó motor nem jelzik a rohanást, a km-óra mutatója a 220-as osztásig rendületlenül emelkedik. Vicces, hogy a fordulatszámmérő egy az egyben átkerült a benzines modellekből: piros mező nincs, a hétezerig skálázott műszerről nehéz eltalálni, mikor érdemes megpöcögtetni a Drive állásban kézzel is kapcsolható váltókart.

A háromliteres dízel - az 5,7-es HEMI kivételével - gyakorlatilag értelmetlenné teszi a 300C motorválasztékát. Jobban gyorsul, nagyobb a végsebessége, ráadásul kevesebbet is fogyaszt, mint a 3,5 literes V6-os benzines, a 2,7-esről ne is beszéljünk. Bevezetéséhez nem kellett marketinggéniusznak lenni, a beárazás annál nagyobb körültekintést igényelt.

PT Cruiser

A fejlesztésért felelős szakemberek többször is hangsúlyozták, hogy a most bemutatott változat nem új modell, pusztán könnyű frissítés 2006-ra. Kicsit visszatolták a korábbi modellen kiugró lökhárítókat, átformálták a hűtőrácsot, már nem harapja át az első lökhárítót, dupla táskák kerültek az első fényszórók aljára és egy aprócska spoiler a csomagtérajtó tetejére. A fazonírozás jelentéktelensége miatti szerénykedés érthető, de azért nem kell elbújnia a tervezőnek, a PT Cruiser maradt, ami volt, és egy leheletnyivel tényleg kicsit újabbnak hat.

A belteret elsősorban a burkolatok cseréjével újították föl, szerencsére néhány alkatrészt ki is cseréltek. A korábbi borzalmas légbeömlőket jó kis alfás billenőgömbök váltották, a középkonzol tetejére odakerült a 300C-ben is megtalálható analóg időmérő, és nagyon fontos, hogy a 80-as évekből maradt ablakmozgató gombokat a 90-es évek maradékaira cserélték. Szakítottak az ülésre szerelt könyöklőkkel, helyüket a kor szellemének megfelelő, ülések közé beépített, hűthető, tápcsatlakozót és tolltartónyílást (!) rejtő könyökpihentető szerkezet vette át.

A középkonzol alján búvó pohártartó rekeszek szélét csilivili krómozással körítették, és kicsivel megnőtt a feneketlennek továbbra sem nevezhető kesztyűtartó űrtartalma. Az autó továbbra is keskeny, az ajtókat folyamatosan, egymást időnként böködik az elöl ülők. A 2006-os modellekhez rendelhető Boston Acoustics hifi mostantól minden modellváltozathoz MP3-lejátszó funkcióval bővül, a kabrió hat hangszóróval, a csukott változat gyárilag beépített mélynyomóval is rendelhető.

A dízeltúrán a 2,2-es CRD motorral szerelt Cruisert próbáltuk. 25%-kal lett erősebb a motor, mostantól 150 lóerős, maximális nyomatéka maradt 300 Nm. Az elődöt nem vezettem, így nem tudom megmondani, érződik-e a 30 lóerő különbség, de arról jó képet fest, mennyire nem mindegy, hogy 150 benzines avagy dízel lóval van dolgunk.

A PT Cruiser kegyetlenül meglódul alacsony fordulaton, még hármasban sem kell erőltetni, hogy megcsikorduljanak a kerekek, de a kezdeti vehemenciát gyötrelmes semmi sem történik követi. Tökéletesen laposan, minden izgalom nélkül gyorsul, majd a leszabályozás előtt érezni, hogy jártányi ereje is elfogy, ekkor lehet kapcsolni a következő fokozatot, hogy újabb vértelen gyorsítási szakasz következzen.

Ezt ötször lehet eljátszani a hosszú rúdra helyezett, kedves külsejű, kispolskis váltógömb átmozgatásával, és ekkorra akár 180-nal is száguldhatunk. A nyers számok szerint a korábbi 12,1 másodperces 0-100-as gyorsulás 10,8 másodpercre csökkent, ami ebben az autóban véleményem szerint teljesen irreleváns adat.

A futómű zajszintjét 5-7 decibellel szorították le az ajtóküszöbökbe épített kiegészítő szigetelés, az A-oszlopokba tömött hangelnyelő hab és az első ajtók áttervezett belső szigetelése segítségével. Továbbá megvastagították a műszerfal, a motortér és a motorháztető burkolatait is. Az autó megtartotta sokrétűen variálható belső terét, a korábbi 25 helyett mostantól azonban 32 különböző kialakítással játszhatunk.

Kibővült a modellek alapfelszereltsége. Az első utasoknak - a 2006-os amerikai előírásoknak megfelelően - alapáron járnak az első, szakaszosan nyíló légzsákok és a térdlégzsák. Gyerekeinket ISOFIX-horgok és a hátsó ajtókba szerelt biztonsági zár védik. A sofőrülés hat irányban elektromotorral mozgatható, a gerinctámaszt csavargatós gombbal állíthatjuk megfelelőre. A korábban a visszapillantó tükör alá helyezett, hőmérsékletet, iránytűt, fogyasztást kiíró információs képernyő a műszefal üzemanyagszintet, motorhőmérsékletet jelző mutatói alá költözött.

A PT Cruiserből eddig 875 000 fogyott világszerte. PT Cruisert nehéz racionális döntés alapján venni, kicsi a csomagtartó, magas, de szűkös az utastér, a motorok között pedig nincs igazán vérpezsdítő darab, még a 2,4-es turbó 223 lóereje sem képes 200 fölé gyorsítani a magas kasztnit. PT Cruisert nem is ésszel vesz az ember, inkább amolyan meglátom-akarom döntéseket sejtek a háttérben. Érteni értem, megérteni már kevésbé bírom. A VW Bogár és a Citroën 2CV után mindenesetre biztos helye lesz pár év múlva az értelmetlen kultuszautók osztályában.