Kényelemkocka
Maradnak az egy és két számjegyű utak, amiken limbózhatunk napestig. Már amikor limbózik, gyakran ugyanis szekérként (Krakkóból hazáig) döcög a sokat dicsért és szidott szerkezet, aminek kapcsán a következő vicces szavakat hallhatjuk kedvenc Autódoktorunk száján: gömb (ez egy zöld, tekegolyónál kisebb szódáspatronra emlékeztető golyó, amit rendetlenkedés esetén tölteni, újabb rendetlenkedés estén cserélni kell 12 000/db áron), központi gömb, sportgömb (ez utóbbiak az előbbiek más méretű változatai), négyszögszelep, hidraulikaszivattyú, gólyaláb. Ilyen alkatrészek egy rendes kocsiban nincsenek, így senki se aggódjon. Aki hidrós Citroennel jár, úgyis tudja.
Szóval amikor olyan kedve van, a világ legkényelmesebb autóinak egyike, gyakorlatilag egy vízágy érzetét keltheti a budapesti utakon. Előfordul az átmeneti állapot, amikor a hagyományos kocsikhoz képest csak az tűnik fel, hogy mintha leaszfaltozták volna a Thököli utat. Legrosszabb a szekér, amit a hardcore sportkocsisok a kellemesen feszes jelzővel illettek. Himbálódzás közben annyira semmi sem történik, hogy egy mozgó szanatóriumnak felel meg, ami több mindenre is okot ad. Egyrészt felfedezzük az automata klímát (tekerős, nem gombos), meg minden elektromos ablakot emelő gombok legváratlanabb helyeken történő felbukkanását (összesen 17 db, gyerekzárral).
Másrészt a kempingasztal méretű műszerfalat, ami jótékonyan köti meg a kb. tíz négyzetméternyi ablakon beszűrődő napfény minden melegét és a felfelé nyíló kesztyűtartót - a nálam elhelyzett dolgok a felét sem töltik ki: gépkönyv (francia és német), spanyolnyelv-könyv, egy garnitúra csavarhúzó, fogó, 4 db CD, térkép, használt zsepi, 3 db kisflopikábel, két negyveneres IDE-kábel, Com port és néhány kazetta abból az időből, amikor még magnó volt benne.
A meditatív szundikálásból néha fel-felriadunk, amikor a vezető feje feletti belső hőmérséklet mérő pici ventilátor csapágya éktelen sikításba kezd, majd abbahagyja, vagy a kellemetlen csippanásokra, amik különféle hibákra figyelmeztetnek, úgymint nem működik az ABS (ilyenkor valóban nem működik), különös oknál fogva defective lesz a side lamp, ami hol az ajtó alján lévő piros-fehér lámpa kiégését, hol a helyzetjelző elfáradását jelöli. Esetleg a fékezéskor következetesen megszólaló csippanásra, amivel a nem működő féklámpáról informál bennünket a kocsi. Ilyenkor félreállunk, megigazítjuk a válltömést, majd a csomagtartó felnyitásával megközelítjük a műanyag banánt, amiben jelentős mennyiségű izzó kapott helyet, de ezekkel nem törődve rántunk egyet a vezetékkötegen, ami a banánba megy, és nincs több csippanás. Üdítő, amikor a nyafogás csak a kifogyni készülő ablakmosó folyadék miatt szól, ilyenkor hamar megkönnyebülünk.
Az eddig eltelt kilométerek alatt komolyabb gondot nem okozott. Egyszer hívtam trélert, mert menet közben leállt. Mire odaért a segítség, az autó is beindult. Egy korábban belegányolt gyújtáselektronika túlmelegedése felelt a hibáért, gyárira történő cseréjével a probléma megszűnt. Egy darabig oda volt a motorolajért, de ez drága és környezetszennyező csemege, így jobbnak láttam a szelepszárszimeringek cseréltetését, hatásos beavatkozásnak minősült. A fentieken felül kizárólag minden autón kopó-fogyó-tönkremenő dolgok kötelező cseréje aktualizálódott, úgymint fékbetétek, kipufogó, motorolaj, váltóólaj, izzók. Tulajdonképpen megbízható, mert családunk nullkilométeres autója többet rakoncátlankodott ennyi idő alatt.
A száraz tények és adatok ismertetése előtt kötelességemnek érzem tudatni, hogy a haszáltpiac e remek példánya létezett gázolajos motorokkal és V6-osokkal is, mindkettőből kétfélével, volt még turbós kétezres a második (de)generációban, az általam használt ötajtós mellett közkedvelt volt a kombi, amiben gokartozni is lehet, akkora a csomagtartója. '94-ben a vásárlók igényeinek (és a biztonsági előírásoknak) engedve elvetették a védjegyül (is) szolgáló, szép és kényelmes egyküllős kormányt, mert nem fért el a légzsák. A hozzá tartozó szögletes műszerfalat is jóval jellegtelenebb, kicsit japános beütésű egységgel pótolták, szerencsére a belső változtatásokat itt abbahagyták. Kívül '94-től más a XM felirat kalligráfiája, eltűnt a hátsó spoiler, elöl a márkajelzés a hűtőmaszk közepére költözött. 2000-ig gyártották a típust, kisebb nagyobb változtatásokkal. Egy ilyen fiatal példány ára ma is elérheti a 12 000 Eurót a használtautó-kereső portálok kínálatában.
A felfüggesztésről annyit érdemes tudni, hogy korábbi változatai sok autóban előfordulnak, a teljesség igénye nélkül: Maserati Merak, W126 Mercedes. A konstrukció régóta áll fejlesztés alatt, ebben a Hidraktív II generáció szerepel, mostani C5 ösökben pedig a harmadik, amelynek karbantartási igénye már 200 000 km. A felfüggesztés igénytelen, szervizbe vinni a hagyományos felfüggesztéssel szerelt autók vonatkozó alkatrészeinek tönkremenési rátájval egy időben kell. A hasonló évjáratú Swiftek árával megegyező költségen beszállhatunk egy '91 es XM-be. A választás csak ízlés kérdése.
|
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
