Ezért világít az autójában a sárga check engine lámpa
A lambda szondát vagy más néven oxigén szenzort minden katalizátoros autós ismeri, mert már egyszer biztos volt baja vele. Vagy legalábbis azt mondták, hogy az a rossz. De mi ez valójában?
Az oxigén szenzor vagy lambda szonda szinte egyidős a katalizátorral a járműiparban, és az a funkciója, hogy jelet adjon a befecskendezést vezérlő elektronikának, hogy a motorban a kipufogógáz alapján milyen az égés, milyen hatékony a munkavégzés. Ez két okból is fontos nekünk: az egyik, hogy takarékosan és nagy teljesítménnyel, kedvező fogyasztással autózzunk, másrészről pedig olyan összetételű gáz jusson a katalizátorba, hogy az a káros komponenseket hatékonyan tudja átalakítani kevésbé káros komponensekké. Ezek a káros komponensek a szénhidrogén, a szén-monoxid és anitrogén-oxid. Ezért hívjuk a katalizátort három komponensre ható katalizátornak, amit korábban az amerikai 3-way catalytic converter elnevezésből tévesen három-utas katalizátornak fordítottak.
A kipufogó gázokban lévő, fel nem használt, szabad légfelesleget elterjedten lambda görög betűvel jelölik, innen a lambda szonda elnevezés. Az oxigén szenzor hasonlóan helyes, mert tulajdonképpen nem csinál mást ez az érzékelő, mint összehasonlítja a levegő oxgiéntartalmát a kipufogógázban lévő oxigéntartalommal.
Ez a motor üzemanyag ellátását biztosító befecskendező rendszernek egy nagyon fontos jel, ráadásul a károsanyag emissziót közvetlenül befolyásolja, ezért az OBD (öndiagnosztikára képes) rendszerrel felszerelt autók folyamatosan monitorozzák működését, és amikor valami hibát észlelnek, azonnal felvillan egy sárga check engine lámpa a műszerfalon. Ezzel együtt általában a motorerő is csökken, a fogyasztás nő, az alapjárat egyenletlenné, vagy magassá (vészüzem) válik.
Hogyan működik egy lambda szonda?
Az oxigén szenzor három fő részből áll össze, van az érzékelő, ami nem más, mint egy bevonattal ellátott kerámia test, van a belsejében elhelyezett fűtőtest, valamint az egészet összefogó ház. Az egyész nem nagyobb egy jó kubai szivarnál, általában 18-as finommenettel csavarozható be a katalizátor elé, de amennyiben az újabb autónk a katalizátor hatékonyságát is ellenőrzi, úgy a katalizátor mögött is van egy.
A belső kerámia test egy szilárd elektrolitot képez, amelynek két oldalán eltérő koncentrációjú oxigén esetén feszültségkülönbség keletkezik. Minél nagyobb az oxigén koncentráció különbsége, annál nagyobb a feszültség, akkor pedig a keverék túl dús, csökkenteni kell a befecskendezett mennyiséget és fordítva. A referencia érték a levegő oxigéntartalma, ami a kerámia test belsejébe van vezetve, a kipufogógáz pedig a külsejével érintkezik.
Az alkatrész csak akkor működik megfelelően, ha már elérte a nagyjából 300 fokos üzemi hőmérsékletét, de ez csak akkor valósul meg, ha a kipufogógázok már kellőképpen felmelegítették. Ezért aztán van külön beépített fűtése is. Ezek az úgynevezett négy vezetékes szondák, amelyek ma már szinte kiszorították a korábbi két vagy háromvezetékes társaikat.
Miért villan fel a check engine lámpa?
Ez egy viszonylag egyszerű rendszer, viszont az üzemeltetési körülményei nagyon zordak. Eleve nagyon nagy a hőingás a működés és a nem üzemelő motorú autó között, rossz helyen van, ezért jelentős mechanikai terhelés (pl. remegés, rezonancia) is éri, ráadásul közvetlenül érintkezik a kipufogógázokkal, amelyek kémiailag kikezdik. Ezt tetézi, hogy az elektronika éberen figyeli a működését, és már kis jelkimaradás vagy nem értelmezhető jel esetén is azonnal check engine lámpa lesz a jutalmunk, pedig lehet, hogy csak időszakos hiba volt és nem érzünk semmit az autón.
A jelkimaradás hátterében gyakran a vezeték sérülése vagy a testhiba áll. Ennek egyik oka lehet, hogy az öreg lambdaszonda ki-, majd beszerelése során az elhasználódott vezeték könnyedén megsérül, tudtuk meg a Bárdi Autó szakértőitől.
Sokszor tör borsot a tulajdonosok orra alá a belassuló lambda szonda is, ez pedig többnyire a kerámiatesten vagy az egész házon keletkező lerakódásokra vezethető vissza. Ezek a lerakódások elsősorban az égéstermékekből alakulnak ki, például az olajat fogyasztó motor hamar kivégzi a labda szondáit, de a pancsolt benzin sem tesz jót neki. Gyilkosa lehet még a sok hidegindítás, a rövid utak és a mechanikai sérülés, bár amennyiben ez lehetséges, védett helyre szerelik.
Milyen lambda szondát érdemes vásárolni?
Az oxigén szenzor tipikusan az az alkatrész, amit nem érdemes bontóból használtan venni, mert állapota, működőképessége kívülről láthatatlan. Ráadásul annak ellenére, hogy a csatlakozója átalakítható és a menete szinte mindig 18-as, nem biztos, hogy kompatibilis egyik a másikkal. Beszerelés után jön a feketeleves, a hibakódtörlés után sem megszűnő sárga lámpa.
A jó hír az, hogy mára már nagyon sok, jó minőségű utángyártott oxigén szenzort lehet kapni, amelyek hasonlóan tartósak, mint a gyári első szerelésű.
A jó hír az, hogy mára már nem kell sokat fizetni egy gyári minőségű lambda szondáért. A Bárdi Autó szakértői a Denso szondákat ajánják, amelyek csúcsminőséget képviselnek a piacon. Mint a világ egyik vezető autóalkatrész-beszállítója, a Denso szinte az összes, hazánkban forgalmazott gépjárműhöz kínál lambda szondát.
Cikkszám példák a Bárdi Autó DENSO lambda szonda kínálatából: | ||
Mihez jó? | Gyártási év: | Bruttó kiskereskedelmi ár: |
Opel Vectra B; 1,6 | 1995 - 2003 | 11 297 Ft |
Volkswagen Golf; 1,4 TSI | 2005 - 2009 | 16 652 Ft |
Mazda 6; 1,8 - 2,3 | 2005 - 2007 | 18 999 Ft |
BMW 3 E46; 316i | 1998 - 2005 | 20 996 Ft |
Fiat Punto 1,2 16v | 1999 - 2009 | 22 804 Ft |
Suzuki Swift III; 1,3 | 2005 - 2011 | 36 999 Ft |
* A táblázat a www.bardiauto.hu webshopban található árak és termékek felhasználásával készült. |
A cikket a Brand & Content készítette a Bárdi Autó megbízásából. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.