Autóbalesetem volt, most mit tegyek?

Nem számít, hogy évtizedek óta vezetünk, miénk a világ összes rutinja, vagy épp csak most bontottuk ki a friss, ropogós jogosítványunkat a borítékból: a közlekedés veszélyes üzem. Baleset – sajnos – bárkivel történhet, egy pillanat is elég, hogy bekövetkezzen a baj. Ez egy olyan helyzet, amire talán senki nem készül tudatosan, mégis fontos, hogy a lehetőségekhez mérten hideg fejjel, átgondoltan cselekedjünk.

Az első teendők

Ha baleset részesei vagyunk, talán az első, amit tennünk kell, hogy mérjük fel saját helyzetünket. Ilyenkor dolgozik az ijedtség és az adrenalin, de azért próbáljuk meg felmérni, megsérültünk-e, ha igen, mennyire. Ugyanezt próbáljuk meg kideríteni utasainkról is. Ezen a ponton kell gyorsan felmérni a helyzetet is: hol vagyunk, mi az elhelyezkedésünk, láthatóak vagyunk-e, ég-e valami, vagyis röviden: a pillanatnyi helyzetünk rejt-e magában további veszélyeket – például autópályán éjszaka minden világítás nélkül maradtunk keresztbe fordulva vagy esetleg lángok csapnak fel a motortérből stb. Ilyenkor rendszerint egy gyors helyzetfelmérésre van időnk, és azt kell megtudnunk, szükséges-e cselekednünk ezen a téren. Mielőtt kiszállunk, győződjünk meg arról, hogy ezt biztonságosan megtehetjük. Ezután a baleset többi résztvevőjének állapotát is fel kell mérnünk, hogy eldönthessük, szükséges-e a mentőket, rendőrséget értesíteni.

Természetesen nem várható el senkitől, akinek nincs szakirányú végzettsége, hogy minden kétséget kizáróan megállapítsa, megsérült-e valaki. Vannak helyzetek, amikor ez teljesen nyilvánvaló, míg máskor csak fájdalom, szédülés és egyéb tünetek utalhatnak arra, hogy valakinek ellátásra van szüksége. Ha van sérült, akkor a segélyhívás mellett az elsősegélynyújtást is meg kell kezdenünk. Persze sokan megijednek, leblokkolnak, vagy esetleg úgy érzik, nem mernek hozzáérni a sérülthöz – ezt az érzést le kell küzdeni, hiszen életek múlhatnak azon, hogy időben érkezik-e a segítség.

Ugyancsak lényeges a helyszín biztosítása. Alapvetően a balesetben érintett járműveket nem szabad elmozdítani a helyükről, különösen akkor, ha vitás a helyzet, és rendőrt is hívtunk. Az elakadásjelző háromszöget a KRESZ előírásainak megfelelően lakott területen belül 50, azon kívül 100, míg autópályán 150 méterre kell elhelyezni az utolsó érintett autóhoz képest. Lényeges, hogy jól látható, észlelhető helyet találjunk neki, így elkerülhetőek az esetleges újabb ütközések. A baleset helyszínétől függően gondoskodni kell arról is, hogy az utasok biztonságos helyen tartózkodjanak, amíg a segítség oda nem ér: autópályán például a szalagkorláton kívül várjunk. Mindenképpen vegyük fel a láthatósági mellényt.

Papírmunkára is szükség van

A mentőket értelemszerűen akkor kell értesítenünk, ha van személyi sérülés, vagy legalábbis felmerült annak gyanúja. Ilyenkor elengedhetetlen a rendőri intézkedés is, de akkor is szükség lehet az egyenruhások közreműködésére, ha nagyobb értékű anyagi kár keletkezett, vagy a felek egyszerűen csak nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében, illetve akkor is, ha rendőri biztosításra van szükség a helyszínen, akár tűzoltási munkák, akár a baleset helye, jellege miatt. Ha valamelyik fél ragaszkodik a rendőri intézkedéshez, akkor azt a többi érintettnek is meg kell várnia. Vitás esetben nem árt fotókkal dokumentálni a baleseti helyszínt, hogy később legyenek eszközeink a bizonyítás során. Törekedjünk arra, hogy beazonosítható legyen az útszakasz, látszódjanak például jelzőtáblák, ha vannak a közelben.

Nagyon fontos lépés az úgynevezett betétlap, más néven a kék-sárga baleseti bejelentő nyomtatvány pontos és hiánytalan kitöltése. Szép dolog a kölcsönös bizalom, de nem árt azért hivatalos okmányok alapján ellenőrizni, hogy mindenki valós adatokat tüntetett fel. Fontos elem továbbá a helyszínrajz, valamint a tanúk megléte, és persze az aláírást se feledjük! Ma már nem feltétlenül kell a kesztyűtartóban lapulnia a bejelentőnek, az e-Kárbejelentő minden gyakori okostelefonos rendszerre letölthető, így akár a helyszínen is beszerezhetjük a dokumentumot.

Egy óriási hiba, amit mindenképp kerüljünk el

Mivel a baleset okozója számára egy ilyen incidens a bonus-malus fokozat romlásával, így a díj emelkedésével is jár, előfordulhat, hogy valaki a hivatalos út kihagyásával, megkerülésével próbálja elsimítani a helyzetet. Ez igen kockázatos lehet, ugyanis senkinek nincs a szemébe építve a kárszakértő, sokszor még a karosszériajavítással, fényezéssel foglalkozó szakemberek is csak megbontás után tudják megállapítani a sérülés mértékét, a szükséges javítás várható összegét.

Így a helyszínen hiába látszik az, hogy csak egy kicsit sérült a lökhárító, amiért a károkozó rögvest a zsebünkbe nyomna egy húszezrest. Később könnyen kiderülhet, hogy a műanyaghegesztés, az előkészítés és a fényezés összesen mondjuk 50-60 ezer forintunkba fájhat – ezt később már aligha fogjuk tudni behajtani, le kell nyelnünk a békát. Vagy éppen egy közepesnek tűnő ütközésnél is lehet, hogy csak annyi látszik, hogy behorpadt a hátsó sárvédő, később ellenben kiderülhet, hogy elmászott az egész futómű, és mondjuk ki kell cserélni a hátsó hidat.

Bízzuk inkább a biztosító kárszakértőjére a feladatot, mi pedig csak annyit állapítsunk meg a helyszínen, hogy biztonságosan és szabályosan haza tudjuk-e juttatni lábon az autót. Ha nem, akkor autómentőt kell hívnunk. Ebben bizonyos esetekben a biztosítónk is segít: az Allianz Assistance szolgáltatása például helyszíni műszaki segítségnyújtást tartalmaz, vagyis vagy a helyszínen üzemképessé teszik az autónkat kisebb kárnál, vagy nagyobb baj esetén szükség szerint bevontatnak a legközelebbi javítóműhelybe, hazaszállítják utasainkat.

A baleset utóélete

A baleset tényét a szükséges dokumentumok kíséretében minél előbb be kell jelenteni a biztosítónknál. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erre hivatalosan a károkozónak öt, a károsultnak harminc munkanap áll rendelkezésére, míg casco-kár esetében a szerződési feltételek szerinti idő, lehet, hogy csupán csak egy-két munkanap. A bejelentés ma már jellemzően megtörténhet telefonon vagy online ügyfélszolgálaton keresztül, valamint internetes felületeken is.

Innentől már biztosítója válogatja, hogy milyen segítséget tud és akar nyújtani ügyfelének. Nagyon hasznos lehet például a jogi segítségnyújtás, mind a károkozó, mind a károsult fél számára. Utóbbi így megtudhatja, milyen igényekkel léphet fel a kárrendezés során, melyek azok, amelyek jogosak és melyek, amelyeket azonnal lesöpörnek majd az asztalról. Előbbi pedig a büntető- vagy szabálysértési eljárás során nem marad magára. Kínál ilyen szolgáltatást például az Allianz, partnerük ebben az ilyen területen komoly tapasztalatokkal rendelkező D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.

Vannak olyan társaságok, amelyeknél kizárólag a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötjük meg, de vannak olyan biztosítók is, amelyek különböző csomagokat kínálnak mellé – és itt nem kizárólag a cascóról lehet szó. Az Allianznál a már említett Assistance, valamint a jogi segítségnyújtás is egy ilyen csomag része. Az Allianz Autóm Komfort csomag ezen felül fedezetet nyújt a vezető és utasai által elszenvedett közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás vagy – szélsőséges esetben – baleseti halál esetére. A kötelezőhöz járó ingyenes csomag nemcsak a szeptember elseje után kötött, hanem a már meglévő szerződésekre is kiterjed.

Kötelező biztosítással minden autósnak rendelkeznie kell. Biztosítóváltásra pedig alapesetben évente egyszer, az aktuális szerződés évfordulóján van lehetőség. Ez korábban egységesen december 31-ét jelentette, ma viszont már attól függ, mikor vásároltuk az autót, és kötöttük meg a biztosítást. Amikor váltáson gondolkodunk, és összehasonlítjuk az elérhető ajánlatokat, nemcsak a biztosítási díjat érdemes nézni, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokat is.

BRAND & CONTENT