Kispóktól Nagypókig

Autós bulikra járni jó. Régóta tudjuk ezt Tündéremmel. Perkupa sajnos kimaradt, egyszerűen nem tudtuk megfelelően tologatni a hétvégi beosztást. Jutott azonban idő a tavaly megkóstolt gárdonyi Nemzetközi Fiat126 találkozóra (idén volt a hetedik!), és a kezdetektől soha ki nem hagyott Családi Veterános Találkozóra Balatonakaliban.

Egy borult, enyhén esős szombat reggel felkerekedtünk a Tramppal, felcsatoltuk a lakókocsit (erről hamarosan bővebben), és lecsapattunk Gárdonyba. A kapunál egy csapat lengyel és jónéhány ismerős arc fogadott. Gyors köszöngetés után becsekkoltunk, és lehorgonyoztunk a gyepen.

A kellemetlen idő (18-20 fok és kitartóan szemerkélő eső) ellenére meglehetősen sok, kb. 120 autó fogadott a kempingben, és bizony tisztességes mennyiségű szlovák, cseh és lengyel gép is érkezett.

Ahogy illik, a modding minden válfaja képviseltette magát. Szerencsére a Tesco-Homashita-fatelep iskola képviselői kevésbé voltak dominánsak, mint egy átlag merítésben, a rat-style és az igényes átalakítás vitte a prímet.

Az überbefosás persze az őshazából érkezett. A rendszámos, csővázas P126-Buggyt és a 126BIS-ből készült kétcsomagtartós roadstert mindenki megnyálazta kicsit.

Persze az eredetiségre törekvő, vagy legalábbis azt minimálisan meghaladó gazdák is villantottak rendesen, némely autó első pillantásra is azonnal hozta az Égig érő fű, a Szeleburdi Család, vagy a Falfúró lakótelep-szocialista nosztalgiáját.

A tájékozódási versenyt és a felvonulást idén sajnos a Tramp okozta eső-fóbiánk miatt kihagytuk, az ügyességi versenyeken azonban igen jól mulattunk - hiába, ez is addig jó igazán, míg nem magad szívsz a feladatokkal :)

A tavalyihoz hasonlóan idén is a felvonulás volt a szombati csúcsprogram, amelynek zárásaként elkészült egy kiváló légifotó, ezt engedelmükkel idenyúlom (van még néhány, megnézhető a fiat126.hu-n!)

Az este természetesen némi mértékletes pálinkafogyasztással, eredményhirdetéssel, tombolahúzással és karaoke-val zárult, ezt mi személyes okokból (khmmm... lakókocsi-avatás...), nagy sajnálatomra átaludtuk.

Reggel felcsatoltunk, elköszöntünk, és megígértük, hogy 2012-ben is jövünk.

Aztán múlt hét végén újra Trampra kaptunk, és Balatonakalit vettük célba.

Nem is nagyon emlékszem, hányadik alkalom ez. Valamikor 1999-ben kezdődhetett, hogy a zajos-zenés-zörgős nadapi vadkempinges Nyári Találkozó mellett megjelent az igény egy nyugodt, csendes, családias találkozóra is. A Strand-Holiday (akkor még csak Holiday) Kemping fogadta be a higgadtabb veteránbuzikat, és azóta is ide járunk vissza.

A találkozót szervező Trabant-Wartburg Klub okán domináns a kelet-német vonal, de visszajáró vendég itt MG Midget, Ford Escort, megfordult már egy egész Tatra-különítmény, három német Melkus is. Rendszeresen érkeznek skodások, és néhány évvel ezelőtt valahogy hozzánk csapódtak a mopedautósok is. (A lent látható piros lélekvesztő gazdája Ceglédről érkezett, az olyan jó hétórás út...) Vezettem itt már Velorexet, a paletta kimaradt színeiről pedig Pék Tamás gondoskodik, aki hol Daciával, hol P125-tel, hol pedig a szinte hétköznapinak mondható púpos Wartburggal érkezik.

Kötött program persze alig, csak megszokott, hagyományos pontok vannak. Szombatra tájékozódási verseny, időkorlát nélkül, tekintettel a hajlott korú járművekre. Estére szokás szerint Deák Atti készíti a vacsorát, a gyerekeket meg mesefilmek kötik le, Pokémon helyett persze Varázsceruza és hasonlók. Estére meg felnőtt filmek, na nem Michelle Wild, inkább Louis de Funes mentén.

A fennmaradó időben fürdés volt, egymás autójának vizslatása és sztorizgatás ezerrel, hajnalig. Meg gyerekek, minden létező autóban. Kell ilyen is néha.

Vasárnap ennek is vége lett - a szezonnak azoban korántsem. Minket még vár augusztus 11-14 között Alsóörs, a TWK Nagy Nyári Találkozója (már itt vagyunk a kempingben, várjuk, hogy beérjen minket a sereg) - és persze egy hétre rá Nyíregyháza és a KGST Party...