Kétezer munkaóra és egy kupé

Gyuri autója azonnal az érdeklődés középpontjába került, ahogy megláttuk a képeket. Nem volt egyértelmű a szerkesztőség álláspontja, hiszen volt, akinek tetszett, volt, aki rondának látta, de a befektetett munka alapján mindenképpen megérdemelte, hogy díjazzuk.

Hiszen a ráköltött pénzt lehet számszerűsíteni – ez nem egész 700 ezer forint – de a több mint kétezer munkaórát már nehezebben. Hiszen már csak 4000 forintjával számolva is nyolcmillió jön ki, azt pedig egy Astrára nézve nem kevés. Bár tény, hogy a végeredmény egy teljesen egyedi, ilyen formában sosem létezett Opel lett.

Egy 1996-os GL sedan és egy kétajtós GSi karosszéria összegyúrásával született ez a kupé, ami a valóságban teljesen homogén és egységes formát mutat. Persze itt nem ér véget minden, G-Astrás motorháztető, teljesen clean jobb oldal, finom részletként W111-es Mercedes visszapillantó-tükör, VW Bogár kilincs… Ez így felsorolva csupa-csupa szentségtörés és egymásra dobált alkatrész, de meglepő módon megférnek egymás mellett. A Ronal Turbo felnik pedig a lehető legstílusosabbak, kivétel nélkül mindannyian rajongunk értük. Ja, és a hátsó szárny a dél-afrikai 200TS-ek sajátja.

Odabent is kitombolta magát a soha le nem álló átalakító-droid, bár tény, hogy a sosem volt tetőkárpittal meggyűlik még a baja, nem egyszerű kitalálni, hogy térben ki, kivel találkozzon a világító kapaszkodók körül. Elsőre feltűnik a működő klímás G Astra műszerfal és a Traction Control kapcsoló (szintén funkcionál). Ennek bereszelése sem volt egyszerű, hiszen az F Astra szellőzőcsövei teljesen máshol futnak, mint az utódmodellé.

Az ülések az első G Astra OPC-kből jöttek, nem könnyű hozzájutni egy párhoz, keresett portékák lettek az átalakítók körében. Akad még persze munka bőven, itt-ott látszik az el nem dolgozott ajtóborítás, kilóg egy-két vezeték vagy nem illeszkedik pontosan két beltéri elem, de alapjában véve egyben van odabent is.

Megesküdtünk volna, hogy a kipufogóba egy sima négyhengeres C16-pufog, de a motorháztetőt felpattintva kicsit más szívósorral szembesültünk, mint amilyet vártunk. Az Opel jól ismert 2,5 literes V6-osát tuszkolták a motortérbe, ami mégsem tűnik zsúfoltnak, hiszen teljesen clean ez is, az akkumulátor a csomagtartóban lakik, és szép, textilre emlékeztető minta a fényezés odabent. Tök jó, konstatáltuk Csikóssal, bár minden bizonnyal erősen terheli a nehéz V6 az első futóművet, de megbízhatóan működik a dolog és kész. Egy teljesen egyedi, rengeteg pöcsölést és kitartást kívánó munka eredménye, ami mérföldekre áll az alumínium vasalódeszkákkal és Power fuel-matricákkal dekorált borzalmaktól.

Gyuri megérdemelten kapta meg a hétvégi bulira a Tankcsapda koncertbelépőt (regisztráljon, van még hely!) és az Opel Szerviz 4 (+fékbetét)-csomagot (bár kíváncsi vagyok a szakik arcára, ha beállít a V6-os Omega fékekkel szerelt kupéval). Mivel a ralis Bíró-család nem tud ott lenni, így Gyuri lesz az, aki csapat majd egyet Smokin’ Jo Winkelhock-kal a DTM Vectrában. Ezt a kupét pedig önök is megnézhetik a Legendák találkozásán, feltéve, ha nem a döbbenetes légi bemutatót követik majd meredt nyakkal. Csak nézzék, merre lépnek közben: ez a kupé földközelben tartózkodik. Részletes programfüzetet itt találnak, a térkép pedig így néz ki. Gyerekkel-nagyival, kutyával-macskával és struccal, mindenhogyan lehet érkezni, unatkozni senki nem fog.

 

Mi pedig most Zách Danival elindulunk és temérdek kamerával felszerelve meglátjuk, mit hozunk ki a mai csapatásból.