Az öreg huligán megmutatta
Most hétvégén (szeptember 14-15,) volt a World Series by Renault a Hungaroringen. Szombaton elég cudar volt az idő, délelőtt úgy zuhogott az eső, mint ha fentről valaki az egész nyári lemaradást ebben a pár órában akarta volna bepótolni. Én most láttam először élőben formula autókat esőben száguldani, meg is jegyzem az élményt egy életre. Sosem hittem volna, hogy ezek a dögök tényleg képesek az esőgumijaikkal a vizet tízméteres magasságba spriccelni, és hogy a negyedik-ötödik autó elhaladása után már tényleg szinte semmit nem látni a mezőny többi részéből.
Tényleg volt minden, amit csak ember akarhat egy ilyen családi rendezvényen, talán csak a hangzavar nem volt gyerekbarát – az igazán felkészülteket ez sem tántorította el, hoztak a kölköknek füldugót, fülvédőt. Megvoltak a kötelező elemek: Kresz park, ugrálóvár, lángosos, kürtőskalácsos, Renault termékbemutató, meg természetesen a Renault-fanatikusok autóinak bemutatása, hogy csak néhányat kiemeljek.
Sőt, volt totalcaros fotó-sátor is, ahol különleges hangulatú képeket lehetett készíttetni (többek közt én és a Renault 4CV az Eiffel-torony tövében, én és a Renault Espace, én és a Renault Alpine A110 témakörben). Ha már a totalcar helyszíni megjelenésénél tartunk, nem lehet szó nélkül hagyni a gyönyörű box-lányokat, akik igazán látványosan ábrázolták térben a totalcar logót.
Vasárnapra kisütött a nap, komoly tömeget kellett kezelniük a rendezőknek – nem csoda, nem elég, hogy ingyenes a belépés, de talán ez az a rendezvény, ami a legjobban átadja az embereknek a komoly pályaversenyek és az F-1 hangulatát –bárki bemehetett a paddockba, érintésnyire voltak a versenygépek és a szerelők. A folyamatosan zajló versenyek között betétprogramok szórakoztatták a lelátón összegyűlt tömeget, volt Infiniti Red Bull F1 show, Renault Trucks versenykamion bemutató, Renault Sport Show.
Mivel a Renault újra be akarja vezetni a piacra az Alpine márkát, a gyári pilóták a Renault Classic bemutató keretében az ötvenes és a kilencvenes évek közti Alpine modellekkel parádéztak a célegyenesben. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, ezért rászabadítottak az aszfaltra egy felfuvalkodott hólyagot. A nagyjából harminc éves Renault 5 Maxi úgy nézett ki mint egy szintollal felfújt, kisebbségi érzéses törpe. Az R5 eredetileg egy kisautó, de a szélesítéseknek, spojlereknek hála eredeti méretének kétszeresére nőtt, de ez az R5 Maxi esetében nem színjáték. A hátsó kerekeket hajtja a hátsó ülés helyére szerelt, 350 lovas, turbós motor. De minek is magyarázom, hiszen mindenki tudja, hogy nézett ki Ferjáncz Attila Renault 5-je (még ha az nem is épp egy Maxi volt).
Ezt a turbószörnyet nem a mi nyugdíjas rali-legendánk, hanem a franciák nagyon is aktív, de nem éppen fiatal versenyzője, Jean Ragnotti vezette. Az 1945-ös születésű Ragnotti megmutatta, hogy baromira nem számítanak az évek, úgy száguldozott a célegyenesben és csinált sebészi pontosságú piruetteket, hogy az embernek elállt a szava. És az öreg nem csak a célegyenesben tolta ki az R5 szemét, minden íven driftelt, ott is pörgött a száguldó autóval, ahol senki nem látta. Hol a muzeális Alpine-ok közt forgatta meg a kocsiját, hol velük szembe száguldva kezdett vad pörgésbe. Aztán kipattant a guruló kocsiból, felugrott a hátsó lökhárítóra és a spojlerbe kapaszkodva integetett a nézőknek, majd futva bepattant az autóba. Mondtam már, hogy az ember 68 éves?!
Természetesen egy kör erejéig betettem egy kamerát a kocsijába, de ez nem volt egyszerű. A szerkesztőségi GoPro lemerült, nem vette a töltést sem. De ilyen apróságok nem húzhatják keresztül a számításaimat, a szerelőktől kértem gyorskötözőket, és a GoPro tartójára ezekkel rögzítettem az iPhone-omat. Kicsit zombi kinézete lett az installációnak, de ahhoz képest, hogy csak a kocsi csupasz tetőlemezére fogathattam (ami természetesen rezgett, mint a kocsonya), egész használható anyagot gyártott. De ha egyetlen képkocka sem sikerült volna, a hangok, amiket az autó belsejében rögzített, önmagukban kincset érnek.
Monsieur Ragnotti kitett magáért, a bemutató alatt ismét sűrű gumifüstöt eregetett a célegyenesben és az az előtti és utáni kanyarokban, Látványosan keresztbecsúszva érkezett a közönség elé. A bemutató végeztével visszagurult a gyáriaknak elkülönített területre, ahol is meglátva, hogy még kezemben a kamerával veszem, azonnal körberajzolta fekete gumicsíkokkal a betont, egy pillanatig nem zavarta, hogy csak pár méter választja el a többi versenyautótól, kiszolgáló kamiontól. A pörgés után pedig egyetlen laza kézifékrántással úgy állt meg a saját boxának bejárata előtt, hogy szinte nyílegyenesen be tudott oda tolatni.
Vén huligán! Térdre borulok előtte.
Az igazi keményvonalas autóbuziknak pedig csináltunk egy hosszabb anyagot, sokkal több motorhanggal, turbóprüszköléssel.
Van, aki ennél is többre vágyna? Húsz percnyi belsőkamerás felvételem van, meg egy körbejárós, motormelegítős videó. Nem vagyok irigy, szívesen feltöltöm, hadd élvezze mindenki. De ezeket már nem adom csak úgy. Tessék lájkolni a totalcar.hu és a totalcarmagazine.hu oldalakat, (ez utóbbit ajánlani külföldi ismerősöknek, rokonoknak, barátoknak is ér, sőt, külön megköszönöm). Ha a mai napon összejön 50-50 új lájk (nem vagyok nagyigényű), megosztom a kincseimet. Na, milyen üzlet?
