1368 lóerő kárpótol a V8 hiányáért?

Az elektromos autók megítélése az utóbbi években egyre inkább tolódik a satnya, rövid hatótávú tejfölös doboz felől a jövőbe mutató, gyors, menő tárgy felé. Ott a Tesla, ami például úgy gyorsul le egy Alfa 4C-t, hogy közben vontat is egy Alfa 4C-t, vagy az i3-as BMW, ami ígéretes városi pusztító. Kevesen tudják, hogy mielőtt a belsőégésű motor ekkora teret nyert, komolyan versenyben volt a villanyhajtás a tömegek kegyeiért.

Például az első autó, amely túllépte a lélektani 100 km/órát, elektromos volt. A  La Jamais Contente  neve annyit tesz, mint  sosem elégedet , ezzel sofőr, Camille Jenatzy kedvesen a feleségére utalt. Az 1450 kilós autó kasznija torpedóra emlékeztet, amely ijesztően magasan, egy létravázon ült. A gép felépítését látva nem kevés bátorság kellett ahhoz, hogy valaki beleüljön, és rendesen odalépjen neki, már csak azért is, mert 1899-ben még nem nagyon létezett sem biztonsági öv, sem szilárd útburkolat. Volt viszont egy 200 voltos elektromos rendszer, két, egyenként 25 kW-os villanymotor, amelyek lánccal hajtották a kerekeket.

Jenatzy 1899 április 29-feszült neki a menetpedálnak – de furcsa ezt leírni -, és sikeresen gyorsított 105,88 km/óráig. A legnagyobb sebességre, amire akkor ember képes volt. Viszont nem telt bele három évtized, és Malcolm Campbel 280 fölé hajszolta a Blue Birdöt, persze ekkor már nem volt kérdés, hogy melyik megoldás lesz a legelterjedtebb.

Épp ezért volt érdekes az a videó, amibe pár napja futottam bele az Electric Fox nevű versenyautóról. Mielőtt belekattintottam, az tűnt fel, hogy a villany róka formára kiadja a brutális top-fuel dragstereket, de hiányzik a V8, ami miatt olyan vezetni ezeket a gépeket, mintha a pilóta egy atomvillanást lovagolna meg. A gyorsulási versenyek elektromos kategóriája persze még messze nem olyan elterjedt, mint a metanollal üzemeltett 6-7000 lóerős retteneteké, de potenciál ebben is a van.

Az Electric Foxot hat darab YASA gyártmányú villanymotor hajtja összesen több mint 1368 lóerővel és 2160 newtonméterrel. Ezt a teljesítményt egy 800 voltos lítium-ion akkucsomagból képes előállítani, mind a hat motornak saját vezérlője van, és a menetkész súly megáll 725 kiló alatt. A klasszikus, negyed mérföldes távot 7,631 másodperc alatt teszi meg, ami egy érdekes dolog: nézhetjük onnan, hogy a Bugatti Veyron Super Sportnak 9,7 másodperc kell ehhez, de onnan is, hogy egy jól beállított top-fuel gép egy jó sofőrrel megcsinálja 3,6 alatt.

Ettől függetlenül elképesztő látvány, ahogy a jellegzetes hanggal távolodik a villanydragster, és ami külön furcsa, hogy hallani a gumik nyikorgását, amit a metanolos gépeknél elnyom a gépzaj. Hogy ez-e a jövő? Az szinte biztos, hiszen a villanymotor minden paraméterében jobb tud lenni egy belső égésű motornál, a kérdés már csak az, hogy mikor készül majd elég kicsi, könnyű és gyorsan tölthető akkucsomag, ami kiszolgál egy hétköznapi autót is. És hogy akkor mi lesz az élménnyel? Az úgyis a mozgásból, a gyorsulásból, a csücskös kanyarokból és a szűkre vett féktávokból áll össze, hogy ehhez benzint égetünk-e, vagy ampert, szinte mindegy.