Amikor Walter Röhrl lenyomta Schumachert

Aki valaha is vezetett már versenypályán, vagy legalább gokartozott egy rendeset, tudja, milyen fontos a motiváció. Mindig jó, ha van valami támpont: egy másik versenyző, vagy egy stopper. Könnyen elvesztjük a fókuszt, ha csak céltalanul, egyedül körözgetünk – így nehezebb körről körre javulni. Nemcsak az amatőröknél van ez így, és hogy milyen érdekes történeteket szül a motivációkeresés, annak éppen a németek kétszeres világbajnok ralilegendája, Walter Röhrl az egyik legjobb krónikása.

 

Valamikor 2007-ben a Nürburgringen finomították az akkori friss, 997-es Porsche 911 GT2-t, Röhrl gyári tesztpilótaként rótta a köröket. Összehasonlítási alapként egy sor másik sportautót elvittek magukkal: a rutinos versenyző először egy Lamborghini Gallardót vitt fel, majd átült egy Ferrari 599-esbe, hogy azzal is fusson egy referenciaidőt. Az Adenauer Forstnál kiszúrt egy fekete autót, amely elég jó tempót autózott, megszületett hát az elhatározás: utol kell érni. Abban a helyzetben ez volt az a motiváció, amitől azt remélte, hozzásegíti a gyorsabb körökhöz. (a videó illusztráció)

Amikor közelebb ért, azt látta, hogy ugyanolyan Ferrari 599 az is, mint az övé, csak éppen nem piros, hanem fekete. Méterről méterre faragta le a hátrányt, keményen dolgozott minden tizedmásodpercért, az előtte száguldó Ferrari nagyon gyors volt. A Pflanzgartennél már csak harminc méter volt a lemaradás, a Galgenkopfhoz érve pedig szinte ott lihegett a nyakán, nagyjából két méterre. Röhrl úgy emlékszik vissza, hogy abban a kanyarban kicsit későn kormányzott be az elöl lévő Ferrari sofőrje, az autó feneke megcsúszott, mire ellenkormányozva összeszedte, Röhrl a belső íven megelőzte. A Döttinger Höhén túljutva 150-200 méter lehetett az előnye, amit a célig meg is tartott.

Röhrl ezután kigurult a pálya környéki közutakra, hogy visszahűtse a Ferrari fékeit, nem sokkal később pedig meglátta a tükörben a fekete 599-est. Félreindexelt, hogy elengedje, de az nem akarta megelőzni. Lelassított mellette, leeresztette az ablakot, és átszólt: „látnom kellett, ki az, aki gyorsabb nálam. Ha te voltál, akkor minden rendben” – mondta a srác, akit rögtön felismert. A hétszeres Formula-1-es világbajnok Michael Schumacher volt az.

És ha már motivációról beszélünk: bár Schumi azt mondta, minden rendben, belül közel sem ezt érezte. Ez még aznap este kiderült a Pistenklause étteremben. Amikor a Sachs mérnökei odaértek a vacsorához, elmesélték, hogy az azokban a napokban éppen velük tesztelő német klasszis mennyire dühös volt, amikor visszament a bokszba. Rögtön kiadta nekik az utasítást: nézzenek át mindent az utolsó csavarig, mert az nem lehet, hogy Walter Röhrl gyorsabb legyen nála. A történet aztán elterjedt a mérnökök és tesztpilóták között, és beépült a legendás Nordschleife folklórjába.

Forrás: Dan Prosser, az Autocar szerzője