Ilyen autót használnak a magyarok

Több mint 3,6 millió személyautó van forgalomban Magyarországon. Az autópark átlagkora 14 év, évente mintegy 700 ezer cserél gazdát a használtpiacon és 156 ezret hoztak külföldről, miközben nagyjából ugyanennyi új autót helyeztek forgalomba. Aki olvassa a Totalcar elemzéseit, nem lepődik meg az arányokon, ahogy azon sem, hogy állandó adatforrásunk, a Datahouse kimutatása szerint a dízelmotoros személyautók a teljes állománynak nagyjából harmadát teszik ki. Arányuk a következő években tovább csökkenhet. De mi van az adatok mögött? 

Néhány napja levelet küldött egy új Youtube-csatorna, a Data will talk to you gazdája, aki figyelmünkbe ajánlotta a magyar autóállomány változását márkánként bemutató animációját. A videón a manapság megszokott sávdiagramok segítségével követhetjük 2002-től 2017 végéig, ahogy Magyarország közel 300 ezer Lada és több mint 300 ezer Opel (főként Astra) országából végül félmillió Opel és több mint 400 ezer Suzuki, főként Swift országa lesz. A tizenöt legfontosabb márka sorrendjének változásai, és az arányok eltolódásai is sokat elárulnak a magyarok autózási szokásairól.

 Valósággal megbabonáznak az animációk, ahogy az a mozzanat is, amikor 2013 környékén, szinte a semmiből betör a legfelkapottabb márkák közé a BMW. Vonatkozó érdekesség, hogy ezt a fordulatot nem elsősorban az újautó-eladások eredményezték, hanem a 2010-es évek elején, tehát a válság után kezdődött időszak, amikor pusztán régi 3-as (E36 és E46) sorozatból évi 4-5 ezer darabot hoztak be Magyarországra használtként. Ugyanígy fontos az is, hogy a Daewoo, amely sosem volt népszerű az import-használtpiacon, bekerült a legfelkapottabbak közé a maga 60-80 ezer darabos mennyiségével.

A következő animáció az újként forgalomba helyezett autók márkánkénti sorrendjét, illetve ennek változását mutatja be 2000 és 2017 vége közt, szintén sok érdekességgel, tanulsággal.

Az már nem az infovideókhoz tartozik, hogy az elmúlt tíz évben milyen változatosan alakultak a dízel és benzines-eladások, illetve használtkénti forgalomba helyezések. A Datahouse szerint a 2008-as gazdasági válság előtt 170 ezer új autót adtak el Magyarországon, melyek közül 120 ezer volt benzinmotoros, a maradék pedig dízel, vagyis hetven-harminc százalék volt az arány az előbbiek javára. Ezt az állapotot tartom reálisnak.

A 2013-ban, amikor mindössze 56 ezer új autót adtak el egy év alatt, ezek az arányok szinte kiegyenlítetté váltak. Akkor az új autók 53 százaléka (kb. 30 ezer darab) benzines volt, a dízelek pedig 46 százalékot tettek ki, ami 25,5 ezer példányt jelentett. Ugyanebben az évben már ezerrel pörgött a használtautó-import és a teljes honosított mennyiségnek, vagyis több mint 70 ezer autónak a kétharmada dízel volt, a maradék pedig benzines. Azok vettek kintről dízelt, akik elsősorban az alacsony fogyasztásra koncentráltak, a fenntartási velejárókról és kiadásokról talán fogalmuk sem volt. Ez nem csak az óratekerésnek ágyazott meg, de az alkatrészpiacot is pörgethette. 

Mostanra az arány ismét megfordult, már a használtként behozott autóknak is csak kevesebb mint fele dízel, a maradék benzines vagy benzinelektromos hibrid. 

Eközben az új autók piacán az év első tíz hónapjában csak minden ötödik autó volt dízel, vagyis aki ezután dízelmotoros autót kíván venni, számíthat arra, hogy évekkel később nehezen, vagy nagyon nehezen fogja tudni továbbadni, míg a benzines, hibrid vagy villanyautók értéktartása és eladhatósága egyre kedvezőbb lesz. Az előbbiek piaci  részesdése ugyan éves szinten még csak hat százalék, de a darabszámnövekedés az elmúlt öt év alatt nagyjából nyolc-kilencszeres volt, míg a villanyautóké a piac egy százaléka, ami körülbelül 1500 példányt jelentett tavaly.

A fentiek kapcsán elég kontrasztos hír , hogy Norvégiában a tavalyi eladások 42 százalékát tették ki a villanyautók (globális rekordarány) és a Tesla Model 3 önmagában is a teljes mennyiség 11 százalékát tette ki. 

Aki további részletekre kíváncsi a magyarok autóvásárlási szokásaival kapcsolatban, olvassa el korábbi cikkünket a témában.