Az évszázad reklámfogása, csak hárman haltak meg
Ha lenne olyan verseny, hogy honnan származnak a legidiótább ötletek, Amerika biztosan az élen járna, nem volt ez másképp 1896-ban sem. Mi is kelthetett volna nagyobb feltűnést a 19. században, mint két 35 tonnás vonat egymásnak eresztése nyélgázon? Valószínűleg nem sok minden, így volt ezzel William George Crush is.
Crush a Missouri-Kansas-Texas vasúttársaságnál dolgozott, és úgy gondolta, kitervelte a tökéletes reklámot. Megrendez egy vonatbalesetet, pár ezren megnézik, és azon kívül, hogy szórakoztató, a Katy néven elhíresült vasúttársaság számára is kitűnő figyelemfelkeltés. 1895-ben Ohióban is csináltak már hasonlót, és azt a legélethűbb és legdrágább látványosságként emlegették, amit valaha az amerikai lakosság szórakoztatása érdekében csináltak. Ez az állítás azonban csak a texasi balesetig volt érvényes.
Crush és csapata heteken át készült az eseményre. Felépítettek egy ideiglenes várost 25 kilométerre Wacótól, amit Crush névre kereszteltek. 6,4 kilométernyi sínt fektettek le, standokat telepítettek, kutakat fúrtak, éttermet nyitottak, sőt, még egy fából készült börtönt is felállítottak, meg egy cirkuszt is odavittek az esemény kedvéért. Minél több látogató érdekében kedvezményes, 2 dolláros vonatjegyet biztosítottak a texasi lakosok számára. Persze nem arra, amelyik ütközött.
Két, egyenként 35 tonnás gőzmozdonyt választottak az ütközéshez, mivel az új, 60 tonnás modellek megjelenésével már nem használták a könnyebb verziót. Ezután a vasúttársaság mérnökei kezébe adták a mozdonyokat, hogy a biztonsági előírásoknak eleget tegyenek. Egy mérnök kivételével senkiben nem merült fel annak a lehetősége, hogy felrobbanhatnak a mozdonyok. Mivel csak egy ember szerint volt veszélyes az ütköztetés, a szervezők hamar leszavazták. Szerencsére azonban nem felejtették el pirosra és zöldre festeni a vonatokat, és sorszámozni.
Délelőtt tízre már több mint 10 ezer ember érkezett meg Crushba, délután négyre pedig már 40 ezren voltak, így lett Texas második legnépesebb városa Crush egy napra. Az ütközési ponttól 150 méteres körzetben kiürítették a terepet, kizárólag újságírok merészkedhettek közelebb, ők is csak a saját felelősségükre.
Szeptember 15-én, 5 óra után 10 perccel adott jelet Crush, hogy indíthatják a vonatokat. A vonaton tartózkodó gépészek kiengedték a kazán által termelt gőzt, majd megvárták még pontosan négyszer körbe forog a vonat kereke, aztán leugrottak róluk. Nagyjából 80 km/óráig gyorsultak fel, amikor összeütköztek. Egy ilyen gőzmozdony kazánjában a nyomás akár a 10 bart is elérhette, túlnyomás alatt közel 500 fokig melegítették a gőzt, tehát a katasztrófa kódolva volt. A robbanás darabokra tépte a mozdonyokat, a roncsok össze-vissza röpködtek a levegőben. Három néző vesztette életét, rengetegen sebesültek meg, többek között az egyik hivatalos fényképész, Jarvis Dean is. Ő a fél szemét vesztette el a robbanás következtében, de ez nem akadályozta meg abban, hogy elkészítse a tökéletes fényképet az eseményről.
Crusht azonnal kirúgták a vállalattól, de egy nap múlva vissza is vették, mert óriási sikert aratott a baleset. Minden újságban címlapra került az attrakció, így a Katy nagy népszerűségre tett szert. Az elkövetkezendő évtizedekben terjeszkedni kezdett a vasúttársaság, ennek köszönhetően 1931-ig több mint 10 millió dolláros hasznot termeltek. Bízzunk benne, hogy hasonló eset nem fog előfordulni a jövőben, bár a földrész, ahonnan többek között a Pig N Ford nevű verseny is származik, tele van meglepetésekkel.
