Gyémántkemény oroszlán
A Peugeot 106 Rallye amolyan utcai versenyautó volt, hiszen azért készült, hogy belépő osztályokban rallizzanak vele a fiatalok. De van, akinek még ilyen kicsi kasztniban is kevés 100 lóerő.
Bár itthon kevésbé ismert műfaj, de Peugeot 205 GTI-ből viszonylag könnyű turbóst építeni. Az abban használt XU motorcsaládnak ugyanis van néhány „csigás” változata, és bár eredetileg egyiket sem tették a városi csöppség orrába (a gyári T16 ralliváltozatban a hátsó ülés helyére került a motor), valójában különösebb gond nélkül bele lehet csavarozni. Legfeljebb az intercooler elhelyezése trükkös kicsit. Igaz, a 205 egyik utódjának tekinthető 106 már a TU motorcsaládot használta, de ettől még oda is simán bemenne valamelyik turbós XU motor.
Csakhogy egy ilyen átépítés marad fronthajtásos, márpedig ha kétszáz lóerőnél több kezdi tekerni a bőven egy tonna alatti kocsi mellső kerekeit, akkor lesznek gondok a tapadással. Talán ezért döntött úgy Philippe Duperray, amikor 2012-ben egy lepukkant 106-os átépítésébe kezdett, hogy sutba dobja a megszokásokat, és mer nagyot álmodni. Végül is a 106 Rallye homologizációs célból készült 1993-tól, és mi készült akkoriban még homologizációs célból? Például a Mitsubishi Lancer Evo IV.
Az 280 lóerőt tud utcai változatban, de ennél fontosabb, hogy ügyes négykerék-meghajtás van alatta. Igen ám, csakhogy 12,5 centivel hosszabb a tengelytávja, és persze szélesebb is sokkal a Lancer, tehát a hajtáslánc egyszerűen nem fért volna el a picinyke Peugeot-ban. Ez azonban nem tántorította el az alkotót, hanem a lángvágóért, majd a hegesztő apparátért nyúlt, és a japán padlólemezre valami mágia, illetve üvegszálas szélesítések segítségével ráfeszegette a 106 karosszériáját. Az eredmény pont olyan beteg, mint amilyennek hangzik.
Tovább is van, mondjam még? Ha már így összeállt az erős, csővázas kocsiszekrény, úgy érezte a jó Philippe, hogy több lóerővel is elbír a szörnyecske. Tehát felfúrták 2,3 literre, hatalmas Garrett turbót csavaroztak a gyári helyére, amihez persze nagyobb intercooler és megerősített dugattyúk is járnak, az erőátvitelt pedig egy szekvenciális Quaife váltóra bízták. A kész autó még mindig csak 1030 kg, viszont most már 670 lóerős, 850 Nm nyomatéka pedig azt jelzi, akkor is jól menne, ha két tonnás lenne. Így meg Audi R8-at aláz versenypályán, miközben úgy szól, ahogy csak a teljesen eszement, kizárólag a sebességre épített célgépek tudnak szólni.
Épített már hasonlót a Peugeot gyár is, például amikor a Pikes Peak meghódításába kezdtek 208 versenyautóval és Sebastian Loeb-bel, de azért az mégis más, amikor valaki otthon rak össze ilyet. Úgyhogy bár most már nagyon kevés benne a PSA alkatrész, azért valamennyire az oroszlános márka is magáénak érzi ezt a teljesen beteg kreatúrát. Mi meg csak ülünk, és élvezzük, hogy még mindig vannak olyan igazi, szerethető bolondok a világon.