Az Opel márkával sok rossz élményt gyűjtöttem már, és sajnos nem túl sok igazán jót – a családból örökölt kései Kadett szedán például elég sok sebből vérzett. Ez viszont egy egészen másik autó! Ebben még hosszában van a motor, a hátsó kerekeket hajtja, feszes négyfokozatú váltón és merev hídon át, szóval hiába a nyugati jelvény, ez az ezerkettes Opel Kadett még közelebb áll egy Zsigulihoz, mint a mai Astrákhoz.
Bár a kupé változatból – ami nem ez, hanem a ferde hátú – készült sportverzió is, az ilyen 55 lóerős Kadettokat elsősorban családi autónak, a hétköznapok kiszolgálására szánták. Kevés extra, kis tempó, békés élet. Ám Máté, miután megvette a kocsit, nekilátott személyre szabni: keményebb futómű, stílusos kárpit, sportülések, sportkormány és sok-sok műszer került bele. Na meg csodás arany felnin csücsül a vajszínű kocsi, így már meglehetősen vérpezsdítő. A teste könnyű, a súlyelosztása gyári állapotában is egész jó, vezetni kifejezetten kellemes, úgyhogy tökéletesen megértem, miért ennyire vonzó egy ilyen finoman pimpelt Opel Kadett C. Ráadásul a tulajdonos, Boér Máté komoly túrát is tett már meg vele, minden probléma nélkül. Hiszen „sose kop' el”!
