Mercedes C-csillió
Bár fogalmaim szerint a C a legkisebb Mercedes, ebből fakadóan nyilván a kisebbek az érdekesebbek a nép számára, egy ilyen 333 lóerős mintapéldányba azért. Egyszerűen. Bele. Kellett. Ülnöm.
Mi ragadhatja ki az embert jobban a mortefontaine-i Év Autója utolsó körös tesztelés keserédes, szürkés borújából, mint egy fehér, hívógatóan otthonos belsejű Mercedes. Pokolba az összes többi földszintes jelölttel, ennek itt hat a hengere van, hátul kapar és légrugókon ring! Ez egy autó, bárki fogalmai szerint is.
Sajnos a motort és a rugózást leszámítva egészen mezítlábas modell, például az ülése csak részben állítható motorral, a mozgatására szolgáló kapcsolók pedig nem az ajtón - a rendes Mercedesek stílusában - hanem az ülőlap élén vannak, s a Burmester hifi sem kapta meg a kis pipát a felszereltségi listán. Itt kell hozzátennem, hogy a Passat után egyáltalán nem érzek áhítatot a Mercedes-belső láttán: a szellőzőrostélyok nyekeregnek, a kapaszkodó az ajtón fel-le mozog, a monitor hozzányúlásra szintén nem valami masszív (mellesleg nem is csukható be a műszerfalba), a műszeregység pedig csupa mechanikus órából áll, LCD-felület csak mutatóban van itt. Tudják, ez az a hiányosság, amire a Mercedesnél túl későn figyeltek fel, ezért is módosítják rövidesen az autót. Egy évvel a bemutatás után, ami ugye, burkolt beismerése a tervezési koncepció egy hibájának.
De kint az úton ez az autó feledteti az összes mortefontaine-i jelöltet. Ennek autóhangja van, méghozzá micsoda csodás autóhangja! Ez élvezet hallgatni, pedig a felirat ellenére nem négy-, hanem csak háromliteres, a plusz százast a turbó miatt tette hozzá a Mercedes. Ezt a morajt nem elfojtani kell zajcsillapítás mögé, hanem adni belőle, még, még. És rugózik is, valami egészen egyedi könnyedséggel, még a Mondeónál is sokszorta finomabban, miközben pillanatra sem érezni, hogy úszna a fara. Isteni az ülése, alacsony a volán mögött a pozíció, s mivel már több körben, más autók tükrében láttam feltűnni, azt is tudom, hogy gyönyörű, amikor mozog az utcán. Ráadásul nem is szűk, talán csak a csomagtartó méretét érheti kritika. De vannak hibái - a kormányzása rendkívül szintetikus, ha pedig a motor/rugózás kombót leszámítom, a Passat igényesebbnek érződik nála. A látványa és az emblémája abba a hitbe ringat, hogy óriási durranás, de valójában egyszerűen csak egy szépen megtervezett új modell - akadnak itt Mortefontaine-ben, akik nagyobbat léptek előre nála.
Íme a szokásos, hagyományokat folytató, az autó nyolcperces tesztelése alatt készült, félkezes amatőr videó. Remélem, azért átjön a lelkesedés - mert ha nem is újabb mérföldkő, de azért a C osztály, pláne ezzel a motorral valami egészen kiváló autó.
Ne feledjék, itt a hét utolsó küzdő fél:
- BMW 2-es Active Tourer
- Citroen C4 Cactus
- Ford Mondeo
- Mercedes-Benz C osztály
- Nissan Qashqai
- Renault Twingo
- Volkswagen Passat