Muszáj kavicsot szórni?
From: Zoltán
Date: 2011. január 7.
Subject: Sózás kaviccsal!
To: Totalcar
Helló!
A kérdésem egyszerű: mi a bánatnak kevernek a közútkezelőnél a só közé APRÓ KAVICSOT?????? Állatok!!! Gondolom, ti is találkoztatok a jelenséggel. A kocsik elejét és szélvédőt viszont faszán tönkre teszi, viszont haszna, és értelme = a 0-val, mert már 10 autó kiszórja a nyomvonal mellé a kavicsot, tehát a tapadásban semmit nem segít. Elég sokat autózom, ezért számomra eléggé zavaró, de szerintem nem vagyok egyedül. Felhívhatná már valaki erre a figyelmet, HOGY FELESLEGES A SÓ MELLÉ A KAVICS! Esetleg utána kérdezthetnétek, hogy aki ezt kitalálta, annak mi az érve azon kívül, hogy így olcsóbb a sózás.
Köszönettel: Zoltán
Kedves Zoltán,
sajnos nem írta meg, hol találkozott az útra szórt kaviccsal, így több helyen kellett kérdezősködnöm, de legalább megtudtam rengeteg olyan adatot, amire egyébként is kíváncsi voltam.
A legpontosabb információt Kovács Gábortól, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. illetékes munkatársától kaptam, aki eloszlatta aggályaimat, és kategorikusan kijelentette, hogy az ÁAK által kezelt útszakaszokon, vagyis az autópályákon és gyorsforgalmi utakon nem szórnak sem kavicsot, sem zúzalékot.
Kizárólag kálcium-kloriddal nedvesített sóval (nátrium-kloriddal) szórják az útburkolatot, ami hatékonyabban gátolja a jegesedést, mint a hagyományos száraz só. Hőmérséklettől függően tíz, húsz, esetleg harminc százalékos oldatot állítanak elő, a leggyengébb mínusz hat fokig jó, a harmadrészben kálcium-kloridot tartalmazó oldat viszont egészen mínusz húsz fokig használható.
A precíz keverésnek egyszerű az oka: a kálcium-klorid lényegesen drágább, körülbelül 80 ezer forintért mérik tonnánként, míg a só csak 12500 forintba kerül. Mivel erős havazásban egy 60 kilométeres útszakaszért felelős mérnökség akár 200 tonna oldatot is elpermetezget egy műszak alatt, nem elhanyagolható az árkülönbség. Hamar kiszámolhatjuk, hogy a négyzetméterenként kevésnek tűnő tíz-húsz gramm így akár hatmillió forintot jelenthet egy hófúvásos estén, egyetlen mérnökségnél.
Logikusnak tűnik, hogy ott, ahol jellemzően nagyobb sebességgel közlekedünk, nem szórnak semmiféle szilárd anyagot, mert az - ahogy említette - jelentős kárt okozhat az autóban. Más kérdés, hogy a városból autópályára érkező autós könnyen vihet magával a gumi mintázatába beszorult kavicsot, ami a fizika törvényeinek megfelelően éppen nagyobb sebességnél hajlamos szép nagy ívben kirepülni, de ezért nem lehet felelőssé tenni az autópályakezelőt.
Némileg eltérő választ adott kérdéseimre Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs csoportvezetője. Ők a közutak településeket összekötő szakaszaiért, vagyis a köznyelvben országútnak nevezett aszfaltért felelősek, kivéve a gyorsforgalmi utakat, autópályákat. Bizony, ők már használnak úgynevezett érdesítő anyagot, egészen pontosan homokot, salakot vagy zúzalékot, legfeljebb 5 mm-es szemnagysággal.
Nem részletezném, egészen pontosan milyen oldatokat használnak, de állításuk szerint nulla fok alatt a jég képződése gyorsabb lehet, mint a só oldatba kerülése, vagyis nem elég hatékony a szóróanyag olvasztó hatása. Így az út csúszós marad, amin a legjobban érdesítő anyaggal lehet segíteni. Szerintük a sózás mínusz nyolc fok alatti hőmérséklet esetén hatástalan, ami cáfolható ugyan az ÁAK nyilatkozatával, de érthető, hogy a közel 30 ezer kilométer útért felelős közútkezelőnél óvatosabban keverik be a méregdrága kálcium-kloridot, amely alacsonyabb hőmérsékleten is hatékony.
A budapesti utakat karbantartó FKF Zrt.-től sajnos hirtelen nem kaptam választ, de feltételezem, hogy a közútkezelőhöz hasonlóan járnak el.
Magánvéleményként megjegyezném még, hogy az érdesítő anyag jeges úton bizony sokat tud segíteni. Talán szórt már Ön is homokot a jeges járdára, és tapasztalta a hatását. Bizonyos országokban, kijelölt területeken környezetvédelmi okokból teljesen mellőzik a sózást, és tudtommal akár 5 mm-nél nagyobb kaviccsal is felszórják az utat, ami megoldást is jelent. Persze csak ott, ahol az autósok egyébként is nagyobb rutinnal rendelkeznek a téli közlekedésben. Igaz, néha felpattan egy-egy kavics és lepattan a festék, vagy kagylósodik a szélvédő, de amikor igazán csúszik az út, amúgy is kisebb a sebesség annál, hogy nagyobb kár keletkezhetne.
A tökéletes megoldás természetesen az lenne, ha azonnal eltakarítanák a zúzalékot az utakról, amint elolvadt a hó. Erre valóban törekedni illene a felelősöknek, hogy megelőzzék az esetleges károkat. De amíg nem élünk tökéletes világban, az egyetlen megoldás, hogy nagyobb követési távolságot tart és türelmet gyakorol, ha látja, kavics van az úton.
Üdvözlettel:
Stump András
