Képtelenség saját autóval kaszálni

Mai vezető cikkünk a Yes Autorent nevű, magánszemélyek és cégek kihasználatlan autóinak bérbeadásával foglalkozó cég tevékenységét járja körül. Már több olvasói levél is érkezett, közülük az első egy másik, járműkölcsönzéssel foglalkozó cég munkatársától. Ezt is érdemes hozzáfütyülni a nótához, mielőtt döntünk saját autónk sorsáról.

Feladó: Egy autókölcsönzős

Dátum: 2014. november 14. 9:35

Tárgy: Yes

Címzett: Zách Dániel

Kedves Cikkíró!

Ismét egy olyan témát sikerült találni, ami látszólag keveseket érint, mégis sokakat megóvhat attól, hogy becsapják.

Mivel régóta foglalkozunk gépjármű-bérbeadással, ezért elég pontos információkkal rendelkezem a témáról. Szomorúan hallgatom minden alkalommal ezt a rádióhirdetést, na nem azért, mert irígylem tőlük az ötletet, hanem azért, mert sok a buktató az ügyben.

Az ötlet jónak tűnhet, de legálisan nehezen működőképes Magyarországon, két okból:

1. Az itthoni árak nem teszik lehetővé, hogy viszontbérelt autókat szolgáltass. Egy bérbeadó cég rendszerint saját, vagy szerződött alkatrész- és szervizháttérrel dolgozik, tehát komoly előnyben van egy átlagos tulajdonossal szemben. Ezzel tudja kompenzálni azt a megnövekedett amortizációt, amit a bérbeadás hoz magával. Sajnos itthon többszörösen érvényes az, hogy ami nem az enyém, arra nem kell vigyázni. Lehet önrészesedést kérni a horpadásokért, de a hidegen gyilkolásért, a melléváltásokért, az esetlegesen felfedezhető hibák, hangok figyelmen kívül hagyásáért nem.

A fentiek miatt olyan áron kellene viszontbérbeadni az autót, hogy a magánember tulajdonosnak megérje, amennyiért nem lehet még a reptéren sem kiadni.

Vegyünk egy példát, amit te hoztál, Swift II. A cikkben szerepel, hogy ilyen típust egy éves bérlet esetén már nettó 89ezer Ft-ért ki lehet bérelni a piacon. Ennek nyilván legalább a 40%-át lenyeli az a cég, amelyik dolgozik vele, jó esetben kockázatot vállal, stb. Tehát a tulajdonosnak maradna havi 50-60e Ft, a nettó bérleti díjból, de ez csak a bevétele, koránt sem a nyeresége, pláne nem az adózás utáni nyeresége. Ennél rövidebb időtartamnál előjönnek az oda- és elszállítás költségei, a tisztítás, stb. Minél rövidebb a bérbeadás, annál több a fajlagos költség.

2. Magyarországon az autóbérbeadás nem engedélyköteles, tehát ez nem nehezíti a helyzetet. Viszont elvileg nyilván számlaképesnek kell lennie a bérbeadónak, amit elfelejtenek a hirdetésben mondani. Ez vagy gazdasági társaságon keresztül lehetséges, ami már nem vállalható egy átlagembernek, vagy kiválthat a tulajdonos egy önálló tevékenységre jogosító adószámot, ami nagyon hasonló kötelezettséget keletkeztet, mint a cégalapítás. Erre jön rá, hogy a gépjármű bérbeadás az online-pénztárgépeket szabályozó törvény hatálya alá is bekerült, ez sem egyszerűsíti a helyzetet.

Eddig a bürokrácia, nézzük a járulékos költségeket:

Minden bérbeadott autó után cégautóadót kell fizetni, ez az említett Swift II. esetében: 11eFt/hó. Az egyéb adókat, stb amúgy is kellene fizetni, így azokat nem sorolom ide.

Minden bérautóra illik casco-t kötni, hiszen a bérlő maximum az önrészesedést hajlandó fizetni. Itt viszont megjelenik a másik nagyon komoly buktató: a bérautó casco, ami nem azonos a 10 éves CHF hitel mellé kötött privát cascoval, az egy fillért nem fog fizetni a bérbeadott autóra, viszont bérautó biztosítást csak igen drágán, és minimum egy évre lehet kötni.

Ki garantálja, hogy egész évben lesz bérlő? Ha nincs, akkor könnyen átcsaphat veszteségbe az amúgy is kérdéses jövedelmezőség.

Ha összeadjuk a forgalmi, és egyéb adókat, díjakat, akkor belátható, hogy ez a konstrukció két és fél módon életképes: Ha valaki fixen bérbeadja a kocsiját hosszú távra, vagy pedig ha nem használ közvetítőt. A fél verzió pedig, hogy nem tartja be a hatályos jogszabályokat. Az első esetben nem éri meg a közvetítőnek kifizetni az egész éves bérletet, hiszen neki pont az a gondja, hogy néha sok autót bérelnének, néha keveset, és nem akarja fizetni az álló autók után a költségeket, ezért keres olyanokat, akik hajlandóak néha kisegíteni. A konstrukció hozza magával, hogy hosszú távon már nem éri meg neki.

Eleve furcsa a cég kommunikációja arról, hogy a tulajdonosokra bízzák a jogszerű magatartást, hiszen nekik eleve csak számlaképes ügyfél jöhetne szóba. Márpedig ez önmagában kizárja a hirdetésben megszólított célcsoport döntő részét. Ha pedig mégis ezekkel a magánemberekkel kötnek üzletet, az nagyon veszélyes lehet a tulajdonosokra nézve, hiszen nem jogszerű az üzlet, onnantól kezdve pedig esélytelen a jogorvoslat is.

Ha a hirdető fejével gondolkodunk, akkor felmerül a kérdés a másik oldalról is, miért bérelne egy nyűgös magánembertől (hiszen őt el kell érni, meggyőzni, kiszolgálni, stb), ha ennél olcsóbban finanszíroztatni is tudna lízingelt, kvázi saját autót?

A válasz: Azért mert a bankok nem megvezethetőek(nem hitelképes a cég, már ha létezik, nincs pénzük önrészre, stb), a magánemberek igen,vagy pedig a fenti eset, hogy nagyon rossz lenne az adott autó kihasználtsága.

Nem szeretnék annak az embernek a helyében lenni, aki odaadja egy ilyen cégnek a kocsiját, mert nagyon kicsi az a szegmens, ahol ő jól járhat.

Köszönöm szépen, hogy foglalkozik a kérdéssel, azok nevében, akik így esetleg tisztábban látnak!