Mitől 1,7 millió egy szakértői díj?

Tisztelt Totalcar Szerkesztőség!

A 2020.07.15.-én megjelent „Parkoltam, ráesett egy tégla pereljek?” című, Dr. Vágány Tamás nevével jelzett cikkükkel kapcsolatban vannak észrevételeim, mert az abban közöltek hiányosak, és félrevezetik az olvasót az igazságügyi járműszakértők munkájával kapcsolatosan. A szerző – aki nagy valószínűséggel nem ért a mérnöki tudományokhoz – nem kellő megbecsüléssel fogalmazta meg az első kirendelt igazságügyi szakértő várható vizsgálatokról, és várható szakértői díjtájékoztatásáról szóló beadványa tartalmát, amiben alkalmas és biztonságos környezetben, jól dokumentált kísérletek elvégzésére tett javaslatot.

A cikkben ekként fogalmaz a szerző:

„Péter indítványára a bíróság kirendelte az első szakértőt, aki az iratok áttanulmányozását követően az összes várható szakértői és szakközreműködői díjat – kapaszkodjanak meg – 1,68-1,79 millió Ft közötti összegre taksálta. A szakértő hét oldalon keresztül vázolta fel, hogy milyen eljárási cselekményeket javasol elvégezni, ezek között szerepelt darubérlés szakszemélyzettel (téglák potyogtatására), bontott motorháztetők vásárlása a bizonyítási kísérlet céljára. Javasolta építész társszakértő bevonását a tégla miatt. Mindez tehát még csak munkaterv volt a szakértő részéről.”

Valóban hét oldalon keresztül tájékoztattam a bíróságot és a peres feleket a feltett kérdések megválaszolására szükségesnek tartott szakértői vizsgálatokról, és azok várható költségeiről, a Magyar Mérnöki Kamara ajánlott mérnökdíjáról, összefoglalóan a várható szakértői díjról.

Azt, hogy a kár nagyságaarányos-e az eljárás nehézségeivel, nem a felkért igazságügyi szakértőnek kell mérlegelnie. A vizsgálatokat ugyanúgy kell lefolytatni akkor is, ha egy Rolls-Royce vagy egy Trabant balesetéről van szó, függetlenül attól, hogy mekkora a kár értéke.

Második, általam kifogásolt rész – így fogalmaz a szerző:

„A bíróság felmentette a szakértőt és a munkaterv elkészítéséért egy indokolt összeget állapított meg, jelentősen lecsökkentett óradíjat alapul véve. Csakhogy a szakértő ezt súlyosan sérelmezte, és megfellebbezte a bíróság díjmegállapító végzését. Fellebbezési indokolásában ritkán olvasható érvként egyebek között felbukkant a jó minőségű cseresznye szabadpiaci kilós árára történő utalás is, amitől még bizarrabbá vált az ügy ezen része.”

Az eljárás, vagy ügy ezen része nem attól vált – a szerző megfogalmazása szerint – bizarrabbá, mert a felmentett igazságügyi szakértő a fellebbezése indoklásában a cseresznye szabadpiaci árára utalt (a bíróság által megállapított szakértői munka óradíja 2019-ben 4000 Ft volt, a cseresznye kilós ára pedig 1600 Ft volt), hanem attól, ahogy a bíróság megállapította a felmentett igazságügyi szakértő díját.

Vagyis ez úgy hangzana korrektül, hogy:

„A bíróság felmentette a felkért igazságügyi szakértőt és a várható szakértői díj tájékoztatás elkészítéséért díjat állapított meg, jelentősen lecsökkentett – és megalázóan alacsony – óradíjat alapul véve.”

A 2016. évi XXIX. törvény nevezi meg az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmát és szabályozza az igazságügyi szakértő díját is. Az említett eljárásban a bíróság nem hivatalból folytatott le bizonyítási eljárást, hanem a felek indítványára, ezért az igazságügyi szakértő díját az említett törvényben leírtak szerint kellett volna megállapítania: nevezetesen a szakértő a díját maga állapítja meg.

Az igazságügyi szakértő díját az eljáró bíróság nem a vonatkozó jogszabály szerint állapította meg, a felmentett igazságügyi szakértő ezt súlyosan sérelmezte, és megfellebbezte a bíróság díjmegállapító végzését. Fellebbezési indokolásában ritkán olvasható érvként egyebek között valóban felbukkant a jó minőségű cseresznye szabadpiaci kilós árára történő utalás is, és az igazságügyi szakértői díjmegállapítástól, és a fellebbezés indoklásától még bizarrabbá vált az ügy ezen része.

Harmadik kifogásolt rész:

„Végül a bíróság új szakértői párost rendelt ki, akik a munkát meglehetősen gyorsan, alaposan és költséghatékonyan el tudták végezni korszerű szimulációs szoftver alkalmazásával. Ennek keretében lemodellezték nem csupán azt, hogy a homlokzati tégladarab lezuhanása okozhatta-e a felperes gépjárművének károsodását, de még azt is, hogy a káresemény bekövetkezhetett-e akként, hogy a gépjármű mozgásban volt közben (pl. hazafelé menet).”

A hazai balesetelemző igazságügyi szakértők által alkalmazott szimulációs szoftverek jármű-jármű, illetve jármű és úgynevezett több tömegű rendszerek (pl. gyalogos és más testek, mint pld. állatok, rakomány, utastérben utasok) ütközésének vizsgálatára, kinematikai számításokra, háromdimenziós járműmodell alkalmazására, perspektív ábrázolásra lettek kifejlesztve, nem pedig szabadeséssel zuhanó tárgy és jármű rázuhanás nyomainak vizsgálatára. Ami a jogi eljárásoknál kulcskérdés, nem is erre lettek validálva (engedélyezve).

A szimulációs szoftverek a járműsérülések által elnyelt energiamennyiséget és erőt használják fel számításaikhoz, és nem a sérülés formáját, alakját, becsapódási helyét. Tehát a szoftverrel energia és erő számítása történik, és nem a sérülés formáját, alakját, becsapódási helyét számítja ki a szoftver.

Erre a szoftverek használati útmutatója is kitér. Éppen ezért szakértőként az a véleményem, hogy erősen kétséges, hogy ezekkel a szoftverekkel végzett számításokkal meg lehet-e azt megállapítani, hogy az eljárásban a fényképeken látható tégladarab okozta a „Péter” autójának sérülését. Kétséges az is, hogy a körülbelül 30 cm hosszú sérülésen belül a becsapódás helye, alakja, mélysége igazolja-e azt, hogy a fényképfelvételen látható tégladarab okozta vagy nem azt okozta a „Péter” autója motorházfedele sérülését. Továbbá szerintem azt sem lehet hitelt érdemlően megállapítani, hogy a szóban forgó tégladarabnak milyen magasságból kellett volna a parkoló gépjármű motorházfedelére esnie az azon lévő sérülés okozásához.

Köszönöm:

Deli Kálmán
balesetelemző és gépjármű-közlekedési műszaki
igazságügyi szakértő