Az autó nem jár alanyi jogon
Elég nagy port kavart cikkünk a szegény ember tragédiájáról, avagy a félmillió forintos használt autókról. A vélemények megoszlanak, az egyik oldal szerint vannak élethelyzetek, amikor autózni egyszerűen nem választás kérdése, mások viszont azzal érvelnek, hogy aki nem tudja kigazdálkodni egy rendes autó vételárát, annak a fenntartás is keserves lesz. A szerző, Balló Marci egy ilyen olvasói levélre válaszol a hajtás után.
Feladó Levélíró
Címzett Balló Marci
Dátum 2022. 05. 30.
Tárgy Reflektálás: A szegény ember tragédiája
Kedves Marci,
Cikkedet végigolvasva volna néhány észrevételem és kiegészítésem.
Örömmel olvasom az általatok írott cikkeket, és jó látni, hogy egy elítélt szakmában dolgozva a szakma tisztítására energiát fordítotok. Bőven van még szemét, amit ki kell gyomlálni, a fentebbi cikked viszont bemutatja, hogy nagyon sokan mennyire fogalmatlanok használt autó vásárlásával kapcsolatban.
Fel szoktátok hozni, hogy van az az élethelyzet, amikor a pár százezer forintos autót valaki "kényszerből" vásárolja meg. Kényszerből megvásárolt autó nincsen. Van olyan élethelyzet, ahol masszívan megkönnyíti az ember életét, ami leginkább időspórolással jár. Értsd: nem 3 órát kell tömegközlekedni naponta, hanem 1 óra alatt le lehet tudni az ingázást.
Tisztázzuk először (és remélem ebben egyetértesz), az autózás nem alanyi jogon jár. Ez egy olyan extra szolgáltatás, ami pénzbe kerül. Ezt kellene az emberekkel megértetni, ha már nem veszik a fáradtságot, hogy a Totalcarra is felkerült költségkalkulátorral maszatoljanak. Én egy ökölszabályt szoktam ezzel kapcsolatban mindig felhozni: ha nincs felesleges ötvenezer forintod, amibe nem számoljuk bele az üzemanyagot, biztosítást, akkor neked NINCS PÉNZED AUTÓRA. Kész, ennyi, lehet ezt cukrozni, de ez az igazság. És otthon le lehet ülni számolgatni, hogy ha háromszázezret keresek, és az összes költséget, ami nem extra, ledobom belőle, akkor marad-e 50 ezer forintom az autóra. Ha nem, akkor sem az a megoldás, hogy keresek egy olcsóbb megoldást, mert nem lesz. És nem az autó vételárával kell elkezdeni játszani akkor, amikor egy autó havi fenntartási költségeit nem tudom kifizetni, hanem azon az élethelyzeten való javításon kell elkezdeni gondolkodni.
Nagyon leegyszerűsítve: ha reggel 3 órát ingázol tömegközlekedéssel, és az életed annyira takkra ki van centizve, hogy véletlenül sem jut időd minden nap 2 órát a tv előtt dögleni, és keresel 300e Ft-ot, de a mai rohanó világban csak 90 perced lenne ingázni, akkor mutatok egy másik lehetőséget: kezdj el keresni a lakhelyedhez közelebbi munkát. Ha találsz egy olyan helyet, ahol 1 óra tömegközlekedésen való ingázással megugrod a munkába járást, akkor ha ott 250 eFt-ot fizetnek neked, akkor is több pénzed marad hó végén, mintha 300-ból fenntartasz egy autót.
Tisztelet a kivételnek, akiket mindig felhoztok, de egyrészt elhanyagolható számban vannak, másrészt ha erre reflektálva olyan kommentek érkeznének, amik ebben az élethelyzetben levő emberektől származnak, ha a szívükre teszik a kezüket, és volt már nagyobb javítási költség az autójukon, és masszívan megviselte őket, akkor el kell kezdeni gondolkodni alternatívákon.
Abban igazad van, hogy rohanó világban élünk, mindenki mindenhova siet, és szeretne lépést tartani a rohanó társadalommal. Viszont 20-30 évvel ezelőtt is jártak az emberek munkába, jártak a gyerekek iskolába. Az, hogy manapság el vagyunk kényelmesedve (magamat is beleértem), az nem jogosít fel minket, hétköznapi hülyéket, hogy másokat hibáztassunk miatta.
A félmillió alatti autóknak nem lenne szabad piacának lenni. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ha előtte nem volt pénzed autóra, akkor most sincs, függetlenül attól, hogy 25 Deák lapul éppen a zsebedben. Ha viszont eddig is volt havonta felesleges 50 ezred, akkor 2 év alatt egy 1,2-es autóba be tudsz ülni, és ha jól választasz, kis fogyasztásút, kevésbé problémásat, minden pénzt, amit nem visz el az autó, 2 év után bele tudsz forgatni, és venni mondjuk egy 1,8-asat.... és így tovább...
Aki érintett, az idáig úgysem fogja elolvasni, pedig lehetne még regélni, hogy vásárlóként hogy ne legyél hülye, de erről István már csinált egy videót, abból kellene egy 5 perces kivonatot csinálni, és a főbb mondataival kiplakátolni a várost.
Összefoglalva, hátha legalább a kivonat eljut pár emberhez:
1. Van havonta 50 ezred feleslegesen? Ha igen, vehetsz autót.
2. Mennyi pénzed van jelenleg autóra a zsebedben? Vonjál le belőle 300e-t, és annyiért kezdj el autót nézegetni. Miért: revizor, átírás, biztosítás.
3. Vásárlás után tönkremegy valami az autódban? Akár hívtál revizort, akár nem, ha nem a motor könyököl ki benne, abból indulj ki, hogy az a te károd.
4. Ha hívsz revizort, nem azt jelenti, hogy az autó nem fog tönkremenni, csak nagyobb eséllyel jobb állapotút fogsz találni.
5. Tedd fel magadnak a kérdést. Tényleg nem tudom máshogy megoldani?
A végére álljon itt egy rövid matekpélda a hardcore csoportnak.
1. Keresel 300e-t egy hónapban nettó, heti 40 órával. 1.875 Ft a munkabéred, tehát ennyit ér a munkád.
2. Minden nap 120 percet ingázol a munkahelyedre tömegközlekedéssel. De te meguntad, és autót akarsz, mert azzal 60 percre csökkented az ingázást.
Az órabéredet figyelembe véve 3750 Ft-ba kerül neked az ingázás, mint idő. Autóval ez 1875 Ft. Tehát ha kocsival közlekedsz a hónapban, 21 nappal számolva 39.375 Ft-nyi időt spórolsz meg vele. 20 km-es távolsággal számolva az 840 km, 8 literes átlagfogyasztással 67,2 liter, ami 500 Ft-os kedvezményes üzemanyaggal számolva 33.600 Ft. Adjuk hozzá a havi 50 e-t, és ha más költséget nem számolunk (pedig van), akkor is 83.600 Ft-ra jön ki havonta a közlekedés. Nézzük a másik oldalt. Tömegközlekedés (10 e bérletre), plusz adjuk hozzá azt a 39.375 Ft-ot, amit autóval (virtuálisan IDŐBEN) megspórolsz (feltételezve, hogy nem a Szulejmánt nézed a tévében, hanem valami olyan aktív dologgal foglalkozol, ami legalább az órabéredet kitermeli), akkor is 49.375 Ft-ra jön ki virtuálisan, ha tömegközlekedéssel jársz. Autóval 83.600, tömeggel 49.375Ft. Szulejmánnal: 49 helyett 10e.
De legalább elmondhatod, hogy van egy kocsi a segged alatt...taps...
Kedves levélíró,
Köszönöm a levelet. Mindig örülök, ha témáimmal sikerül egy kicsit megbolygatnom a méhkast, és párbeszédre invitálni az olvasókat. Van némi igazság abban, amit írsz, mert sokan tényleg fogalmatlanok az autózás világában. Ezzel alapvetően semmi gond nem lenne, hiszen nem érthet mindenki mindenhez.
A probléma ott kezdődik, amikor a témában kevésbé jártas és legkevésbé tehetős emberek - mellesleg jogosan - autót készülnek vásárolni, de sajnos rossz csatornákon kezdenek el informálódni. Az ember hajlamos a könnyebb megoldások irányába elmozdulni, és addig kutatni, amíg nem talál egy havert, aki olcsón ígér majd alkatrészt és egy szerelőt, aki fusiban kicseréli azt. Jön majd az ismerős ismerőse, aki egész életében használt gumikon járt és még mindig él, tehát igazi referencia, és jön majd az olajszőkítő is, aki már húsz éve mások által ledobott olajjal és féktisztítóval elmosott olajszűrővel jár. A szegény autós innentől kezdve ezekkel a számokkal kalkulál, és úgy érzi, minden rendben, hiszen így csinálják mások is.
Előbb-utóbb elhiszi a hülyeségeket, hiszen jól hangzanak és még olcsóbbak is. Aztán kiderül, hogy a számla nélküli szerviznél nehezebb reklamálni, ha valami balul sül el, és a használt gumi miatt sem fog az eladó börtönbe vonulni, ha épp egy óvodáscsoport mellett durrant ki. Végül, amikor harmadszorra cserélik bontottra a féktárcsát, kiderül hogy többe került a leves, mint a hús, és az anyagi lehetőségeik tovább romlanak.
Én megértem, hogy vannak, akik nem tudják mindenből megvenni az ideálist és a világ pörgésével magyarázzák az autó iránti igényüket. Azt is megértem, hogy sokan az élethelyzetükből kifolyólag belekényszerülnek a vásárlásba, ugyanakkor rettegni sem akarok azért, mert a szar gumijuk bármikor kidurranhat, vagy épp nem volt pénz a fékbetétcserére. Az autózás alapvetően nem járna alanyi jogon, de amíg a szomszéd félmilliót futott húszéves Audija szépen csillog a kertben, addig az is elgondolkodik majd az autóvásárláson, akinek amúgy nem férne bele.
A legelszomorítóbb felkiáltás az olcsó autót vásárlók részéről a “Suzukit nem akarunk!”, pedig sokaknak egy régi Swift fenntartása még korrekt karbantartással is kivitelezhető volna, csak ugye az pont nem menő.
Marci
