Mit lehet és mit nem?

Az út szélére intenek a jármű és papírjainak ellenőrzése miatt. Legtöbben ilyenkor belül csöndesen fortyognak, de az sem ritka, hogy átkokat dobálnak az igazoltató rendőrre, sőt olyanokról is hallani, akik egészen egyszerűen tovább hajtanak. Mivel életünk alapja a szeretet és egymás elfogadása, nem foglalunk állást a különféle magatartási formák mellett vagy ellen.

hirdetés

Kell különösebb indok a közúti ellenőrzéshez, vagy a rendőr
bármikor bárkit megállíthat, ha eszébe jut?

Természetesen indok kell, csak úgy céltalanul nem lehet, de
különösebben nincs meghatározva. A rendőrségi törvény mint legmagasabb
szintű jogszabály meghatározza, hogy feladata ellátása során a rendőr
ellenőrizhet. Nincs leírva, de nyilvánvaló, hogy a szolgálatban lévő
rendőrnek a feladatának ellátásával kell foglalkoznia, és amilyen
feladatot meghatároznak neki, azt kell teljesítenie. Ha ehhez szükséges
bizonyos ellenőrzés, igazoltatás, akkor ezt megteheti. Időnként
emlegetnek ilyesmit, de nem kell szabálysértést elkövetni ahhoz, hogy
ellenőrzés alá vonjanak valakit.
És mi nem is szeretnénk, hogy ha bármikor is ilyen jellegű módosítás
lenne, úgy gondolom, hogy nem szolgálná a társadalom érdekeit. Hiszen
akkor a jogtalanság talajára lépett emberek joggal számíthatnának arra,
hogy ha ők a közlekedésben példásan viselkednek, akkor esélyük sincs
arra, hogy hatósági közeggel találkozzanak. Azért azt látni lehet, hogy
pár ezer körözött ember itt közlekedik közöttünk a közterületen, és nem
hiszem, hogy bárkinek érdeke lenne, hogy ők nyugodtak legyenek. Úgy
szól a rendőrségről szóló 1994/34. törvény, hogy a rendőr az e
törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti
feladatának ellátása során: "forgalmat irányíthatja, korlátozhatja,
szüneteltetheti, közlekedési rendszabályok megtartását, a
járműhasználat szabályszerűségét, egyebeket ellenőrizheti".

Hol állhatnak meg igazoltatni? Akadályozhatják a forgalmat?

Nincs megszabva, hogy hol állhatnak meg igazoltatni, de nyilvánvaló,
hogy bizonyos felsőbb, fontosabb érdekeket nem sérthetnek meg.
Közlekedésről lévén szó, annak biztonságát nem veszélyeztethetik, tehát
nem hozhatnak létre veszélyhelyzetet. Igazából a KRESZ a rendőrnek nem
szab korlátot, hogy hol állíthatja meg. Tehát ha a rendőr adott esetben
arra utasítást ad a járművezetőnek, hogy olyan helyen álljon meg, ahol
amúgy tilos megállni, akkor ott meg kell állnia.

És ugyanígy, ő is megállhat a tilos helyen?

Ez már más kérdés, ez nem olvasható ki egyelőre egyértelműen a
közlekedési jogszabályokból. Már jeleztük a jogalkotóknak, hogy kicsit
visszásnak találjuk, hogy míg a rendőr adhat utasítást arra, hogy
például egyirányú forgalmú úton a forgalommal szemben közlekedjen
valaki, addig ő ezt nem teheti meg, kvázi magának nem adhat utasítást.
Egyetlen kivételt említ ez alól a KRESZ, amit szerintem nyugodtan ki
lehetne terjeszteni máshová is. Ez az autópályára vonatkozik, ahol
gyakorlatilag arra teremt precedenst a KRESZ, hogy a rendőr megszeghet
bizonyos szabályokat, így tehát nem szeg meg szabályokat. Például bele
van írva, hogy a rendőr a leállósávban is megállhat a forgalom
ellenőrzése céljából. 37. par./4. bek.: Az autópálya és az autóút
úttestjén megállni tilos, műszaki okból megállni csak a leállósávban,
illetőleg az útpadkán szabad, azonban a járművet onnan is mielőbb el
kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban, illetve az
útpadkán is tilos, kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő
megállást.

Akkor gyakorlatilag bárhol megállhatnak?

Igazából a KRESZ azt mondja, hogy a megkülönböztető jelzést használó
jármű bizonyos szabályokat figyelmen kívül hagyhat, és ha ez megállási
vagy várakozási szabály, akkor ezt a fényjelzés működtetésével kell
jelezni. Tehát, ha ez a feladat ellátásához szükséges, akkor a
megkülönböztető jelzés használata felmenti a gépkocsi vezetőjét a
megállási, várakozási tilalmak betartása alól. Természetesen
megkülönböztető jelzést is csak úgy lehet használni, hogy azzal a
közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse. Tehát akármilyen módon nem
lehet.

Adott esetben nem kötelező megkülönböztető jelzést
használni?

Nem értem.

Az eddigiek alapján, ha a rendőr feladatának ellátásához
megkülönbözető jelzést használ, akkor gyakorlatilag bármilyen
közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyhat. A kérdés az, hogy ezt
csak a villogó fényjelzés használatával teheti? Például
megtörténhet-e, hogy egy rendőrautó, amelynek a közelében ott
tartózkodnak az igazoltató rendőrök, szabálytalanul parkoljon -
esetleg zavarva vagy akadályozva a forgalmat ezzel - a
megkülönböztető fényjelzés használata nélkül?

A KRESZ alapján nem teheti meg. Ha az általános előírások figyelmen
kívül hagyásával helyezi el gépjárművét, akkor a megkülönböztető
jelzést használnia kell.

Hogyan állít meg szabályosan? (Gyalogos, autós, motoros rendőr
esete.)

A KRESZ 6. par. 2. bek. leírja, hogy hogyan kell megállítani. Ez
azért van leírva, mert a közlekedő embernek is tudnia kell, hogy milyen
jelzést látva neki mit kell tennie.

Igazoltathatnak egy parkolóban, az autóban ülve?

A KRESZ-nek vannak a parkoló járműre vonatkozó rendelkezései.
Például azt is mondja, hogy rendszám nélkül főúton nem lehet járművet
tárolni, mellékúton pedig legfeljebb 30 napig. Tehát ilyen értelemben a
közlekedési szabályok nem csak a mozgásban levő járművekre vonatkoznak,
és azt is látni kell, hogy a rendőr nemcsak járművezetőt, hanem bárkit
igazoltathat.

Ha egy parkolóban állnak, akkor nyilván nem ellenőrzi a megengedett
sebességet, mert nincs mit ellenőrizni rajta, ezen kívül viszont
bármit. Ha valakiről úgy gondolja, hogy szükséges ellenőrizni, akkor
nyugodtan igazoltathatja, legyen az autóvezető, utas vagy gyalogos.
Figyelembe kell venni, hogy a hatóságnak ahhoz van joga, amit számára a
jogszabály meghatároz, és az állampolgároknak is olyan kötelezettségeik
vannak, amiket számukra a jogszabályok előírnak. Az, hogy a hatóság a
jogait érvényesíti, az esetek többségében azzal jár, hogy valakinek a
jogát korlátozza ezzel, de azt kell látni, hogy a hatóság arra
rendeltetett, hogy a társadalom érdekeit szolgálja, ami néha,
hosszabb-rövidebb ideig bizonyos egyének jogainak korlátozásával jár. A
hétköznapunk is olyan, hogy úgy tudunk együtt élni egy társadalomban,
hogy bizonyos jogaink korlátozva vannak.

Egyszerű dolog: nekem tetszik valami, nem vehetem el, mert az a
másé. Ezáltal idézőjelben valamilyen jogom korlátozva van, mert
szabadon nem szerezhetek meg valamit. Tehát ahogy mondtam, a hatóság
azért van, hogy az össztársadalmi érdeket szolgálja, és ebből
kifolyólag időnként tényleg jelennek meg valaki irányában valamilyen
korlátozások. Mindig bele kell gondolni, hogy mi lenne, ha ez így nem
lenne. Valaki elkövet valamilyen bűncselekményt, aztán beül a kocsijába
a parkolóban, és nem lehetne hozzá szólni, mert ő ott ül. Ez jó lenne a
társadalomnak? Úgy gondolom, jogos elvárás, hogy a hatóság közölje,
hogy miért ellenőriz, ezt jogosult az állampolgár megtudni. Ha nem is
azt, milyen ügyben nyomoznak, de valamilyen magyarázatot kell adni.

Mivel kell elkezdeni az ellenőrzést?

A 3/1995-ös belügyminiszteri rendelet szól a rendőrség szolgálati
szabályzatáról, ez határozza meg, hogyan kell elkezdeni az intézkedést.
A 7. par. leírja: A rendőri intézkedést, ha az intézkedés jellegéből
vagy a körülményekből más nem következik, a napszaknak megfelelő
köszönéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni.
Nyilván egy fegyveres bűnözőnél nem tisztelegnek.

Ki kell szállni a kocsiból a közúti ellenőrzés idejére?

Amit a rendőr meghatároz, azt kell tenni. A rendőrségi tv. 19. par.
szerint a "jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri
intézkedésnek, ha törvény vagy nemzetközi megállapodás nem rendelkezik,
mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának
engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem
vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül,
kétséget kizáróan megállapítható." Tehát nem lehet vitatni, hogy
jogszerű vagy sem, kivéve, ha mondjuk olyat kér, hogy közterületen
vetkőzzön meztelenre, ez egyértelmű. Benne van azonban az is, hogy a
rendőr utasításainak engedelmeskedni kell. Hogy ez mi, az nincs
igazából meghatározva.

Tehát amíg az ellenőrzés tart, a rendőr határozza meg, mi
történik?

Igen, szoktak ilyen panaszok lenni, hogy intézkedés közben miért nem
telefonálhat. Gondoljunk bele, mihez vezetne, ha a rendőr megállítana
valakit, és ő azt mondhatná, hogy bocs, nekem most telefonálnom kell,
majd ha ráérek. Én egyébként úgy érzem, hogy a rendszerváltás óta még
nem találjuk a megfelelő középutat, és nálunk kicsit szokatlan az a
gondolat, hogy a hatóság, nem csak a rendőröket kell érteni ezalatt, az
államhatalmat testesíti meg. Úgymond valamilyen tiszteletet kellene
tanúsítani a rendőr iránt, kicsit komolyabban kellene venni őket, mint
mostanság szokás a hatósági embereket.

Köteles vagyok leállítani a motort, ha megkér?

Igen.

Mit követek el, ha nem állok meg igazoltatáskor?

A KRESZ előírja, hogy a rendőr jelzéseinek eleget kell tenni. Ezzel
KRESZ-szabályt szeg meg, amivel szabálysértést valósít meg. Ha ez azzal
jár, hogy a rendőr életét, testi épségét is veszélyezteti, akkor már
bűncselekmény. Mondjuk, a rendőr beáll a jármű haladási vonalába, ön
pedig úgy halad el vagy úgy áll meg, hogy veszélyhelyzetet hoz létre,
akkor megfogalmazódik a közúti veszélyeztetés tényállása. De ez nemcsak
a rendőröket védi, gyalogosokkal szemben is elkövethető, csak a
rendőrnél még halmazatként megvalósul a hivatalos személy elleni
erőszak.

Mi a rendőrök várható reakciója erre?

Követik, és közhírré adják, hogy milyen típusú, rendszámú és merre
haladó járművet keresnek. Kicsit mindig óvatosnak kell lenni olyan
tekintetben, hogy a járműtől, a benne ülő személyektől, a
körülményektől függően gondolhat arra a rendőr, hogy nem volt véletlen,
hogy az autó nem akart megállni, esetleg, mert kellemetlenségei
származtak volna belőle.

Felróhatják a gyorshajtást is, ha nem állok meg, üldözni
kezdenek és elkapnak? Becsülhetik-e a sebességet ilyen esetben?

Miért ne? Nem kényszerítik a rendőrök a járművezetőt abba a
helyzetbe, hogy túllépje a megengedett sebességet. Hát álljon meg. A
bizonyítás nincs behatárolva, tehát a szabálysértési törvény azt
mondja, hogy felhasználható minden olyan eszköz, ami a bizonyítani
kívánt tény bizonyítására alkalmas, az mind felhasználható.

Teszem azt az üldöző rendőrautó km-óráján látható számot el
lehet fogadni bemondásra?

Igen. Mindig kétségbe esnek, hogy hogy lehet a gyorshajtást
tanúvallomással bizonyítani? Miért, hogy lehet technikai eszköz nélkül
bizonyítani, hogy valaki nem állt meg a STOP-táblánál, vagy tilos
jelzésen áthaladt? Ott is egy szemtanú látja, hogy piros a lámpa, és a
jármű nem állt meg. Sebességnél is láthatja valaki, hogy valaki gyorsan
halad vagy sem.

Extrém esetben persze, de nem hiszem, hogy van ember, aki szemre
megkülönbözteti a 49 és az 53 km/h-t egymástól.

Persze, ezért mondtam, hogy ami alkalmas. Tehát mindig a bíróság
mérlegelésére van bízva, hogy mit fogad el, és mit nem. Az nem
életszerű, hogy egy úttest szélén álló személy azt mondja, hogy ez a
jármű 52-vel ment. Ezt nem fogadja el a bíróság. De ha azt mondja, hogy
ott van egy 20-as sebességkorlátozás, és én mint tanú rendelkezem kellő
tapasztalattal, és határozottan állítom, hogy a 20-at bőven túllépte,
ez alkalmas lehet a bizonyításra.

Mi a rendőr feladata a közúti ellenőrzésnél, miket kell
ellenőriznie?

Nincsenek kötelezettségei. Joga van bizonyos dolgok ellenőrzésére. A
rendőrségi törvény írja le, hogy miket ellenőrizhet, de ez igen
sokrétű. Nehezen körvonalazható, mert a törvényben az szerepel, hogy a
közlekedési rendszabályok megtartását ellenőrizheti, ami gyakorlatilag
a KRESZ betartásának ellenőrzését jelenti. A KRESZ-ben például ilyen
van, hogy a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelynek a
jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van.
Tehát ha ellenőrizheti a közlekedési szabályokat, akkor ellenőrizheti,
hogy érvényes engedéllyel vesz-e részt. Számtalan egymásból következő
dolog van, gyakorlatilag a közlekedés jogszerűségével kapcsolatban
bármit ellenőrizhet. De előfordul még olyan is, ami néha idegen szokott
lenni, mint a járműhasználat szabályszerűsége, a járműbirtoklás
jogszerűsége. Igazából azt is megkérdezheti, hogy milyen alapon van
önnél egy jármű.

Milyen papírokat kérhet a sofőrtől?

Ami a közúti közlekedésben való részvétel feltétele, azok közül
bármit, kötelező biztosítás, jogosítvány, forgalmi engedély,
környezetvédelmi igazolólap. A súlyadó megfizetése nem feltétele a
forgalomban való részvételnek, azt nem ellenőrzik, nem is
ellenőrizhetik. Teherautósoknál a vezetési és pihenőidők megtartását, a
szállított áru papírjait.

Van joga az utasokat is igazoltatni?

Akárkit igazoltathat. Utastól nem kérhet vezetői engedélyt, de a
személyazonosság megállapítását bárkitől. Kivételt képeznek a
diplomaták, de még őket is feltarthatja addig, amíg meg nem mutatják a
diplomata igazolványukat. Ők sem mehetnek tovább, amíg azt meg nem
mutatják.

Szólíthat keresztnéven?

A szolgálati szabályzat azt mondja, hogy az intézkedést a napszaknak
megfelelő köszönéssel, a polgár nemének, életkorának megfelelő
megszólítással kell megkezdeni. Összesen ennyi előírás van. Én el tudom
képzelni, hogy bizonyos esetekben nem fér bele a keresztnéven szólítás,
mert tiszteletlenség, de ennyi. A megfelelő tiszteletet meg kell adni,
a hétköznapi életben általában uramozni, hölgyemezni szokás.

Köteles vagyok a családnevemet, anyagi helyzetemet vagy az autó
vételárát firtató kérdésekre válaszolni?

Nem. Nem köteles ilyen kérdésekre válaszolni. Az anyagi helyzetet
akkor szoktuk firtatni, amikor a rendőr szabálysértési feljelentést
tesz, és a szabálysértési hatóságnak szüksége lenne arra, hogy lássa,
milyen anyagi helyzetben van az elkövető, hogy annak megfelelően, annak
figyelembevételével tudja kiszabni a bírságot. Tehát ezért szokott a
rendőr ilyen jellegű nyomtatványt a vezető kezébe adni, vagy tőle
adatokat kérdezve kitölteni, de mindenképp rajta van ezen a
tájékoztatás, hogy ezt nem köteles megadni. Viszont ha ezt nem teszi
meg, akkor a büntetés kiszabásánál nem tudják figyelembe venni. A
vételárnak nem hiszem, hogy sok köze lenne az igazoltatáshoz.

Kell-e bármilyen irat (kölcsönadási szerződés stb.), ha nem a
saját nevemen levő autót vezetem? (cég, családtag, ismerős
autója.)

Nem kell, de bizonyos esetekben, ami szerintem elég ritka, jól
jöhet. A rendőrben, úgy gondolom, akkor merül föl annak igénye, hogy
valahogy igazolja, miért van nála az adott jármű, ha az nem illik össze
az adott személlyel. Tehát például egy húszmilliós autóban egy rosszul
öltözött ember ül. Ott felmerülhet ez a kérdés, de a hétköznapi életben
nem igazán jellemző. Mint mondtam, joga van a járműhasználat jogosságát
ellenőrizni, de nincs előírva, hogy ezt miként kell megtennie. Akár
lehet valami kölcsönadási iratot írni két tanúval, de ez csak egy
ötlet.

Megbüntethet, ha a rendszám leesett, és az ablakba rakom? És mi
van, ha tényleg elveszett?

Erre azt kell, hogy mondjam, hogy akkor lehet a forgalomban részt
venni, ha a meghatározott helyen a meghatározott számú rendszámtábla
ott van. Amelyik járművön nincs ott, az a jármű nem vehet részt a
forgalomban. A járművezető akkor vonható felelősségre, ha erről tud,
vagy tudnia kellene. Az nem mentség, hogy nem tudja. Tudnia kellene,
mert pld. elindulás előtt meg kell győződnie róla.

Mi van, ha útközben esik le, és észreveszem?

Ha útközben esik le, és észreveszi, akkor felelősségre vonható. Ha
útközben esik le, és nem veszi észre, és nem is kellene észrevennie,
akkor nem. Vannak hivatkozások rendőri intézkedések során, amelyek azt
mondják, hogy nem vették észre, hogy hiányzik. Azért az esetek nagy
részében lehet arról adatot gyűjteni, és meg lehet állapítani, hogy
száz méterrel előbb esett le a rendszám, vagy már öt hónapja nincs ott.
Mondjuk, hiányzik, és a lökhárító tiszta mögötte, akkor jó, de ha
egybefüggően koszos, akkor lehet következtetni arra, hogy régóta nincs
a helyén.

Az ablakba való kihelyezés meg egyértelműen azt jelenti, hogy a
vezető tudja, hogy nincs a helyén, tehát nem jó. Egy kivétel van, ami
mostanában jött be, a regisztrációs matricával ellátott járművek
esetében 30 napig lehet egy rendszámmal közlekedni, ha bejelentette,
hogy elvesztette a rendszámot. A többi járműnél nincs lehetőség az egy
rendszámmal történő közlekedésre. Ha elveszett, akkor be kell jelenteni
az okmányirodánál, ha egy veszett el, akkor legyártják, ha mindkettő,
akkor újat kap az autó.

Van-e türelmi idő a lejárt okmányok újraérvényesítésére? Mire
mennyi? (Jogsi, személyi, forgalmi, zöldkártya, kötelező.)

Jogellenes lejárt okmányokkal közlekedni, ez mindenképpen
szabálysértés, és valamilyen eljárást vonhat maga után. Mindemellett
bizonyos esetekben egyéb intézkedések is jöhetnek. A lejárt forgalmit
például azonnal köteles a rendőr elvenni, nincs mérlegelési lehetősége.
A 35/2000-es BM rendelet szabályozza, hogy milyen esetekben köteles a
rendőr a forgalmit vagy vezetői engedélyt elvenni. A kötelezőnél úgy
van, hogy ha nincs az autóra biztosítási fedezet, akkor el kell venni a
forgalmit. Ez azt jelenti, hogy a díjfizetéssel rendezett időszakot
követő 30. napig még el kell fogadnunk az előző negyedévi
befizetéseket.

Korábban a 30 napon túl lejárt zöldkártya miatt el kellett vennünk a
forgalmi engedélyt, most már ilyen jogunk nincs. Régebben a 3 hónapnál
régebben lejárt jogosítványt is el kellett vennünk, most már ez sincs.
Személyi igazolványra sincs feltétlenül szükség, az új személyi vagy az
útlevél vagy a kártyajogsi plusz a lakcímkártya megfelelő a
személyazonosság igazolásához.

Elvehet-e a helyszínen bármilyen papírt? Mondhatja-e a
lakóhelyemtől 400 km-re, hogy zárja le az autót, és menjen tovább
gyalog?

Elveheti a forgalmit, a jogosítványt, illetve kevesen tudják, hogy a
88/1-es közúti közlekedésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a
rakománnyal, fuvarral kapcsolatos okmányokat is elvegye.

A rendőrségi törvény azt mondja, hogy ha a vezető nincs a
biztonságos közlekedésre képes állapotban, akkor számára megtilthatja a
továbbhaladást, illetve ebben meg is akadályozhatja, akár úgy, hogy
elszállítja a járművet, vagy megbilincseli a vezetőt, elveszi a
kulcsot.

Mit tehet, ha az autó egyértelműen műszaki roncs (tükörradiál gumi,
nincs lámpa, lyukas a kasztni, leszakadt kipufogó)?)

El kell, hogy vegye a forgalmit, és ezzel haza se mehet. Vannak
olyan esetek, amikor a rendőr elveszi a forgalmit, és erről ad egy
elismervényt, de a telep vagy lakóhelyig még el lehet menni, de ez nem
akkor van, ha az autó műszakilag alkalmatlan a közlekedésre.

Mit tehet, ha az autó alapvetően rendben van, de valami kisebb
dolog nem stimmel (kiégett izzó, hiányzó pótkerék, háromszög stb.)?
Cseréltethet-e a helyszínen izzót (bizonyos újabb típusok esetén ez
lehetetlen)?

A rendőr nem adhat engedélyt arra, hogy olyan járművel tovább
közlekedjen valaki, amely alapvetően nem felel meg a forgalomban való
részvétel feltételeinek. Ebből kifolyólag kicsit meg kell fordítani a
kérdést. Arra nem adhat utasítást, hogy cserélje ki az izzót, hanem azt
mondhatja, hogy nem mehet tovább, amíg ki nem cseréli. Ön ott hagyhatja
és lezárhatja a járművet, de nem köteles izzót cserélni. Inkább azt
mondanám, hogy feltételhez kötheti a továbbhaladást.

Attól hogy bonyolult kicserélni egy izzót, még nem mondhatjuk, hogy
persze, menjen csak tovább, mert ezzel másokat veszélyeztetünk. Lehet,
hogy túlzottnak tűnik, hogy egy izzó miatt trélerre kelljen rakni az
autót, de én erre nem tudok mit mondani. Azt kell figyelembe venni,
hogy bizonyos jogellenes dolgok igenis mások érdekét sértik. Egyébként
a KRESZ mond olyat, hogy bizonyos műszaki hibák mellett tovább lehet
közlekedni. Például nem jó, ha nem ég a jobb oldali helyzetjelző, de
ezzel még tovább lehet haladni. A KRESZ 53. par. szerint azonnal meg
kell állni, ha a jármű kormányszerkezete, üzemi fékberendezése, összes
féklámpája, irányjelző berendezése elromlott, vagy bal oldali első vagy
hátsó helyzetjelzője kiégett. Egyéb esetben a hiba elhárításáig tovább
szabad menni.

Kell-e a sofőrnek helyszínen bizonyítani, hogy az autón végzett
átalakítást (kasztni, kék led, nagy kerék) engedélyezte a KF?

Kék ledre biztos nem adnak engedélyt. A 6/90-es Köhém-rendelet
meghatározza, hogy a járművön milyen világító vagy jelző berendezések
lehetnek, és milyeneknek kell lenni. Ettől eltérni nem lehet. Csak az
adott jogszabály által engedélyezett világítótest lehet az autón. Mivel
nem szól kék fényről, ezért kék nem is lehet. Nem lehet például elöl
nyolc fényszóróm, hiába lenne jó nekem. A rendelet csak kettőt vagy
négyet engedélyez, ezért csak ennyi lehet, egy sem, három sem. Ha nincs
olyan jelzőberendezés, amire azt mondja, hogy ilyen kell vagy lehet,
akkor azt nem lehet. A ködfényszóró nem kötelező, a jogszabály
megengedi felszerelését, de azt is meghatározza, hova, milyet lehet
felszerelni. A pick-upok tetejére szerelt lámpasorok teljesen
szabálytalanok.

Felszerelni se szabad, vagy csak használni?

Felszerelheti, de az nem lehet működőképes állapotban. Olyan lehet,
hogy fel van szerelve, de nincs bekötve. Ily módon felszerelni
lehet.

Mi a helyzet a fóliával?

A fólia jó kérdés, mi is foglalkozunk vele mostanában. Szerintem a
fóliázott járművek 95%-a nem felel meg az előírásoknak. Gyakorlatilag
annyi van előírva, hogy papírral kell rendelkezni, de az nincs, hogy
ezt a járművezetőnek magánál kell tartania. A fóliára eleve kell egy
engedély, és az alapján lehet műbizonylatot kiállítani arról, hogy az
adott fólia felhelyezésre került. Ezt a bizonylatot azonban nem kell
magánál tartania a vezetőnek. Pont a héten tartottunk egy megbeszélést,
és én remélem, hogy hamarosan lesz valamilyen lehetőségünk, hogy
fellépjünk a szabálytalan fólia ellen. Gyakorlatilag az első és hátsó
szélvédőn, valamint a vezetőoldali üléssor melletti ablakokon nem lehet
olyan fólia, ami a fényáteresztő képességet rontja. A többi üvegen
elhelyezett fólia nem minősül engedélyköteles átalakításnak, de csak
engedéllyel rendelkező fólia esetén. Az üvegek biztonsági eszközök,
meghatározott törési mutatókkal, amit a fólia felhelyezése
befolyásol.

Átvizsgálhatja-e az autó belsejét?

A rendőrségi törvény tartalmaz erre előírásokat. Azt mondja: "A
rendőrség bűncselekmény elkövetőinek elfogása, előállítása,
közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése,
megakadályozása érdekében épületet, építményt, helyszínt csomagot és
járművet átvizsgálhat."

Ez kifejezetten bűncselekmény megelőzésére vonatkozik?

Valami oknak kell lennie az átvizsgáláshoz. A szolgálati szabályzat
azt mondja, a ruházat, csomag és jármű átvizsgálása bűncselekmény vagy
szabálysértés elkövetése, tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatására,
közbiztonságra veszélyes eszközök kiszűrésére irányulhat. Ruházat,
csomag vagy jármű átvizsgálására kerülhet sor, különösen igazoltatás,
fokozott ellenőrzés alkalmával. A jármű vagy csomag átvizsgálásának
tűrésére a birtokos kényszeríthető. Egyfelől a tulajdonos
kényszeríthető ennek tűrésére, másrészt említettem, hogy az ellenőrzés
időtartama alatt a rendőr utasításainak engedelmeskedni kell. Ezt a
kettőt kell együtt alkalmazni, tehát ezek alapján a rendőr bármit
elkérhet, de ugyanakkor kötelezhető arra is, hogy tűrje, hogy
átvizsgálja a járművét.

Van joga belenézni a csomagtartóba? Köteles vagyok kipakolni
neki, ha tele van, vagy mondhatom, hogy túrjon bátran, ha keres
valamit?

Az előbbiek alapján igen.

Az igazoltatás megkezdésekor kérhetem azonnal, hogy a rendőr is
igazolja magát? Mivel kell magát igazolnia ebben az esetben?

Kérhetem, de az intézkedés előtt nem kötelező neki. Az intézkedés
végén igazolvány felmutatásával, azonosító jelvényének számával,
nevével és beosztásával kell igazolnia magát a rendőrnek.

Mit tehetek, ha úgy érzem, hogy az igazoltatás során sérelem
ért? (nem megfelelő stílus, jogtalannak gondolt büntetés) Hogy
bizonyíthatom az igazamat, ha én egyedül vagyok, a rendőrök pedig
ketten, és 2-1 arányban állnak szemben az állítások.

Nyolc napon belül panaszt tehet a rendőrségen. A panaszosnak kell
bizonyítania a panaszt, a jogorvoslat lehetőségéről a bíróság vagy a
szabálysértési hatóság dönt.

Köteles a rendőr becsatolni a biztonsági övet?

Igen.

Szólhatnak-e, hogy halkítsam le a zenét?

A KRESZ közúti veszélyeztetésről szóló 3. paragrafusa alapján
igen.

Ha egy fotón két egymás melletti autó látszik, honnan tudják,
hogy melyiket mérték?

Fotóról célszerszám segítségével egyértelműen megállapítható, hogy
melyik autót mérték be. A videós berendezéseknél célkereszt jelöli a
járművet.

Vezethetek maszkban, és ha lefotóznak, mondhatom, hogy nem
tudom, ki vezette az autómat?

Igen, de ez a magatartás ütköztethető a közúti veszélyeztetésről
szóló jogszabállyal.

Kivehet a rendőr egyes fotókat egy nap terméséből? Ő dönti el,
hogy a napi gyorshajtók közül kit jelent fel?

A rendőr szabálysértés észlelése esetén három dolgot tehet:

• Esetenként nem mérlegelhet, feljelentést kell tennie

• Mérlegelheti a feljelentést, ha nem tesz, akkor kiszabhat
bírságot, vagy figyelmeztetheti a sofőrt

• Helyszíni bírság helyett feljelentést tesz.

A korábbi szabálysértéseimről tudnak az igazoltatás alatt
adatokat kérni? Számít ez valamit?

Lehet, de nem jellemző.

Ha a rendőr egyértelműen büntetésre játszik, belemehetek-e a
játékba úgy, hogy utána azonnal feljelentem, vagy ezzel magamat is
kellemetlen helyzetbe hozom?

Nem kell fizetni.

Mit tesz a rendőrség a saját szakállra igazoltató rendőrökkel
szemben? Kiderülnek-e ilyen esetek egyáltalán?

Ez a nyomozóhivatal és az RSZVSZ hatáskörébe tartozik.

Mi a helyzet a traffipax elleni védekezéssel? Mit von maga után,
ha kiderül, hogy valamilyen módon megpróbáltam megakadályozni a
fotó elkészültét.

Ezt jelenleg semmi sem tiltja, bár a rendszám felületét nem lehet
megváltoztatni.