A válság nem pokol, hanem tisztítótűz

A mesterséges intelligencia szerepe az autóiparban

2020.06.16. 06:28

1894-ben az angol Times napilapban megjelent egy cikk, ami azt jósolta, hogy „ötven év múlva minden londoni utcát kilenc láb (2,7 m) mély lócitrom takar majd el.” Az akkori állapotokat az 1894-es nagy lótrágya-válságként ismerik az angolok. A jóslat nem vált valóra, köszönhetően egy új találmánynak, amelynek a neve az automobil volt.

Válsághelyzetekben, az ismeretlennel szembenézve mindig megjelennek a borúlátó jósok, akik nem bírnak mást mondani: mostantól minden megváltozik, ez egy történelmi pillanat, minden rosszabb lesz, mint eddig. Éppen az ő megjelenésük a legnagyobb bizonyíték arra, hogy az ember nem változik. A koronavírus-járvány hatásai rövid- és középtávon velünk maradnak, de hosszútávon, várhatóan kisebb hatása lesz, mint gondoljuk.

Emberből sem lesz szalonna

Már most látszik, hogy az élet szép lassan – és főleg óvatosan – vissza fog térni egy olyan kerékvágásba, ami legfontosabb elemeiben hasonlít a megszokotthoz. Miért? Mert az emberek alapvetően nehezen, ritkán és keveset változnak. Már most, a korlátozások első enyhítése után megteltek a kávézók teraszai, az emberek találkoznak egymással és élnek.

Akik olvasták Yuval Noval Harari nagy sikerű Sapiens című könyvét, jól ismerhetik az általa is népszerűsített pletykaelméletet. Eszerint az emberi társadalom fejlődésének egyik legfontosabb építőeleme tulajdonképpen a majmok kurkászásához hasonlítható. A tábortűz körüli pletykálás nemcsak a közösséget erősítette, hanem a túléléshez fontos információk átadását is biztosította. Megváltozott módon és új formákban ez továbbra is így van.

Alapvető, természetes igényünk van az ilyen kapcsolatokra, és nem tudjuk őket hiánytalanul átköltöztetni a digitális térbe. Azért, mert a kommunikáció jelentős része nem nyelvi jelekből áll. Arcmimikánk, testbeszédünk, a térközszabályozás mind-mind árulkodó jelek, amiket egyetlenegy digitális konferenciaszoftver sem képes hiánytalanul továbbítani. Sokaknak, köztük nekem is, a videóhívások természetellenesebbek, mint az egyszerű hanghívások, mert a tökéletlen továbbításnál már-már jobb ezeknek a teljes hiánya. Éppen ezért kétségtelen, hogy az első adandó alkalommal visszatérnek az üzleti konferenciák, iparági kiállítások és személyes tárgyalások. Az üzleti világban rengeteg múlik azon, hogy mennyire tudod lekövetni egy tárgyalópartner hangulatát, ez egyszerűen nem működik digitálisan. (Azt, hogy a maszkokról miért fogunk hamar leszokni mindenki tudja, aki megpróbált egy hangosabb teraszon maszkos pincértől rendelni szájról olvasás nélkül.)

A válságok nem mindenben rosszak

Ez mind szép és jó, csak lesz-e, aki beüljön a tárgyalókba, és lesz-e üzlet, amiről lehet tárgyalni? Ilyen gyorsan legutóbb az 1929-es nagy gazdasági világválság során nőtt világszerte a munkanélküliség. Most viszont van egy hatalmas különbség az elmúlt válságokhoz képest. Ezt nem túltermelés, és nem befektetési lufi okozta, hanem egy pánik szülte reakciókényszer. Éppen ezért sokkal hamarabb helyreállhat a gazdaság, mint akár a 2008-as válság után.

Ettől függetlenül, válság van, ez pedig leginkább a kisebb cégekre veszélyes, azokra, amelyek külső finanszírozásból, főleg kockázati tőkéből, hitelből működnek vagy tudnának növekedni. Már az első negyedévben (lényegében még a válság előtt) 50 százalékkal csökkent a kockázati tőkebefektetések mértéke, mert az alapok meglévő portfóliójuk megőrzésével voltak elfoglalva. A második negyedévben az ismert körülmények miatt ez tovább zuhant. Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen pénzhez jutni, csak azt, hogy sokkal nehezebb. Vagyis értelmesebb stratégia kell, mint az elmúlt két évben, amikor elég volt, hogy .ai legyen a cég honlapjának a végén. (a mesterséges intelligenciával foglalkozó fiatal cégek népszerű internetes cím utótagja, Artificial Intelligence, vagyis AI)

Ugyanakkor a válságoknak mindig vannak meglepő pozitív hatásai. A legutóbbi igazán brutális gazdasági válság alatt, az 1970-es évek végén, az olajválság kellős közepén indult a személyi számítógépek forradalma, az akkor alakult Apple és Microsoft a világ legértékesebb vállalataivá váltak mára. Hasonlóan a 2000-es dotcom válságot túlélő apró online könyvkereskedéshez, az Amazon-hoz, amely mára a világ legnagyobb online piacterévé vált.

Miért tudtak ezek a cégek válságos körülmények között elindulni, és nemcsak túlélni, hanem a világ vezető vállalataivá válni? Mert problémákat oldottak meg. Mert értéket teremtettek és teremtenek. Mert hasznosak, és nem a befektetők pénzén élősködnek.

A cégem, az AImotive, ami a vezetés automatizálásának a fejlődését támogató technológiákon dolgozik, ebben a helyzetben is tudott tőkét emelni. Igaz, a megváltozott körülményekhez igazítva a terveket. Közben azt látjuk, hogy sok vetélytársunk világszerte csődbe megy. Mi különböztet meg minket tőlük? Az AImotiveaz első naptól kezdve termel bevételt, folyamatosan bővülő ügyfélkörünk van és bár egyelőre nem vagyunk nyereségesek, látják a befektetőink a növekedés lehetőségét, és azt, hogy értelmes megoldásokat nyújtunk létező problémákra. Innovátorok vagyunk, nem sereghajtók.

Az autóipari fejlesztések jövője

A válság pozitívuma röviden, hogy kiszűri a hülyeségeket. Sokan tartanak attól, hogy a COVID-19 okozta gazdasági válság tovább gyűrűzik és ezáltal az autóipari fejlesztések végét jelenti, hiszen egy egyébként is válságban lévő iparágat kényszerített térdre a teljes leállás. A helyzet ennél árnyaltabb, ugyanis egyrészt hatalmas befektetések történtek már több területen is, másrészt a piaci igények is előremenekülésre kényszerítik az autógyártókat.

A biztonságra mindig lesz igény. Jelenleg az autós közlekedést az autonómia növelésével lehet biztonságosabbá tenni. A teljes önvezetés már a válságtól függetlenül a távolabbi jövőbe tolódott (attól függetlenül, hogy Elon Musk továbbra is rövid távra vizionálja ennek elterjedését). Az elmúlt egy, másfél évben az autóipar jelentős része a kevésbé bonyolult, de életeket mentő megoldásokra fókuszált.

A biztonság növelésének jelenleg a mesterséges intelligencia (AI) az alapja. Ha emberek milliói hajlandóak azért költeni százezreket, hogy minél szebb képeket tudjanak mobillal készíteni, és ezeket a háttérben futó mesterséges intelligencia algoritmusok ezrei javítsák fel minden egyes okostelefonon, akkor minden bizonnyal az ezeknél értelmesebb felhasználásokra is lesz igény. Olyanokra, amelyek életeket mentenek, például egy vészfékező rendszer, vagy olyanokra is, amelyek elsősorban nagyobb kényelmet adnak, mint a dugóban vezetést segítő rendszerek. Akkor mégis AI? Igen, de az AI-t eszköznek, megoldásnak kell tekinteni, nem a lényegnek. A válság okozta költségcsökkentés éppen a célzott, problémákat azonosító és megoldó fejlesztés szükségére hívja fel a figyelmet.

A Tesla példája jól bizonyítja, hogy az autóiparban is egyre inkább a technológiai fejlettség jelent értéket a befektetők szemében. Ennek a fejlettségnek ma már nem a hajtáslánc, vagy a motor a fokmérője, hanem a szoftver. A világ tőzsdéin jelenleg a Tesla a második legértékesebb autógyártó, pedig csak 0,5%-os piaci részesedése van. A Tesla ugyan az értékesített autók számának folyamatos növekedése ellenére még messze elmarad riválisaitól, szoftverfejlesztésben viszont maga mögött hagyta szinte az egész piacot.

A Tesla jelenleg kimagasló cégértéke főleg abban gyökerezik, hogy a többi autógyártóval szemben autóipari mértékkel mérve, iszonyatos sebességgel ad ki szoftverfrissítéseket, ráadásul ezeket az autók vezeték nélküli kapcsolaton keresztül telepítik, hasonlóan a mobilpiacon elterjedt rendszeres frissítésekhez. Az elmúlt öt évben közel négyszáz frissítés jelent meg olyan autókhoz, amelyek már az utakon vannak. Ezáltal a szoftver funkcionalitásának növekedése miatt kisebb az autó értékcsökkenése, és a felhasználóknak is folyamatosan javuló élményben lesz részük.

Ezzel szemben a nagy autógyártók évek alatt fejlesztenek ki és a dobnak piacra új funkcionalitásokat. Ráadásul ezeket csak drágán, márkaszervizekben telepítik, ha egyáltalán készül frissítés és elbírja az autóban lévő számítógép az új funkciókat. A befektetők egyértelműen, és a felhasználóknak pedig egyre nagyobb része ebben látja az autótulajdonlás jövőjét. Így, ha a nagy óriások életben akarnak maradni, akkor fel kell venniük a lépést, alkalmazkodniuk kell a változó befektetői és vásárlói igényekre. Az AImotive éppen ebben segít az autógyáraknak, ezért is bíznak bennünk a befektetőink.

Másfél millió ember hal meg autóbalesetben évente. Egyértelmű, hogy a nagyobb biztonságra törekvés olyan trend, amit semmit sem állíthat meg. Ezt a biztonságot viszont, nem az önvezető taxik hozzák el. Köztudott, hogy világszerte zuhant az autómegosztás népszerűsége, és taxiba is jóval kevesebben ülnek be. Miért? Mert az autónak pont az az előnye, hogy az ember egyedül ül benne. Ez középtávon a személyautó felértékelődését hozhatja, ami pedig még nagyobb hangsúlyt helyez a vezetéstámogató rendszerek fejlesztésére.

A teljes önvezetés még távolabb tolódik a jövőbe. Helyére tényleges megoldások érkeznek majd, amiket az emberek pár éven belül használatba vehetnek: városi gyalogosvédelem, parkolási segéd vagy intelligens tolatókamera, autópálya vészfék stb. Ezek egy része már egy ideje létezik, azonban szinte mindegyik megoldásban rejlenek még fejlesztési lehetőségek, amik az elkövetkező években még szélesebb körű felhasználást és biztonságosabb közlekedést eredményeznek majd.

A költségcsökkentés aranybányája

A válság változást hoz? Igen. Az egyén szintjén életeket forgat fel, megélhetéseket kérdőjelez meg, életmódokat változtat meg. Ennek ellenére, alapjaiban nem változtatja meg az embert. A gazdaságnak megtisztulást hoz. Olyan cégeket emel a felszínre, amelyek nem csak felélik a befektetők pénzét, hanem értéket teremtenek. Létező problémákra kínálnak megfizethető és piacra dobható megoldásokat.

Az autóiparban az elmúlt években megszokott két kiemelkedő fejlesztési irány, a vezetésautomatizálás és az elektromos mobilitás éppen ezért nem fog eltűnni. Rengeteg időt, energiát, és főleg pénzt dobtak már ezekbe a fejlesztésekbe. A válság nem ezeknek a vesztét okozza majd, hanem a legértékesebb, legpiacképesebb megoldásokra hívja majd fel a figyelmet. A költségcsökkentés így lesz a fejlődés aranybányája.

laszlo kishonti portrait

A szerzőről: az AImotive Kft. alapító ügyvezetője. A cég az alapító első vállalkozásából, a Kishonti Kft-ből nőtt ki, amely a világ egyik vezető grafikai teljesítménymérő szoftverét készítette. A cég a mobilpiac lassulásának idején lépett a mesterséges intelligencia fejlesztésének az útjára, és kezdett el a vezetés automatizálását támogató technológiákat fejleszteni 2015-ben. Mára az AiMotive a világ egyik legnagyobb független cége ezen a területen, munkájukat számtalan szakmai díjjal elismerték. Saját vállalkozásai elindítása előtt közgazdászként és gazdasági újságíróként dolgozott.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.