Miért nincs autóverseny az olimpián?

2021.08.05. 06:07

Nem egyszerű feladat az olimpiai sportágak közé jutás, de a köztük maradás sem. Egyetlen egyszer, 1900-ban látott autóversenyzést az olimpia közönsége, és úgy tűnik, okkal nem tért vissza mindmáig.

Mindig remek vitaalap, hogy sport-e a motorsport. A valóságot könnyen eltakarja a túlzott egyszerűsítés, mert 90 percig ülni egy székben, közben pedig egy karikát tekergetni nem tűnik nagy fizikai teljesítménynek, főleg hogy a tapasztalatok alapján akár láncdohányos léhák is űzhetik ezt sikerrel, lásd Keke Roseberget vagy James Huntot, de a jó húsban lévő Tony Stewart is behúzott már bajnoki címet a Nascarban. A hagyományos értelemben vett sport-fogalomba ezek alapján tehát nem illik, de például az agyaggalamblövészet is csak nehezen, és lám, mégis van belőle érmesünk.

Ha viszont valaki ismeri a Dakar-rali körülményeit - különösen a motorosokét - , egy 24 órás verseny folyamatos stresszét vagy az F1 pilóták G-erőkön edzett nyakizmait, aligha vitatja el a test igénybevételét. Ezek mellett a folyamatos koncentráció, a végtagok koordinációja, a pedálkezelés és az erőnlét is hozzátesz a komoly egyéni sportteljesítményhez, még ha mindez önmagában nem is feltétlenül elég a győzelemhez. A motorsport ugyanis erősen rá van utalva elsősorban a gépre, másodsorban pedig a csapatra.

Fotó: Ernesto Arias, MTI/EPA/EFE
Fotó: Ernesto Arias, MTI/EPA/EFE

Az Olimpiai Bizottság is épp ezekre hivatkozik, amikor előkerül a motorsportok olimpiai versenyszámmá tétele - illetve nem tétele - , holott ez ugyanúgy igaz érvelés lehetne a biciklis sportok, a bobozás vagy a vitorlázás ellen. Az olimpiára sportként talán nehezebb bekerülni, mint sportolóként, egy sor körülménynek kell ugyanis fennállni ahhoz, hogy a Bizottság befogadjon egy új sportot. Ennek ellenére az idei tokiói játékokon egész sok új versenyszám jelent meg: falmászás, gördeszkázás, karate és egy régi ismerős, a baseball.

Utóbbi a legjobb példa arra, hogy semmi nincs kőbe vésve: hogy az olimpia ne hízzon kezelhetetlen méretűre, ha új versenyszámokat vesznek fel, általában próbálnak megszabadulni a kevésbé népszerűektől/sikeresektől. Így történt ez a baseballal is, ami a 2008-as Pekingi Olimpián esett ki a pixisből, de mivel Japánban borzasztó népszerű sportág - szinte minden városban van pálya, a gyerekek pedig nem Dzsudzsákok, hanem Szuzuki Icsirók akarnak lenni -, idén visszakerült oda.

Fotó: SOPA Omages
Fotó: SOPA Omages

A motorsportoknak azonban sehogy sem sikerül a felvétel, bár néhány éve már az FIA-t (Nemzetközi Automobil Szövetség) is felvették az elismert szervezetek közé, ami fontos állomás az olimpia felé: az olimpiai sportok közé való felvétel egyik alapvető követelménye, hogy legyen a sportnak bejegyzett nemzetközi független szervezete. További követelmény, hogy széles körben űzzék férfiak és nők egyaránt, valamint értékelhető média- és közérdeklődésre tartson számot, és a költségei se legyenek kezelhetetlenül magasak. Az iménti mondat jelentősen elbizonytalanítja a motorsportok esélyeit, mivel főként a kulturális hagyományokból fakadóan kevés nő űzi őket, a költségeit pedig talán magyarázni sem kell, elég összevetni a Forma 1 kiadásait egy futóversenyével: egy komplett istálló versenyeztetése tokkal vonóval egy évadra 145 millió dollár (43 milliárd forint) vs. egy pár jó futócipő (a példa a szemléltetés miatt ennyire végletes).

Csakhogy voltak további kitételek is, amelyek miatt a motorsportoknak nem volt lehetősége az olimpiai státuszra, az olimpia chartája szerint nem lehetett felvenni a sportágak közé olyat, amelynél mechanikus/motoros hajtásra van utalva a versenyző. A 2020-as chartában ez a rész már nem szerepel, egy olimpiatörténész szerint viszont ennek ellenére nulla az esély arra, hogy valaha autóversenyzést lássunk az olimpián, bár ha csak eSportként is, de az idein már volt: az Olympic Virtual Series részeként tartottak tavasszal Gran Turismo versenyeket. Külön érdekesség, hogy az FIA szívesen tartott volna egy valódi Formula E futamot is az idei olimpián, de ebből végül nem lett semmi.

Forrás: gran-turismo.com
Forrás: gran-turismo.com

Volt azonban egyetlen olyan eset, az 1900-as párizsi olimpia, amin mégis szerepelt az autóversenyzés, igaz, nem a hivatalos program részeként, sokkal inkább bemutató jelleggel. Talán a távlat miatt, de még abban sincs konszenzus a történészek között, hogy kaptak-e érmet a győztesek vagy sem - elvileg kupát/trófeát kaptak - , és a győztesek neveinek nagy része is elveszett. Egy fontos név azért fennmaradt: Louis Renault, a három Renault-alapító testvér egyike a Párizs-Toulouse-Párizs hosszútávút nyerte meg a kisméretű kategóriában. A verseny keretében 1347 kilométert teljesítettek a versenyzők, a 78 nevezőből 21-en értek célba. A versenyről bővebben itt találsz infókat.

Négy versenyző, balról jobbra: René de Knyff, Selwyn Edge, Louis Renault és báró Adrien de Turckheim
Négy versenyző, balról jobbra: René de Knyff, Selwyn Edge, Louis Renault és báró Adrien de Turckheim

Tizennégy versenyt rendeztek, a kategóriákat az autótípusok alapján határozták meg: kettő-, négy-, hat-, hétülésesek; benzines taxi / elektromos (!) taxi; furgon; különböző méretű teherautók; tűzoltóautók. Voltak rövid és hosszútávú versenyek, és az olimpia eszményével ellentétben nem egyéni versenyzők, hanem gyártók neveztek: Panhard-Levassor, de Dion-Bouton, Peugeot, Mors, Delahaye, Renault is volt köztük. Mivel egy 121 évvel ezelőtti párizsi eseményről van szó, a versenyzők és a gyártók többsége is francia volt, az egyetlen más nemzetiségű győztes a tűzoltóautó kategóriában induló, amerikai Gilbert Brown lett.

Renault Vioturette. Kép: wikipedia
Renault Vioturette. Kép: wikipedia

Talán ennek farvizén az 1908-as londoni játékokon a motorcsónakozást már hivatalos versenyként indították, de a korai olimpiák kuszaságát elnézve még így is egész szolid sportágnak számított: volt távol/magasugrás lóval, lövészet élő galambra, kötélhúzás, pisztolypárbaj és - bár csak teszt jelleggel - uszkár nyírás.

Forrás: cdn.thecoolist.com
Forrás: cdn.thecoolist.com

Kérdés, hogy van-e egyáltalán szüksége a motorsportoknak az olimpiára, és megfordítva, az olimpiának a motorsportokra. Valószínűleg nincs. A Játékok egyik fontos célja a népszerű és a fiatal közönség számára is releváns sportágak versenyeztetése, többek között ezért is kerülhetett be a gördeszkázás. Eközben a motorsportok nézői - a versenyzőihez hasonlóan - jellemzően inkább középkorú férfiak, a célcsoport tehát szűk és homogén, ráadásul a versenyek lebonyolítása sem egyértelmű: egyéni versenyzők nevezzenek vagy csapatok? A motorsport rengeteg ágra oszlik, amelyek maguk is távol állnak egymástól, melyek legyenek a végleges kategóriák?

Fotó a Race of Champions-ről, a volánnál Sebastian Vettel: Mike Hewitt, Getty Images Hungary
Fotó a Race of Champions-ről, a volánnál Sebastian Vettel: Mike Hewitt, Getty Images Hungary

Fennáll egy kevert, a versenyzők különböző képességeit egyszerre próbára tevő formátum lehetősége is, de már van ilyen, a Race of Champions, amelyen a különféle ágak bajnokai vesznek részt. Bármennyire is izgalmas volt látni, ahogy a ralipilóta Ekström az F1-es Schumacher ellen versenyzik, valamiért mégsem lett átütő siker a sorozat, ez intő példa lehet az olimpia számára. További hátráltató tényező, hogy a versenyzők mindig is a saját versenysorozatukra fognak koncentrálni, egy esetleges olimpia legfeljebb kikacsintás, szórakozás lenne számukra, ami korlátozná az esemény sportértéket. Mindezeket egybevetve egyet kell értenünk az olimpiatörténész, David Wallechinskivel abban, hogy nem lesz autóverseny az olimpián, de annyiban ki kell egészíteni, hogy igazából nem is kell.



Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.