23 érdekesség, amit lehet, hogy nem tudtál a 40 éves Opel Corsáról

Az első, azaz A Corsa gyártása 1982-ben, 40 éve indult, az első modellek a spanyolországi Zaragozában készültek, és ez volt az Opel első kisautója.

Bár Magyarországon kevésbé ismert, az A Corsából készült négyajtós szedán és kétajtós kupé is, utóbbit TR néven érdemes keresni.

Az akkor divatos, vonalzóval rajzolt és baltával faragott első Corsa Cw értéke 0,36 volt, ami az akkori kisautók között a legjobbak közé tartozott.

Az Egyesült Királyságban nem csak a márkanév tér el az európaitól, hanem a típus is: az Opel Corsa ottani neve Vauxhall Nova. Ott egyébként a generációkat sem betűvel jelölik, hanem számmal, így például az első nem Nova A-ként, hanem Nova mark I-ként jelent meg.

Az 1993-ban bemutatott B Corsára nem véletlenül hivatkoznak csajos autóként: ezt a modellt kimondottan nőiesre és gömbölydedre tervezték, hogy több, női vásárlót szólítsanak meg vele.

A B Corsát Ausztráliában Holden Barina néven forgalmazták 1994-től. Itt érdemes megjegyezni, hogy nem voltak túl márkahűek és válogatósak a Holdennél, hiszen a B Corsa előtti Barina egy átcímkézett Suzuki Swift volt.

A magyar szemnek megszokott háromajtós és ötajtós, csapotthátú B Corsákon kívül készült a típusból szedán, kombi és bizonyos piacokon még kabrió változat is.

Európában 2000-ig gyártották a B Corsát, a világ többi országában ugyanakkor kitartóbbnak bizonyult a típus: különböző, elhanyagolható változtatásokkal – nem minden esetben Opel márkanévvel – Mexikóban 2011-ig, Brazíliában 2016-ig, Argentínában pedig egészen 2017-ig lehetett kapni.

A második generációs Opel Combo már a B Corsa alapjaira készült, míg az elődjének az alapját a Kadett, vagyis egy kategóriával nagyobb autó adta.

A harmadik generációs Corsát 1999-ben mutatták be és 2000-től volt kapható és az első generációnál már 20 centivel hosszabb lett (3,62 méter-3,82 méter).

Utoljára a C Corsából készült sportváltozatot hívták GSi-nek, az ezután következők már az OPC jelölést kapták. Előbbibe egyébként egy 1,8 literes, szívó benzines került és 125 lóerőt tudott.

A harmadik generációs Corsából készült pickup változat is, Corsa Utility néven. Ez csak nyomokban emlékeztet a C Corsára és nem európai piacra szánták.

Míg a B Corsából 4 millió darab kelt el, utódjából, a C-ből mindössze 2,5 milliót adtak el.

A 2006-ban bemutatott negyedik generáció, vagyis a D Corsa az Alfa Mitóval és a Fiat Puntóval osztozott az alapjain.

Az első OPC jelölésű Corsa a D-ből készült és a sportos változatot jelentette. Továbbá ez lett az első Corsa, amibe turbós benzines került, konkrétan egy 1,6 literes, ami 192 lóerőt és 230 Nm-t tudott.

Az OPC-ből készült egy különösen durva, Nürburgring Edition nevű változat is, amibe a mechanikus, önzáró differenciálművet szereltek és a teljesítményét is 210 lóerőre húzták. Erről még videónk is van, Karotta nagyon szerette.

A 2014-ben bemutatott E Corsa tulajdonképpen nem teljesen új modell, inkább egy erősebb facelift: ugyanarra az SCCS platformra épült, mint amire elődje, a D. Ha az autó sziluettjét és az ablakok formáit összevetjük, szembetűnő a hasonlóság.

Az E és az A Corsa alapváltozatai között közel 400 kilós a súlykülönbség és hosszban is jó 40 centit ver rá az ötödik generációs az elsőre.

A hatodik, jelenlegi generáció, az F Corsa 2019-ben mutatkozott be és már PSA fejlesztés: alapjai a Peugeot 208-ból érkeztek.

Az F Corsa az első, amiből kapható teljesen elektromos változat, ez a Corsa-e. Ez egyébként 136 lóerőt és 260 Nm-t tud.

Minden mai trend ellenére még az F Corsából is kapható szívó benzines: egy harmatosnak tűnő, 1,2 literes, sorhármas, ami szerény 76 lóerőt tud.

Az F Corsa elektromos változatából készült gyári raliautó is, ez pedig a nem túl meglepő Corsa-e Rally névre hallgat.

És végül: 40 év alatt összesen több, mint 14 millió Corsát adtak el világszerte. Nem egy Toyota Corolla, de azért nem rossz szám.